origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.05.15.
Újabb hatalmas fegyverszállítmányok Ukrajnának
Most Franciaországból indulnak a szerelvények.
A francia köztársasági elnök megerősítette Párizs eltökéltségét, hogy minden szükséges támogatást megad Kijevnek. Világháborút hozhat, ha nyugati csapatokat küldenek Ukrajnába. A háborúpárti Macron Zelenszkijjel egyeztetett.
Harkiv régió, 2024. május 14. A 92. dandárhoz tartozó Achilles zászlóalj egyik ukrán katonája egy öngyilkos drónt készül indítani orosz célpontok felé a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2024. május 12-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka
Franciaország további katonai segélyt szállít Ukrajnának a következő napokban és hetekben – közölte Párizs kedden. A bejelentésre azután került sor, hogy Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel.
A köztársasági elnök megerősítette Franciaország eltökéltségét, hogy minden szükséges támogatást megad… A következő napok és hetek szállításait is részletezhette az ukrán katonai erőfeszítések támogatására
– áll a közleményben, amelyet a Reuters brit hírügynökség idézett.
Arról azonban nem érkezett hivatalos információ, hogy valójában mit tartalmazhatnak a szállítások.
Zelenszkij és Macron a fronton kialakult helyzetről, valamint Ukrajna jelenlegi fegyver- és lőszerszükségletéről is beszélgetett. A háborúpárti francia vezető határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz támadások felerősödését – közölte az elnöki sajtószolgálat.
Macron ugyanakkor megerősítette Franciaország eltökéltségét, hogy partnerei mellett hosszú távon megadja Ukrajnának azt a támogatást, amelyre szüksége van az orosz agressziós háború leküzdéséhez.
A Zelenszkij elnökkel folytatott beszélgetésben Macron hangsúlyozta, hogy támogatja, hogy a nyáron, amíg tartanak a párizsi olimpiai játékok, fegyverszünet legyen. Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt héten támogatta a globális fegyverszünetet a párizsi olimpia ideje alatt.
Macron háborúba viheti egész Európát
Emmanuel Macron mostani kijelentései egyáltalán nem számítanak meglepőnek az elmúlt időszakban hallott nyilatkozatok után. A francia elnök korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjenek a nyugati országok Ukrajnába. Később egy másik megszólalásában pedig már azt bizonygatta a párizsi vezető, hogy a saját maga elé állított vörös vonalak a gyengeséget jelképeznék.
Mint arról a lapunk is beszámolt, a francia elnök úgy látja, hogy Oroszország ideges reakciója a stratégiai bizonytalanságról javasolt felvetésére bizonyítékul szolgál arra, hogy az ötlet működik. A háborús pszichózis óriási méreteket ölt Európa nyugati felén. Emlékezhetünk David Cameron brit külügyminiszter kijelentésére is, hogy Ukrajnának joga van a britek által szállított fegyverekkel támadni Oroszországot, akár annak a saját területén is. Moszkva sem nézi tétlenül ezeket a nyilatkozatokat.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a minap felszólította a szigetországi külügyminisztert, ne feledje, amikor azt mondja, Ukrajna csapást mérhet Oroszországon belül, hogy Moszkvának atomfegyverei vannak.
Zaharova szerint az ország védelméért felelős orosz ügynökségek kétségtelenül megtorolják, ha Oroszországon belül bármilyen csapást mérnek.
Amíg a politikusok háborús nyilatkozatokat tesznek, addig a fronton folytatódik az öldöklés. Az orosz–ukrán háború brutális kegyetlenségeiről több videó is terjeng az interneten. A katonák az erdőben lövik egymást, míg a civil lakosság szenved, s épületek mennek tönkre, egy élet munkája veszik oda.
Pal Jonson védelmi miniszter szerint ha konkrét javaslat érkezik a szövetséges országok részéről, hogy személyzetet küldjenek, Svédország „kész megvizsgálni azt”. A svéd kormányfő korábban az ország területén atomfegyverek fogadását is kilátásba helyezte.
