Ma a legnagyobb veszélyt a háború jelenti.

Háború és béke kérdésében ez a választás sorsdöntő lesz – mondta a miniszterelnök kedden a Mol Poliol Komplexum tiszaújvárosi átadóján. Orbán Viktor mindenkit arra kért, hogy a június 9-i választásokon álljanak ki a béke mellett és segítenek elzavarni a „brüsszeli héjákat”.

Orbán Viktor kijelentette: ma a legnagyobb veszélyt a háború jelenti. A háború egyet jelent a pusztítással, az otthonok elvesztésével, a pénz elértéktelenedésével; a háborúban egyetlen dologra van szükség igazán: mindenki hadianyagot gyárt.

A munkaerő nem a gyárba megy, hanem a frontra viszik, nincs aki a gyárban dolgozzon, ezért nincs vásárlóerő sem, ami pörgetné a gazdaságot – mutatott rá, hozzáfűzve: „lássuk Ukrajnát, háborúban minden hanyatlik”.

Kijelentette: sokan vannak ma Európában, akik mégis háborúba vezetnék a kontinenst, és ebbe belerángatnák Magyarországot is. Ezért a nagy gazdasági tervek mellett figyelmet és energiát kell szentelni arra, hogy ezeket az erőket „megfékezzük, visszaszorítsuk és letörjük” – hangsúlyozta, mindenkit arra biztatva, hogy június 9-én vegyen részt a helyi vezetők megválasztásában, de az európai választáson is.

Kiemelte:

a magyar iparstratégia jó terv. Ebben a Molnak fontos szerepe van, és éppúgy, mint a Mol, az iparstratégia ambiciózus, sőt nagyratörő, de két lábbal áll a földön

– jelezte.

Figyelmeztetett azonban: a mai európai politika nem támogatja az ipart, veszélyesnek tartja, korlátozni, leépíteni akarja. Ezt zöldítésnek hívják, de rengeteg ipari kapacitás veszik el ebben a rosszul megtervezett folyamatban – jegyezte meg.

Háború és béke kérdésében ez a választás sorsdöntő lesz

Ezért a nagy gazdasági tervek mellett figyelmet és energiát kell szentelni arra, hogy ezeket az erőket megfékezzük, visszaszorítsuk és letörjük – mondta Orbán Viktor. Háború és béke kérdésében ez a választás sorsdöntő lesz – hangsúlyozta.

„Kérem önöket, menjenek el és álljanak ki a béke mellett, segítsenek elzavarni a brüsszeli háborús héjákat. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy az az iparpolitikai építkezés, amit 14 évvel ezelőtt elkezdtünk, folytatódhasson és Magyarországot valóban Európa egyik legvirágzóbb országává tegyük” – közölte Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, a magyar iparstratégia fontos eleme állami eszközökkel ösztönözni, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacokra, erre hamarosan programot is hirdetnek.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilse Henne, a ThyssenKrupp igazgatótanácsának tagja a Mol Poliol Komplexum átadásán Tiszaújvárosban 2024. május 14-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A kormányfő azt mondta:

a Mol Magyarország legértékesebb, több lábon álló vállalatává vált.

Orbán Viktor kifejtette: a Mol ugyanazt az utat járja be, mint magyar gazdaság, hiszen 20 évvel ezelőtt a cég tevékenységi köre „egyfelfüggesztésű” volt, csak kőolaj-kereskedelemmel foglalkozott, majd régiós terjeszkedésbe kezdett, a hagyományos mellett biogáz- és biodízelüzemet hozott létre, belépett a szállítmányozási piacra és legújabban a hulladékgazdálkodásban is megkerülhetetlenné vált. Ebben Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató színrelépése és munkássága elévülhetetlen érdemeket mutat – tette hozzá.

„Olyan ez, mint a céllövöldében, azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amelyet a legtöbb hurkapálca tart” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint így nem csoda, hogy a Mol Magyarország legértékesebb, több lábon álló vállalatává vált.

Hozzátette: a Mol a Poliol Komplexum megvalósításával nemcsak feljebb lépett a termelési láncban, hanem ő maga vált teljes termelési lánccá, hiszen Tiszaújvárosban egy olyan vegyipari komplexumot hozott létre, amelyben a megtermelt és feldolgozott nyersanyagot késztermékké alakítja úgy, hogy közben még a szállítmányozásban is érdekelt.

Jelezte:

a poliolt a laikusok hívhatják „a műanyaggyártás svájci bicskájának” is, hiszen mindenre jó, az autóipartól a bútorgyártáson át az építő- és textiliparig mindenhol szükség van rá.

