POLITIK

A nagy gyógyszercégek 3 éve visszautasították az EU javaslatát vírus elleni vakcinák kifejlesztésére

A The Guardian című brit lap kiderítette, hogy a világ nagy gyógyszercégei három évvel ezelőtt visszautasították az Európai Unió egyik bizottságának javaslatát. Pedig, ha elfogadják talán az egész koronavírus járvány elkerülhető lett volna.
címkék:
  • Szerző: RIPOST

A világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatai három évvel ezelőtt elutasították az EU azon javaslatát, hogy dolgozzanak ki olyan kórokozók leküzdését lehetővé tevő oltásokat, mint például a koronavírus. A javaslat azért született, hogy a Európai Unió már egy ilyen feltételezhető járvány kitörése előtt hozzájuthasson a megfelelő oltóanyaghoz.

Az oltások fejlesztésének és jóváhagyásának felgyorsítására irányuló tervet az Innovatív Gyógyszer Kezdeményezés (IMI) ülésén három évvel ezelőtt európai bizottsági képviselők terjesztették elő, azonban teljes elutasításra találtak. Utólag már csak találgatni lehet, hogy miért nem érdekelte az évről-évre több milliárd dolláros hasznot zsebre vágó gyógyszerlobbit ez a kezdeményezés. Minden jel arra utal, hogy nem reméltek elegendő profitot egy jövőbeli, ki tudja hány embert érintő járvány elleni vakcina kifejlesztéséből. Ráadásul az Európai Unió az ő mércéjükkel mérve nem túlságosan nagy összeggel, 5 milliárd euróval járult volna hozzá a koronavírussal kapcsolatos vakcinakutatáshoz.

A Bloomberg Intelligence nevű elemző intézet szerint a világ 20 legnagyobb gyógyszeripari vállalata mintegy 400 új kutatási projektet vállalt az elmúlt évben. Ezek fele, vagyis 200 kutatás a rák kezelésére összpontosít, és csak 65 a fertőző betegségekre.

Ennek oka egyértelműen az, hogy a fejlett országok társadalombiztosítási kasszái inkább a rák elleni gyógyszerek finanszírozására vehetők rá, mert, hogy ezekben az országokban a fertőző betegségek sosem voltak tömegesek az elmúlt csaknem száz év során. Magyarán a rák elleni gyógyszerek kifejlesztéséből sokkal nagyobb profitot remélhetnek a gyógyszeripari cégek, mint az inkább csak a fejletlen országokat érdeklő vakcinákból. Így volt ez legalább is eddig...

Mi a helyzet most?
A klinikai vizsgálatok jelenlegi állása szerint nyolc vakcinakutatás esetében került reményteljes közelségbe a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztése, de a siker egyik esetben sem garantált. Az egyik legígéretesebb kutatás, amely az Oxfordi Egyetemen zajlik, is legfeljebb 50 százalékos sikerrel kecsegtet.

A dolog minden tudományos előjel szerint nem lesz egyszerű. Hiába toboroz máris tízezer önkéntest az oxfordi egyetem az első embereken végzett kísérletekre, az igazán megfontolt tudósok akár évekig tartó türelemre intenek.

Mégsem lesz vakcina?

Anglia helyettes tiszti főorvosa Jonathan Van-Tam is megpróbálta megkerülni az ezzel kapcsolatos kérdést az ottani operatív törzs tájékoztatóján. Azt mondta:

„Nem lehetünk biztosak benne, hogy belátható időn belül lesz hatásos vakcina.”

Az oltóanyag kikísérletezése egyszerű az elméletben, de nagyon bonyolult a gyakorlatban. A tökéletes vakcinának több tekintetben is hatásosnak kell lennie. Védenie kell a fertőzéstől, meg kell akadályozni a vírus további terjedését, miközben a lehető legkevesebb mellékhatással járhat. Ráadásul a lehető legtovább védettséget kell nyújtania, akár a vírus mutációival szemben is.

Ami reménykedésre adhat okot, hogy a tudósok már évek óta tanulmányozzák a koronavírusokat. Nem a COVID-19-et, vagyis a jelenlegi járványt okozó koronavírust, hanem közeli rokonait a MERS és a SARS vírusokat. Ezekkel kapcsolatban már előrehaladott a kutatás, de az oltóanyagot mégsem szabadalmaztatták. Ennek oka, hogy a SARS járvány megszűnt, a MERS pedig megmaradt a Közel-Kelet, mondhatni helyi betegségének. Ezért aztán a nagy gyógyszergyárak számára nem volt vonzó üzleti lehetőség az oltóanyag végső kifejlesztése és szabadalmaztatása sem.

Mennyi ideig tarthat a védettség?

Nem tudja mindenki, hogy még a legközönségesebb megfázást, náthát is zömmel koronavírusok okozzák, ha nem is a COVID-19.

Csakhogy ezekkel a koronavírusokkal szemben szinte alig képes immunválaszt adni az emberi szervezet, a védettség általában nagyon gyorsan eltűnik és aztán nagyon hamar újra náthásak lehetünk, megfázhatunk ismét.

Az oxfordi egyetem kutatói megvizsgálták a COVID-19 betegségen átesettek vérét és úgy találták, hogy a szervezetükben a fertőzés következtében kialakult IGB antitestek szintje, a fertőzés utáni első hónapban gyorsan növekedett, de aztán lépésről-lépésre hanyatlani kezdett. Magyarán egyre kevésbé lettek védettek egy új fertőzéssel szemben.

Sok tudós aggódik amiatt, hogy a koronavírus fertőzés nem alakít ki az emberi szervezetben hosszú távú védettséget. Hiszen a nátháért, megfázásért felelős „gyengébb” koronavírusok esetében sem alakul ki hosszú távú védettség. Ha sikerül is hatásos oltóanyagot kifejleszteni, az máris nagyon valószínű, hogy legfeljebb egy évre adhat majd védettséget. Vagyis a koronavírus, éppen úgy, mint az influenza vírustörzsei évről-évre újra megtámadhatják az emberiséget.

Mennyire stabil, és a mellékhatások?

Döntő kérdés az oltóanyagot illetően, hogy a COVID-19 vírus genetikailag mennyire stabil, magyarán mennyire gyorsan és mennyire változékonyan mutálódik. Ha sorra követik majd egymást az újabb és újabb mutációk akkor évről évre új oltóanyagot kellene kifejleszteni.

A leghosszabb ideig a mellékhatások feltérképezése tart egy vakcina kifejlesztése során. Éppen emiatt kételkedik sok tudós abban, hogy néhány hónapon belül megkezdődhetnek a tömeges oltások. A SARS elleni védőoltásnál például több éves kísérletezés után jöttek rá, hogy az oltóanyag egyes esetekben hepatitis fertőzést képes kiváltani. Más esetekben az oltóanyag olyan veszélyes antitesteket fejlesztett ki, amelyek nem várt tüdőkárosodást okoztak. Márpedig ez a vírus is a koronavírusok családjába tartozik.

 

 

 

 

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?