A migránsok 78 százaléka megbukott Németországban a nyelvvizsgán

Ijesztő eredménnyel zárult Németországban az a vizsgálat amelyik az országban menedékért folyamodó migránsok beilleszkedésének kérdéseit vizsgálta.

A menedékkérőknek a Német Szövetségi Köztársaságban részt kell venniük egy úgynevezett integrációs tanfolyamon, amely a német nyelv tanulását is magában foglalja. Az elmúlt évi statisztika azt mutatja, hogy a migránsok közel fele, pontosan 45,7 százaléka megbukott az elemi nyelvismereti kérdéseket tartalmazó vizsgán. Ez a szám összesen 62 000 bukást jelent. Csak tavaly ennyi menedékkérő volt képtelen a tanfolyam elvégzése után a legelemibb kérdésekben németül megszólalni. Elemzők véleménye szerint a bukások ijesztően magas száma mögött az is ott van, hogy a migránsok még ezen az alapvető szinten sem tartják fontosnak a beilleszkedést.

Erre utal az is, hogy a pótvizsgára kötelezettek 78 százaléka másodszor is megbukott. Vagyis több, mint háromnegyedük vagy képtelen volt, vagy egyáltalán nem óhajtott, még a legelemibb szinten sem megtanulni németül.

Ráadásul a bukások száma évről évre ijesztően nagy arányban növekszik, magyarán egyre kisebb a beilleszkedési hajlandóság. Tavaly 77,7 százaléka bukott meg a migránsoknak, míg tavaly előtt csak 65,7 százalék.

Egyes információk szerint úgy alakult ki ez a brutálisan magas bukási arány, hogy a tanárok ugyancsak elnézőek. Aki akárcsak néhány szót hajlandó kimondani németül, azonnal átengedik, de persze aki egyáltalán még csak megmukkanni sem hajlandóak, azokkal a legnagyobb jóindulat ellenére sem tudnak mit kezdeni.

És akkor még nem került szóba az, hogy mindez megdöbbentően sok pénzbe kerül. A Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal tavaly ezekre a zömmel sikertelen nyelvvizsgákra 874 millió eurót költött el, nagyrészt teljesen értelmetlenül. Ráadásul ezek a költségek is elképesztően megugrottak az elmúlt években. Hasonló célra 2015-ben még csak 269 millió eurót költöttek.

A hatalmas összegek elköltését már többször ellenőrizték, de az oktatás színvonalában nem, csak a migránsok hozzáállásában találtak kivetnivalót. Az Afd parlamanti képviselői is vizsgálódtak az elköltött euró százmilliók és a tömeges bukások ügyében. Egyikük, René Springer így nyilatkozott:

„A bukások magas száma egyértelműen azt bizonyítja, hogy a migránsok nagy tömegeiből az elemi hajlandóság is hiányzik a beilleszkedésre.”

A statisztikák szerint a Németországban tartósan segélyből élők 40 százaléka migráns. A német adófizetők minden egyes hónapban 4 milliárd eurót fizetnek ki csak a beilleszkedni szinte egyáltalán nem akaró, munkát vállalni vagy nem tudó vagy nem is akaró migránsok eltartására.

A rendelkezésre álló adatok alapján minden előzetes várakozástól elmarad a Németországba érkezettek munkaerőpiaci integrációja: Tavaly a menekültstátuszban részesítettek foglalkoztatási rátája csupán 18% volt, miközben a munkanélküliség körükben meghaladta az 50%-ot. A sikertelen gazdasági integrációt egyértelműen a megfelelő képzettség, szakmai tapasztalat és nyelvtudás hiánya magyarázza: egyes felmérések szerint a németországi menedékkérők harmada legfeljebb alapfokú oktatásban részesült korábban. Mindeközben Németország csillagászati összegeket áldoz a menedékkérők ellátására és a védelemre jogosultak integrálására, a megtérülés esélye még középtávon sem reális. A bűnügyi statisztikák alapján kijelenthető, hogy a németországi közbiztonság romlása és a tömeges migráció között egyértelmű ok-okozati kapcsolat áll fenn. Németország esetében a harmadik országból érkezett bevándorlók integrációja (mind gazdasági, mind egyéb szempontok alapján) eddig sem volt sikertörténet, az elmúlt években érkezettek viszont a korábbiakhoz képest is súlyosabb kihívást jelentenek az ország számára.

Az Európai Bizottság legutóbbi felmérése szerint a bevándorlók beilleszkedése többségében sikertelen volt az EU kulcsfontosságú tagállamaiban – írta a Westmonster. Egész pontosan: a németek 63, a svédek 73, a franciák 64 és az olaszok 63 százaléka gondolja ezt.

A felmérés szerint Németországban az emberek mindössze 31%-a gondolja azt, hogy az integráció sikeres, míg 63 százalékuk sikertelennek tartja. Svédországban még rosszabbak ezek a mutatók – a svédek csupán 24%-a látja úgy, hogy működik a folyamat, 73% ellenkező véleményen van.

A bevándorláspárti Emmanuel Macron Franciaországában pedig az emberek 64 százaléka szerint sikertelen a bevándorlók beilleszkedése. Olaszországban is hasonló a helyzet, az emberek itt sem gondolják azt, hogy sikeres lenne az integráció, egész pontosan az olaszok 63%-a.