„Azzal főzünk, ami van, és azt gyártjuk, ami mindenhez jó. Egyszerű, mint a pofon, mégis kevesen képesek rá, a Mol képes volt” – fogalmazott.

Felidézte: a Mol 2015-ben és 2018-ban is átadott egy-egy új üzemet Tiszaújvárosban japán befektetők részvételével, most pedig a német ThyssenKrupp technológiai hozzájárulásával valósult meg a beruházás. A Mol, ha „fejlesztésre adja a fejét”, akkor nem éri be kevesebbel, mint a japán és a német csúcstechnológia – jegyezte meg.

A Molt Magyarország legnagyobb és legsikeresebb vállalatának nevezte, megjegyezve, hogy ha ők megépítenek valamit, akkor „ahogy a hadseregben mondták, az meg van építve”.

Az egész magyar nemzet sokat köszönhet a Molnak, ez a cég volt a „mentsvárunk az ínséges időkben”,

mert amikor a rendszerváltoztatás hajnalán az egyébként valóban elavult szocialista ipart a „privatizáció jogcímén elkótyavetyélték”, akkor a Mol maradt az egyetlen komolyan vehető magyar cég, amely sikeres volt a legnehezebb időkben is – mondta.

Ha ez nem így lett volna, akkor Magyarország jóval nagyobb sebeket kapott volna a rendszerváltáskor, és a 2000-es években is a „baloldal dicstelen kormányzásának idején” – tette hozzá. Kijelentette: a Mol és a magyar gazdaság sorsa ugyanannak a könyvnek két oldala, ez a könyv pedig lényegében arról szól, hogyan kell megnyerni a 21. századot, ha már a 20. századot Magyarország elvesztette.

A magyar nemzetgazdaság is több lábra állt

A kormányfő úgy folytatta: ahogy a Mol, úgy a magyar nemzetgazdaság is több lábra állt: diverzifikált, feljebb akar lépni a termelési láncokban. Egyre értékesebbé akarják tenni Magyarországot – mondta, hozzátéve, ezt nevezik a konnektivitás magyar stratégiájának.

Orbán Viktor szerint a Mol is segíti abban Magyarországot, hogy csökkentse egyoldalú függőségeit. Példaként az új magyarországi földgáz- és kőolajlelőhelyeket említette. Alig várják, hogy a Mol vezérigazgatójára úgy tekinthessenek, mint „a magyar Jockey Ewingra” – mondta.

Kitért arra is, a magyar gazdaság diverzifikálja az energiabeszerzési forrásait annak érdekében, hogy minél kevésbé legyen kiszolgáltatva a világpiaci folyamatoknak. Hozzátette:

Magyarország földgázt szerez be Katarból, zöldáramot fog vásárolni Azerbajdzsánból, növeli a napenergia-kapacitásait, közben új atomerőművet épít.

Hangsúlyozta: az országnak szüksége is lesz a sok energiára, terveik szerint ugyanis az ország villamosenergia-igénye ötven százalékkal nőni fog 2030-ig, mert a legfejlettebb iparágakat honosítják meg Magyarországon. „Arra vállalkoztunk”, hogy a keleti nyersanyagok és erőforrások és a nyugati technika és know-how találkozási pontjává tegyük Magyarországot – fogalmazott.

Kifejtette: „lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöldenergia tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorszerűbb információs technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebb lépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer- és a vegyiparban is”.

A magyar iparpolitika képes lesz elegendő energiát és jól képzett munkaerőt is az ipar rendelkezésére bocsátani – jelentette ki a kormányfő. Közölte, a Mol tiszaújvárosi gyárában háromszáz szakképzett ember dolgozik majd. Háromszáz új, hosszú távon is versenyképes, magas hozzáadott értékű munkahely, ez háromszáz embernek biztos, kiszámítható jövőt jelent – mutatott rá.

Hangsúlyozta, a magyar iparstratégia fontos eleme állami eszközökkel ösztönözni, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacokra.

„Úgy megnőtt a magyar ipar, hogy Magyarország már kicsi” – fogalmazott, hozzátéve: külföldön kell befektetni, onnan érdemes hazahozni a profitot, annak érdekében, hogy a Magyarországon termelő multicégek által kivitt profitot ellensúlyozni lehessen, és néhány év alatt beálljon a tőkeegyensúly a magyar gazdaságban.

Ezért a kormány tervei szerint a 12 ezer ma külföldön tevékenykedő vagy oda szállítani képes magyar cég mellé 5 ezer új kkv-t fognak támogatni, hogy erre a szintre léphessenek – jelentette be, hozzátéve: erre hamarosan programot is hirdetnek.