POLITIK

Az Európai Bizottság visszaél az afganisztáni helyzettel

Legfőbb céljuk, hogy a migrációs kvóta kérdése ismét terítékre kerüljön.
címkék:
  • Szerző:

Az Európai Bizottság visszaél az afganisztáni helyzettel azért, hogy a migrációs kvóta ismét terítékre kerüljön, valamint a koronavírus-válsággal is, hiszen a tagállamokat pénzügyi eszközökkel ideológiai közeledésre akarja kényszeríteni – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője Ursula von der Leyen szerdai strasbourgi évértékelőjéről. Kovács István stratégiai igazgató szerint a beszéd arra mutat rá, hogy a bizottsági elnök a jogállamisági eljárásokat politikai fegyverként akarja használni.

Ursula von der Leyen szerdai strasbourgi évértékelő beszédében azt sugallta, hogy az Európai Unió jelesre vizsgázott a gazdasági és a járványügyi válság kezelésében, miközben több tagállamnak, például Németországnak fél vagy akár egy évre is szüksége lesz ahhoz, hogy a koronavírus előtti gazdasági helyzetét visszanyerje – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a kutatóközpont csütörtöki sajtótájékoztatóján. Kovács István szerint az Európai Bizottság elnöke a valóságtól elrugaszkodva túlzottan pozitívan értékelte az uniós eredményeket, a támogatások mértékét. – Magyarország – a többi tagállamtól eltérően – ugyan meghaladta a koronavírus okozta válság előtti szintet, de az uniós támogatások csak egy nagyon kis szerepet játszottak ebben – jelezte az igazgató.

Aggályosnak nevezte, hogy a bizottsági elnök részletekbe menően ismertette a jogállamisági eljárásra vonatkozó passzusokat, azaz jövőre már konkrét ajánlásokat is tartalmaznak majd a jelentések.

– Téves értékelések és ajánlások születtek eddig. Szerencsére azonban ezeknek az ajánlásoknak a nagy részét Magyarország mellett több tagállam sem tartja be – mutatott rá Kovács István, hozzátéve: az eljárási formát a bizottság kezdetben magának hozta létre, ugyanis nem volt szerződésalapja. – A 7-es cikkely szerinti eljárásnak pedig semmi jogi kötőereje nem volt, inkább egy párbeszéd felületnek felelt meg,

ma már azonban politikai eszköze lett a zsarolásnak. Ezt tekinti Von der Leyen az elkövetkezendő politikája egyik alapkövének

– figyelmeztetett a stratégiai igazgató. Szerinte az, hogy Von der Leyen „közös európai megoldásokat” sürgetett,

a mai brüsszeli politikai ismeretében ez a kötelező migránskvótákat fogja jelenteni.

Kovács Attila közgazdász, az Alapjogokért Központ projektvezetője elmondta: a tegnapi beszédről két szó jut eszébe, a visszaélés és a föderalizmus. – Az Európai Bizottság ugyanis visszaél az afganisztáni helyzettel, hogy a migrációs kvóta ismét terítékre kerüljön, valamint a koronavírus-válsággal is, hiszen a tagállamokat pénzügyi eszközökkel ideológiai közeledésre akarja kényszeríteni – közölte a közgazdász. A szakértő szerint mind az adó- és a szociálpolitika, de még a média is a brüsszeli döntéshozók kezében lehet, megfosztva a tagállamokat a nemzeti hatáskörtől. – Brüsszel nem veszi figyelembe a médiatörvények nemzeti hatáskörét, egy központi elképzelésre hagyatkozik arra vonatkozóan, hogy mit kell írnia a sajtónak. Ezután jöhetnek a szankciók, ha nem úgy működik a nemzeti újságírás, ahogy a bürokraták elképzelik – jelezte a projektvezető, megjegyezve:

ez közvetett beleszólást biztosíthat Brüsszelnek a jövő évi parlamenti választásokba.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában hatalmas csalódásként értékelte Ursula von der Leyennek az unió helyzetéről szóló szerdai, az Európai Parlamentben elmondott beszédét.

Az Európai Bizottság elnöke szerdai beszédében csak a legfontosabbról nem beszélt: semmilyen tervvel nem állt elő, semmilyen megoldást nem kínált arra vonatkozóan, hogy miként állítsuk meg Európa visszaszorulását a világban

– összegzett Gulyás Gergely. A miniszter hangsúlyozta: az EB elnöke ahelyett, hogy Európa határainak megvédését tűzte volna ki célul, a migráció megállítása helyett bevándorlásbarát politikát folytat. Hozzátette: az Ursula von der Leyen vezette bizottság túllépi a hatáskörét, amikor beavatkozik a tagállamok gyermek- és családvédelmi szabályozásába.

Tarthatatlan, hogy a bizottság sikeres válságkezelésről beszél, miközben a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság elleni uniós forrásokhoz csak egyes tagországok juthatnak hozzá, mások nem

– fogalmazott Gulyás Gergely, aki szerint ez elfogadhatatlan, mert torzítja az unión belüli versenyt. Hangsúlyozta: a bizottság ezzel megszegi azt az ígéretét, amelyre tekintettel a tagállamok egy része – így Magyarország is – elvi fenntartásai ellenére is támogatta a helyreállítási alap létrehozását.

A járványkezelés, az afgán válság, a klímaváltozás, a védelmi unió és a jogállamiság ügye is helyet kapott Ursula von der Leyen strasbourgi évértékelőjében, a bizottsági elnöknő azonban, önkritika helyett– az unió járványkezelését dicsérte, és noha egyetlen tagállamot sem nevezett meg konkrétan, kritikákat fogalmazott meg a jogállamiságra vonatkozóan.

Aggasztó fejleményeket látunk egyes tagállamokban. Hadd fogalmazzak világosan: számunkra mindig első a párbeszéd. De a párbeszéd önmagában nem a folyamat vége, annak vezetnie kell valahová – mondta.

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?