Az Országgyűlés elrendelte a gyermekvédelmi tárgyú népszavazást

Az Országgyűlés kedden elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást.

Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem voksoltak.

Az országgyűlési határozat négy kérdést tartalmaz.

Ezek a következők:

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”;

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”;

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”;

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”

A parlament a kérdésekről egyenként szavazott. Sorrendben a következő szavazati arányok alakultak ki: első kérdést 123 igen szavazat, egy tartózkodás, a másodikat 124 igen szavazat, egy tartózkodás, a harmadikat 125 igen szavazat, míg a negyedik kérdést 125 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadták el.

A határozat tartalmazza azt is, hogy ha az országos népszavazást önmagában bonyolítják le, akkor a költsége 12,6 milliárd forint – függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak -, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a népszavazás kevesebbe kerül és csak 5,5 milliárd a költsége.

A parlament november 9-én változtatott az országos népszavazás eljárásán ellenzéki kezdeményezésre, egyhangúlag. Ez teszi lehetővé, hogy népszavazás akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is tartható. Eltörölték ugyanis azt a korlátot, miszerint referendum nem tűzhető ki az ezen választásokat megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.

Varga Judit: Az LMBTQ-lobbit megállítjuk az iskolák kerítésénél!

Megvédjük a magyar gyermekeket és a szülők jogait, az LMBTQ-lobbit megállítjuk az iskolák kerítésénél – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden a Facebookon, miután az Országgyűlés elrendelte a gyermekvédelmi tárgyú népszavazást.

Varga Judit közösségi oldalán azt írta, csak a közös akarat képes megálljt parancsolni az „erőszakos LMBTQ-lobbinak” és a brüsszeli nyomásgyakorlásnak, éppen ezért kezdeményezett a kormány népszavazást a gyermekvédelem kérdésében.

„A mi politikai közösségünk fennállása óta azért küzd, hogy Magyarország valódi demokrácia lehessen, ahol nyílt és őszinte párbeszéd folyhat bármilyen társadalmi kérdésről és ahol a magyar emberek szándékát senki sem kérdőjelezi meg” – írta Varga Judit.

„Hiszünk abban, hogy a magyar emberek kiállásával képesek vagyunk a legvastagabb falon is átmenni. Gyermekeink jövője a tét, ezért elkötelezetten küzdünk védelmükért” – közölte.

Kocsis Máté: A népszavazás célja a szülőkre bízni gyermekeik nevelését

A népszavazás célja az, ami a gyermekvédelmi törvényé is volt: az, hogy a szülők kizárólagos joga legyen eldönteni, hogyan nevelik a saját gyermekeiket – közölte újságírókkal az Országgyűlés döntését követően a Fidesz frakcióvezetője.

Kocsis Máté hozzátette, egyúttal szeretnék megvédeni a gyermekeket az életkoruknak nem megfelelő tartalmaktól, például a „mostanában civil szervezetek által népszerűsített foglalkozásoktól” vagy a nemátalakító műtétek népszerűsítésétől, amelyek a fejlődésüket befolyásolják.

Kocsis Máté emlékeztetett, hogy a Ház által elfogadott határozatban négy kérdés szerepel. Kiemelte, hogy a baloldal sem a szavazáson, sem az azt megelőző vitában nem vett részt. Hozzátette: ez nem előzmények nélküli, mert a baloldal a gyermekvédelmi törvény elfogadásakor Magyarországon és Brüsszelben is komoly támadást indított a gyermekvédelmi intézkedések ellen. A Fidesz azt gondolja, az a leghelyesebb, ha az emberek népszavazáson döntik el a vitát – összegzett.

Közölte, a gyermekvédelmi népszavazás várhatóan a jövő év első felében le is zajlik, az államfő várhatóan januárban dönt az időpontról. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a parlament korábbi – ellenzéki kezdeményezésre született – döntése értelmében a referendumot az országgyűlési választással egy időben is meg lehet tartani. Az államfő dönt a kérdésben, de az alapjogi akadály elhárult – fogalmazott Kocsis Máté.