Áder: Józan előregondolkodással elkerülhetők a klímaváltozás okozta veszteségek

Az államfő kifejtette: amennyiben a mostani folyamatok folytatódnak, akkor a földfelszín hőmérséklete átlagosan 3 fokkal emelkedhet, aminek jelentős globális GDP-veszteség lenne a következménye.

Áder János egyetért azzal, hogy nem a fenntarthatóság irányába tett lépesek a drágák, hanem az, „ha nem teszünk semmit”. Megjegyezte, „ezt most még nem érezzük” és csak 10-20 év múlva lesz világos, amikor pedig már késő lesz azon sopánkodni, hogy mit kellett volna megtenni 2020-ban.

A köztársasági elnök emlékeztetett, a Budapesten tervezett Planet 2021 fenntarthatósági expón a fenntartható fejlődést szolgáló innovációkat mutatnak be, amelyek az energia-, a mező-, a környezet- és a vízgazdálkodás, továbbá a közlekedés területeit is felölelik.

Áder János szerint az alapproblémát az jelenti, hogy a Föld népessége a következő 30 évben mintegy 2 milliárddal növekszik majd, miközben a jóléthez szükséges erőforrások korlátozottak. Az új infrastruktúrák tervezése során ezért fontos, hogy az építésük és működtetésük is fenntartható módon történjen – hangsúlyozta.

Az államfő elmondta, a budapesti expóra kilátogatók több mint 160 cég innovációjával találkozhatnak, de több ott megjelenő ötlet már közvetlenül is elérhető, mint például a tetőcserépbe beépített napelem és a városi biológiai szennyvíztisztítás. Emellett vannak olyan innovációk, amelyeket hamarosan nagyobb méretekben is használni lehet, ilyen lehet az a műanyagfaló „koktél”, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki, továbbá az ételmaradékokat hasznosító és komposzttá alakító robot.

Áder János megjegyezte ugyanakkor, hogy „van, amikor nem kell feltalálni a spanyol viaszt”, hanem vissza kell kanyarodni több száz éve működő technikákhoz, mint például a kiváló hőtechnikai mutatókkal rendelkező vályog alkalmazása.

A köztársasági elnök beszélt arról is, a „sok szempontból támadás alatt álló” szarvasmarha-tenyésztés területén is vannak biztató kísérletek, ugyanis Magyarországon is sikerrel teszteltek egy olyan takarmánykiegészítőt, amely 80 százalékkal csökkentette a kérődző állatok metánkibocsátását, miközben a hús és a tej minősége is javult.

Áder János kijelentette, a magyarok büszkék lehetnek az elért eredményeikre, amit az is mutat, hogy Magyarország mellett mindössze 20 ország volt képes arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett tudta növelni a GDP-jét.

Magyarország célul tűzte ki, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, ehhez csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását és növelni az erdőterületeket, az elnyelőket – emelte ki Áder János. Mint mondta, 1990 óta 32 százalékkal csökkent a hazai szén-dioxid-kibocsátás, ugyanakkor évente még mindig 64–65 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe, és a hazai erdők ennek tíz százalékát sem tudják semlegesíteni. A megoldásokról szólva Áder János egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben minden esztendőben csaknem megduplázódott a naperőművi kapacitás Magyarországon. Különösen kedvezőnek nevezte, hogy idén júniusban és júliusban a naperőművek által megtermelt áram mennyisége nagyobb volt, mint amit a még működő szenes erőmű, a Mátrai Erőmű megtermelt.

A paksi atomerőmű két új blokkjával és a következő nyolc évben létrejövő naperőművi kapacitásokkal 2030-ra a Magyarországon megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxidmentes lesz – jelezte a köztársasági elnök.

A klímaváltozásról tartott előadásában Áder János felidézte: az ENSZ tudományos tanácsadó testületének jelentése szerint, ha az emberiség nem változtat, a klímaváltozás egyre extrémebb jelenségekkel jár majd a bolygó minden részén. Példaként említette a Csehországban nyáron pusztító tornádót, valamint a Németországban és Belgiumban pusztító árvizet. Kiemelte, hogy ilyen szélsőséges időjárási jelenségek korábban még soha nem fordultak elő ezekben a Magyarországhoz közeli országokban. Afrikában és Madagaszkáron ugyanakkor olyan nagy volt a szárazság, aszály, hogy 30 ezer ember került az éhhalál szélére – tette hozzá. Ha nő az üvegházhatású gázok mennyisége, akkor egyre több energia verődik vissza, és egyre melegebb lesz a földfelszín, valamint a tengerek hőmérséklete. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mérések kezdete óta az idei július volt a legmelegebb hónap a Földön. Az államfő jelezte azt is, hogy a homo sapiens megjelenése óta sohasem volt ilyen szén-dioxid koncentráció a légkörben, és soha ilyen gyorsan ez a koncentráció nem emelkedett. Mint mondta, tudósok szerint az ipari forradalom idejéhez képest 2 fokos lehet az a földfelszíni melegedés, amikor már visszafordíthatatlanná válnak a változások.

„Már közel járunk a másfél fokhoz” – mutatott rá.

Az emberi tevékenység, az energiafelhasználás következtében nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, az „elnyelőket”, az erdőket és az óceánokat viszont az emberiség csökkenti, tönkreteszi – fogalmazott a köztársasági elnök. Megfogalmazása szerint versenyt futunk az idővel. Hozzátette ugyanakkor, hogy az első világháború óta Magyarországon az erdőterületek nagysága megduplázódott. Klímavédelmi tanóráján Áder János szólt arról is, hogy Magyarország gazdag termálvízben, a földhő hasznosításában komoly lehetőségek vannak. Az államfő kitért az elektromobilitás jelentőségére, ismertetve, hogy a tervek szerint 2030-ra a 10 ezer lakosnál nagyobb hazai településeken a városi tömegközlekedésben kiváltják a benzin- és dízelhajtású buszokat az elektromos hajtású járművek. A köztársasági elnök kiemelte az épületek energiahatékonysága javításának fontosságát. Mint mondta, Magyarországon régi és korszerűtlen épületekben él az emberek jelentős része, ezeknek a házaknak a fűtéséhez, illetve nyáron a hűtéséhez jelentős mennyiségű energia szükséges. Az energiamegtakarítás érdekében például a homlokzatok szigetelésére és a nyílászárók cseréjére kedvezményes hitelek állnak rendelkezésre. Magyarország sokat tesz azért, hogy a 2050. évi klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges feladatok ne maradjanak az utolsó percre – emelte ki. Interaktív előadásában a köztársasági elnök felhívta a diákok figyelmet arra is: ha télen egy fokkal csökkentik a lakás hőmérsékletét, akár 7 százalékkal is csökkenthető a fogyasztás. „Az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelünk, az a legkörnyezetbarátabb energia, amit nem használunk fel” – fogalmazott Áder János.