Traktorosok gyülekeznek Róma körül

Továbbra is traktorosok gyülekeznek Róma körül. Az olasz kormányfő és az agrárminiszter tárgyalt ugyan a gazdákkal, sőt egy adókedvezmény-javaslatot is megfogalmaztak, a tüntetések mégis folytatódnak. Elsősorban az uniós szabályok és az olcsó importtermékek ellen tiltakoznak.

Róma határában több száz gazdálkodó várt arra a pillanatra, hogy elinduljon a fővárosba. A traktorokra táblákat helyeztek azzal a felirattal: a mezőgazdaságnak nincs jövője. A hangosbemondókból, a hangszórókból az olasz himnuszt játszották valamit egy ismert slágert, aminek címe az, hogy „Én igazi olasz vagyok”.

„Azért jöttünk, hogy reklamáljunk: munkánkra, fáradtságos életünkre hívjuk fel a figyelmet. Ez az európai közösség térdre kényszerít. Nem enged bennünket termelni, elveszi, megtagadja tőlünk a jövőt. Tehát jogainkat követeljük, a munkavégzéshez, az élelmiszer termeléshez, hiszen mi látjuk el táplálékkal az embereket és a közösségeinket” – mondta Nazzareno Boccitto a gazdatüntetők vezetője az M1-nek.

Róma, 2024. február 9.
Olasz gazdák az Európai Unió mezõgazdasági politikája ellen tüntetnek egy mezõn, Róma közelében 2024. február 9-én.
MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami

Ugyancsak pénteken, valamivel később már Róma központjában harsogtak fel a traktorok dudái.

A 600, főváros határán várakozó traktorból mindössze négyet engedtek be a fővárosba.

Rendőrök kísérték a gazdákat, miközben azok végighaladtak a főváros nevezetességei előtt. A traktorokon az olasz zászlók mellett olyan táblák is helyet kaptak, amelyekre azt írták: haldokló mezőgazdaság, vagy hogy a zöld Európa elárulja az élelmiszert.

Az olasz gazdák szerint termékeiket az Európai Unión kívüli területekről, például Észak-Afrikából és Ukrajnából származó

olcsóbb import, az emelkedő üzemanyagárak, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló uniós intézkedések hatása miatt kell áron alul eladniuk.

„Nézzük csak meg az ukrajnai háború utáni spekulációkat: a gabonafélék esetében teljesen hátrányban vagyunk a nemzetközi piachoz képest. Vannak olyan paraméterek, amelyeket nekünk, Olaszországnak tiszteletben kell tartanunk, de más országok nem tartják be” – mondta az egyik tiltakozó gazda, akinek sikerült bejutnia az olasz fővárosba.

Az olasz gazdák a 2017-ben bevezetett

jövedelemadó-kedvezmény visszaállítását is sürgetik,

amelyet a kormány a 2024-es költségvetési törvényben elhagyott.

Közben az olasz sajtó azt írta: Giorgia Meloni olasz kormányfő, és Francesco Lollobrigida mezőgazdasági miniszter találkozott és tárgyalt a gazdákkal Rómában. A cikk szerint egy

adókedvezmény-javaslatot tettek a gazdáknak, ők azonban egyelőre folytatják a gyülekezést Róma körül.

Mintegy ezer gazdálkodó, több száz járművel tartott demonstrációt a záhonyi magyar-ukrán határállomás közelében pénteken, tiltakozva az ellen, hogy az Európai Bizottság egy évvel meghosszabbítaná az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan importját.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett tüntetésen a gazdák traktorokkal, kombájnokkal és teherautókkal foglalták el a határátkelőhelyre vezető 4-es főút mindkét oldalát, jelentősen megakasztva ezzel a személy- és teherforgalmat.

A körülbelül öt kilométeren felsorakozott mezőgazdasági munkagépekre transzparenseket és magyar zászlókat akasztottak, a határállomás közelében tartott tüntetésen pedig számtalan, Brüsszelt és az Európai Bizottságot kritizáló, a magyar mezőgazdaság védelme mellett kiálló molinót és transzparenst fogtak a kezükben a gazdák.