Harkiv, 2024. május 15. Kiégett autóroncsok mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov
Pal Jonson, Svédország védelmi minisztere kijelentette, hogy országa nem tervezi, hogy katonai személyzetet küld Ukrajnába, de nyitva hagyta a lehetőséget, hogy azt komolyan fontolóra vegye, ha új NATO-szövetségesei ezt javasolják, írja a Breaking Defense.
Amennyire én tudom, nem volt egységes álláspont az országok között. Nincs konkrét javaslat erre vonatkozóan itt és most. Ha felmerül egy konkrét javaslat, akkor azt megvizsgáljuk.
– mondta Jonson.
Februárban Emmanuel Macron beszélt elsőként nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, majd a francia elnök megjegyzései más országokat is arra ösztönöztek, hogy nyilvánosan vagy titokban elkezdjenek gondolkodni az ötleten.
A Fehér Ház gyorsan kizárta annak lehetőségét, hogy amerikai katonák menjenek Ukrajnába, hozzátéve, hogy egy ilyen döntés minden NATO-ország szuverén döntése.
További Külföld híreink
Észt tisztviselők a múlt héten azt mondták, a balti ország is fontolgatja a csapatok küldését, Ingrida Simonyte litván miniszterelnök pedig azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy nyitott arra, hogy litván csapatokat küldjön Ukrajnába a kijevi erők kiképzésére.
Bill Blair kanadai védelmi miniszter is azt mondta Washingtonban e hét elején, hogy bár országa nyitott arra, hogy „változtasson” álláspontján, egyelőre nem tervezik kanadai erők küldését Ukrajnába.
Jelen vagyunk Ukrajnában, és például segítséget nyújtunk a konzulátusunknak, valamint az általunk biztosított személyi állománynak, de úgy gondolom, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy bármit tegyünk, ami a hadseregünket egy esetleges háborúba sodorná.
A Svéd Királyi Haditengerészet ellentengernagya és a védelmi vezérkar helyettes vezetője újságíróknak elmondta, hogy bár a NATO nem tekinti Svédországot Oroszországhoz képest frontországnak, mégis elég közel van ahhoz, hogy bármilyen kedvezőtlen orosz lépés szinte biztosan következményekkel járjon a skandináv országra nézve.
– Svédország a NATO szemében nem számít frontvonalnak. Finnország frontvonal, tehát mi a hátsó terület része vagyunk, de a háború hatással van ránk is – mondta Jens Nykvist.
Svédország mindenesetre követte azt a trendet, hogy az ukrajnai orosz agresszióra válaszul az európai országok növelik védelmi költségvetésüket. A skandináv ország 2028-ra a GDP 2,2 százalékáról 2,6 százalékára növeli védelmi kiadásait. A svéd törvényhozók javaslata a Norvégia által április elején bejelentett, hasonlóan ambiciózus tervet követte.
Jonson a javasolt emelést módfelett szükségesnek nevezte.
– Ahhoz képest, hogy kis ország vagyunk, erős védelmi ipari bázisunk van – mondta. – Szeretjük azt hinni, hogy a súlyunk felett ütünk. Nincs még egy olyan tízmilliós ország, amelyik képes lenne vadászgépeket, tengeralattjárókat, hadihajókat és fejlett tüzérségi rendszereket tervezni. Ez egy olyan érték, amelyet a szövetségbe viszünk.
Svédország háború esetén kész atomfegyvert fogadni a területén – jelentette ki.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy országa nyitott lesz az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek befogadására, ha kitörne a háború. Ezzel Svédország egy másik NATO-tagország, Lengyelország példáját követi, írta lapunk korábban.
– A demokratikus északi országoknak a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is meg kell tudniuk védeni magukat olyan országok ellen, amelyek nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőznek – jelentette ki a svéd miniszterelnök.
Nemzetiségi önkormányzati választások
és Európai parlamenti választás
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
