Szeptember végén a takarmány-előállító üzemek korszerűsítésére is új kiírás jelenik meg. Az ötvenmilliárdos keretösszegű felhívás támogatja mind a haszonállat-takarmánygyártást, mind a kedvtelésből tartott állatok számára az eledelgyártást. A takarmány előállításhoz kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzésére és az új technológiák kialakítása is támogatható lesz a pályázaton. Októberben várható a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatására kiírt ötmilliárd forintos keretösszegű felhívás. A támogatás a gyümölcsültetvényeken nagy kárt okozó tavaszi fagyok elleni védekezést szolgáló eszközök, berendezések, technológiák beszerzéséhez nyújt támogatást.

„Kiemelt célunk támogatni a mezőgazdasági termelőket abban, hogy több lábon állhassanak. Ezért várhatóan még az ősz végén meghirdetünk egy ötvenmilliárd forintos keretösszegű diverzifikációs pályázatot is. A pályázók új szálláshelyek létrehozására vagy a már meglévők fejlesztésére fordíthatják az elnyert támogatást” – sorolta az agrárminiszter.

Szintén a termelők jövedelembiztonságának érdekében várható az ősz második felében a krízisbiztosítási rendszer működését segítő ötmilliárd forintos felhívás. A krízisbiztosítás egyebek mellett szintén az időjárás kedvezőtlen következményeinek csökkentését szolgálja. A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése kapcsán az állattartók is számíthatnak egy 17 milliárd forint keretű felhívásra. Az agrárminiszter felidézte: nemcsak újabb pályázatok meghirdetését, de a korábban már sikeresnek bizonyult felhívások meghosszabbítását is lehetővé teszi a vidékfejlesztésre átcsoportosított, közel hatszázmilliárdos keret. Nagy István úgy fogalmazott, Magyarország kormánya a közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Ebből az átmeneti évekre, vagyis 2021-re és 2022-re 1529 milliárd forintot. Az új programozási időszak 2023-tól indul. A tárgyalások a közös agrárpolitika részletszabályairól a júniusi megállapodást követően szeptembertől folytatódnak. A korábbi évek 17,5 százaléka helyett nyolcvanszázalékos nemzeti társfinanszírozást nyújt a kormány az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési források megháromszorozását jelenti, amelyből valamennyi vidéki térség részesülhet - hangsúlyozta Nagy István a Magyar Nemzetnek.