Záhony, 2024. február 9.
Résztvevõk a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdatüntetésén a magyar-ukrán határátkelõhely elõtt Záhonyban 2024. február 9-én. A magyar gazdák az ellen tiltakoztak, hogy az Európai Bizottság újabb egy évvel meghosszabbítaná az ukrán termékek korlátlan importját.
MTI/Balázs Attila

Az eseményen Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke az egész Európában tapasztalható hasonló gazdatüntetésekkel összefüggésben azt mondta,

Brüsszelben „hozzá nem értő” emberek teszik tönkre az európai mezőgazdaságot, és ezzel a polgárok életét.

Tavaly szeptemberben egyszer már jelezték a magyar gazdák, hogy nem kérnek a brüsszeli szabályokból, és megvédik a mintegy ötmillió hektárnyi magyar termőföldet, valamint a rajta megtermelt élelmiszer-alapanyagokat – emlékeztetett a szövetségi elnök.

Kifejtette, a magyar gazdák azt akarják, hogy a rájuk vonatkozó uniós előírásokat terjesszék ki azokra az unión kívüli országokra, amelyekből élelmiszer-alapanyag vagy kész élelmiszer érkezhet Magyarországra.

Azt mondta, az ukrán nagygazdaságok méretével és produktivitásával nem versenyezhetnek az európai termelők, az ezeket tulajdonló – adóparadicsomokban bejegyeztetett – gazdasági társaságok tulajdonosai és befektetői brüsszeli segítséggel egyre több ukrán termőföldet szeretnének megszerezni, az ezeken megtermelt terményekkel pedig gyengíteni, majd megszerezni akarják az európai piacot.

Emiatt az uniós gazdák támogatásai 20-30 százalékkal is csökkenhetnek, a fejlődés megáll, és ezzel út és tér nyílik az ukrán termékeknek az Európai Unióban

– figyelmeztetett Jakab István.

Hangsúlyozta, ezért fontosak a közelgő európai parlamenti választások, hiszen az Európai Parlament átalakulásával az Európai Bizottság is megváltozik, az új testület pedig kedvezőbb döntéseket hozhat a gazdák számára ezekben a kérdésekben.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke abszurdumnak nevezte az Európai Bizottság azon döntését, amely egy évvel meghosszabbítaná az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan importját, majd arról beszélt: ezt a szabályt Brüsszel nem kényszerítheti rá az európai és a magyar gazdálkodókra.

Messze nem csak a gabonáról van szó: a baromfihús, a tojás, illetve a híres és keresett magyar méz is azt várja, hogy exportpiacot találjon

– mondta a NAK elnöke.

Arról van szó – folytatta -, hogy jellemzően valamilyen Ukrajnán kívüli, nagytőkés rendszer befektetéseit védik Brüsszelben az európai gazdálkodók érdekeivel szemben, ami „döbbenetes”, ezt pedig Nyugat-Európa is kezdi már érzékelni.

A kamarai elnök leszögezte, a magyar kormány nemzeti hatáskörben ugyan betiltotta az ukrán termékek behozatalát, de az Európát elárasztó termények miatt elvesztett piacok visszaszerzése érdekében már Brüsszelnek kellene lépnie.

„Az ukrán mezőgazdasági termékeknek eddig is megvolt a piacuk, vigyék oda, ahova eddig vitték, nekünk nem kell egy kiló sem”

– hangoztatta Győrffy Balázs. Szavait helyeslő éljenzés és kiabálás fogadta.

Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében hangsúlyozta, az ország számtalan pontjáról érkeztek ide termelők, eljöttek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és más vármegyék országgyűlési képviselői is, ez az összefogás pedig ahhoz szükséges, hogy a kormány tudja folytatni a gazdák érdekeiért folytatott harcot Brüsszelben.

„Ha nincs gazda, nincs élelem és nincs jövő” – idézte Tilki Attila a francia gazdatüntetés egyik jelmondatát, majd megerősítette, hogy a magyar kormánynak a magyar föld és a magyar gazdák a legfontosabbak.

Záhony, 2024. február 9.
Résztvevõk a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdatüntetésén a magyar-ukrán határátkelõhely elõtt Záhonyban 2024. február 9-én. A magyar gazdák az ellen tiltakoztak, hogy az Európai Bizottság újabb egy évvel meghosszabbítaná az ukrán termékek korlátlan importját.
MTI/Balázs Attila

A beszédek végén a gazdák a magyar-ukrán határátkelőhely közelébe vonultak, ahol rendőrök állták útjukat, a demonstrálók ezt követően visszatértek az esemény eredeti helyszínére.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szóvivője a záhonyi gazdatüntetéssel kapcsolatban az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta, a nemzeti civilek teljes mértékben kiállnak a magyar és az európai gazdák azon törekvése mellett, hogy tiltakoznak az Európai Bizottság döntése ellen, amely lehetővé tenné újabb egy évre az ukrán termények vámmentes behozatalát.

