kulcsár edina
Melyek a leggyakoribb kockázati tényezők? Terjed-e állatról emberre?
Az elhízás döntő tényező?
Az elmúlt napok egyik meglepetése volt, hogy Franciaország vezető virológiai szakértője Jean-Francois Delfraissy professzor kijelentette, hogy az elhízás, de már a jelentős túlsúly is jelentős kockázati tényező a koronavírus megbetegedés esetén. Azt állította, hogy az USA lakossága, ahol az emberek több, mint egyharmada elhízott minden más országnál nagyobb veszélyben van.
Ezzel magyarázta, hogy a lakosság számához viszonyítva New Orleansban kétszer annyian haltak meg a betegségtől mint New Yorkban. New Orleansban ugyanis a középkorú emberek 40 százaléka elhízott, míg New Yorkban ez az arány csak 22 százalék.
Az Egyesült Királyságban az Intenzív Állami Audit és Kutatóközpont (ICNARC) adatai szerint az intenzív kezelésre szorulóknál a súlyosan elhízott betegek 58% -a halt meg, míg a nem elhízottaknál 44 százalék volt ez az arány.
Stefan Bornstein professzor, a londoni King's College cukorbetegség-szakértője szerint ez azért van, mert az elhízás két gyakori szövődménnyel – a 2. típusú cukorbetegséggel és magas vérnyomással jár együtt – márpedig mindkettő gyengíti az immunrendszert.
Ráadásul a cukorbetegeknél a koronavírus hasnyálmirigy fertőzést is okozhat, ami zavarhatja az inzulintermelést.
Feketék és ázsiaiak?
A statisztikák azt mutatják, hogy a fekete és az ázsiai emberek kétszer olyan nagy valószínűséggel esnek át súlyosabb tünetekkel a betegségen mint a fehérek. Nagy-Britanniában a kritikus állapotban szenvedő betegek mintegy 35%-a kerül ki közülük, ami háromszorosa a lakosságban elfoglalt arányuknak.
Ezt az eltérést valószínűleg a környezeti tényezők okozhatják.
Kamlesh Khunti, a leicesteri egyetem cukorbetegséggel dietetikus professzora szerint:„A dél-ázsiai emberek között jellemzően több a szív- és érrendszeri valamint a cukorbetegség..”
Hasonlóképpen, a feketék jellemzően túlzsúfolt körülmények között élnek, szemben a fehér brit lakosság két százalékával. Ezeket a szegényebb területeket gyakran egy másik veszély is sújtja: a levegőszennyezés, amely jelentősen növeli a légzőszervi problémák kockázatát, ami a koronavírusos betegek számára eleve nagy kockázatot jelent.
Férfiak vagy nők?
A legfrissebb brit adatok szerint a tipikusan kritikus állapotba kerülő beteg 60 év körüli férfi. Az adatok azt is jelzik, hogy a középkorú férfiak nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az azonos korú nők.
Az első 14 860 olasz haláleset 68% -a, tehát több, mint kétharmada a férfiak közül került ki. Köztudomású ugyanakkor, hogy a férfiak körében sokkal inkább gyakori a szívbetegség, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség, mint nőknél. Ezenkívül a férfiak többet isznak, többen dohányoznak és még inkább elhízottak, mint a nők. Ráadásul a férfiakat jellemzően kevésbé aggasztja a higiénia, bizonyított tény, hogy sokkal ritkábban mosnak például kezet.
Gének, hormonok, kromoszómák?
Philip Goulder, az Oxfordi Egyetem immunológiai professzora viszont másképp látja. Szerinte a gének és a hormonok lehetnek az okai a férfiak és a nők közötti különbségért, nem pedig az életmód. Úgy véli, hogy az immunrendszer fertőzésekre adott reakciója „tipikusan agresszívabb és hatékonyabb a nőknél, mint a férfiaknál”.
Szerinte ennek oka lehet az X kromoszóma, amely számos fontos immunrendszert irányító gént hordoz. Mivel a nőknek két X kromoszómája van, míg a férfiaknak csak egy (a másik egy Y kromoszóma) a nőknek ténylegesen kétszer akkora, kétszer olyan erős immunrendszerük van.
Vércsoport? Egy kínai tanulmány szerint az A-vércsoportú betegeket súlyosabban érinti a koronavírus-fertőzés, mint a O-ás vércsoporttal rendelkezőket. Többen felidézték ennek kapcsán azt a torontói egyetem által 2014-ben elvégzett kutatást, ami rámutatott, hogy az O-ás vércsoporttal rendelkezők védettebbek a súlyos maláriafertőzéssel szemben, mint más vércsoportok, valószínűleg azért, mert a fertőzött O-ás-vérsejteket az immunrendszer könnyebben felismeri, mint más vércsoportok esetében.
BCG oltás?
A New York-i Technológiai Intézet tudósai figyeltek fel arra az összefüggésre, hogy kevesebb a koronavírus fertőzés és haláleset olyan országokban, mint például Japán, ahol évtizedek óta mindenkit beoltanak BCG oltással. Megdöbbentő a különbség összehasonlítva olyan nemzetekkel, mint például Olaszország és az Egyesült Államok, ahol nem volt ilyen oltás.
A Vaccine folyóiratban 2005-ben közölt dán tanulmány megállapította, hogy a BCG oltás csökkenti a vírusok által okozott alsó tüdőfertőzések súlyosságát is. Ausztráliában és Hollandiában az egészségügyi dolgozók most BCG oltás kapnak hogy megbizonyosodjanak annak hatásosságáról azok között, akik leginkább ki vannak téve a fertőzés veszélyének.
Dohányzás? A kutatók nemrégiben fedezték fel, hogy a jelenlegi dohányosok és azok esetében, akik a közelmúltban hagyták abba a dohányzást, a tüdősejtek felszínén magasabb az „angiotenzin konvertáló enzim II” (ACE-2) szintje. Márpedig ez az enzim szolgál „belépési pontként” a koronavírus számára, lényegében így jut be a tüdőbe.
Macskák is terjeszthetik?
Több ellentmondó hír után az első bizonyított áldozat egy négyéves maláj tigris volt a New York-i Bronx állatkertjében. Úgy gondolják, hogy a tigris valamint hat másik nagymacska, egy tünetmentes állatkerti dolgozó révén fertőződhetett meg.
A macskák a múlt hónap végén kezdtek tüneteket mutatni, beleértve a hosszú, száraz köhögést. Noha a nagymacskáknak elveszítették az étvágyukat, az állatkert megerősítette, hogy „egyébként jól viselik a betegséget, éberek és kommunikálnak a gondozóikkal.
Kínai kutatók szerint azonban nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a fertőzött macskák elegendő mennyiségű koronavírust hordoznak ahhoz, hogy azt emberre is továbbadhassák. A kutyatulajdonosok megkönnyebbülten felsóhajthatnak, mivel a kínai Harbin Állat-egészségügyi Kutatóintézet kutatói szerint a kutyák nem érzékenyek a koronavírus fertőzésre.
A vírus nem képes megfertőzni sertéseket, csirkéket és kacsákat sem, – kivéve a vadászgörényeket.