Kiállnak a magyar kormány mellett, amikor azt szorgalmazza az uniónál, hogy gondolja át a szolidaritási folyosók működését – fogalmazott a szóvivő.

Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette, a CÖF-CÖKA fontosnak tartja, hogy Magyarország több uniós tagállam mellett fellép az ukrán dömping ellen. Azt írta, a szervezet Záhonyban személyesen is kifejezte szolidaritását a gazdák irányába, és támogatásáról biztosította Jakab Istvánt.

Folytatódott a spanyol, olasz, francia és görög gazdák tüntetése. A termelők utakat, kikötőket zártak le, gumiabroncsokat égettek és bevonultak a városokba. Egyre hangosabban követelik, hogy a harmadik országokból érkező mezőgazdasági áru is ugyanolyan szigorú elbírálás alá essen, mint az övék, és tiltakoztak a szerintük túl bonyolult uniós szabályozás ellen is.

A spanyol gazdák Castellon városában lezárták a kikötői terminálokhoz vezető utat, így tiltakoznak a harmadik országokból érkező behozatal és a szigorú uniós szabályozások ellen.

„Nem az egyiptomiak vagy a törökök, hanem az Európai Unió politikája ellen tiltakozunk, amely lehetővé teszi olyan termékek bejutását Törökországból és Egyiptomból, amelyek minősége és előállítási szabályozása messze elmarad az európai követelményektől” – vázolta fel helyzetüket az egyik gazda.

Az Európai Unió mezőgazdasági politikája ellen tüntető spanyol gazdák lezártak az autópályát a délnyugat-spanyolországi Murcia környékén 2024. február 7-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Marcial Guillen)

A tiltakozók szerint a spanyol gazdák a gyümölcsök magas gyártási költségei miatt versenyképtelenné váltak, ráadásul a spanyol kikötőkben az Észak-Afrikából és Törökországból érkező áruk negyven százalékos kedvezményt kapnak a kikötői adókból.

A gazdák egy tucat autópályát zártak le országszerte. Egy részük Barcelonát célozta meg.

Több száz traktor indult el a városba vezető utakon, a konvojt több járókelő üdvözölte katalán zászlókat lengetve.

„Az a jó a mai napban, hogy az emberek támogatnak téged, nemcsak a többi gazda, hanem az egész társadalom” – mondta az egyik gazda.

A legtöbb barcelonai megértéssel fogadta a tüntetőket, sokak szerint a kormánynak nem kellett volna megengednie, hogy idáig fajuljon a helyzet.

„Azt hiszem, egy történelmi nap ez a mai, szolidáris vagyok a mezőgazdasági dolgozókkal, bár én magam nem vagyok az” – mondta egy férfi.

A tiltakozások hatására a kormány 269 millió eurós támogatást osztott szét 140 ezer gazdálkodó között, az Európai Bizottság pedig elvetette azt a tervét, amely a felére csökkentette volna a növényvédő szer használatát, ami miatt szintén tüntettek a gazdák.

Az olasz gazdák éppoly dühösek, mint Európa többi részén élő társaik.

Szerintük az egész ágazat, amely egykor Olaszország gazdaságának erőssége volt, ma már árnyéka önmagának. Az olcsó külföldi importot, főleg

az olcsó ukrán gabona behozatalát tisztességtelennek tartják.

A gazdák egyórányi autóútra Rómától gyülekeznek, és a tervek szerint a következő napokban nagygyűlést tartanak a fővárosban.

A görög gazdálkodók is fokozták tiltakozásukat. Újabb autópályákat és utakat zártak le. Athénban is nagygyűlést terveznek. Követeléseik között szerepel a termelési költségek csökkentése, a mezőgazdasági gázolaj adómentességének támogatása és a termelésből származó bevételkiesés teljes kompenzálása. A kormány azt üzente, nyitott a párbeszédre, de azzal a feltétellel, ha a megbeszélések előtt a gazdák feloldják az útblokádokat.