POLITIK

Benézte Brüsszel a járványhelyzetet, nem kicsit, nagyon

A tagállamok különböző ütemben más-más intézkedéseket hoznak, nincs egység azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni a járványt. Az azonban már világossá vált, hogy keletről kell várni a segítséget.
címkék:
  • Szerző: M,M,

Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke múlt pénteken rendkívüli értekezletre hívta a pártcsalád elnökségét, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne határozottabban fellépni az EU-nak a koronavírus-járvány kapcsán tanúsított késlekedését kritizáló megnyilvánulásokkal szemben.

Tusk a V4NA birtokába jutott levelében elismerte, hogy amíg az Európai Unió tétlenül nézte a vírushelyzet járvánnyá fajulását, addig Kína és Oroszország a tagállamok segítségére sietett. Olaszország március 23-án Kubától, majd Oroszországtól és Kínától kapott elsőként segítséget a vírus elleni küzdelemhez orvosok és ápolók, illetve védőfelszerelések formájában. Donald Tusk ebben annak a veszélyét látja, hogy Kína és Oroszország későbbi politikai haszonszerzésre használhatja fel a rendkívüli helyzetben tanúsított szolidaritását.

Lekicsinylően nyilatkozott a kínai Huawei telekommunikációs vállalat európai krízissegítő programjáról Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Borrell ezzel ronthatja a járvány ellen küzdő európai orvosok és ápolók tízezreinek munkakörülményeit. „Kína agresszíven tolja azt az üzenetet, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben felelős és megbízható partner. A narratívák csatájában arra is láttunk kísérleteket, hogy megpróbálták hiteltelenné tenni az egész EU-t, valamint olyan eseteket is, amikor az európaiakat megbélyegezték, mintha mindannyian vírushordozók lennénk” – írta Borrell blogbejegyzésében.

A Huawei válaszul úgy döntött, visszavonja az uniós tagállamoknak felkínált, több ezer szájmaszkból és más védőfelszerelésből álló segélyprogramját. „A politikai célú nagylelkűség nem az a típusú narratíva, amiben a Huawei részt kívánna venni” – jelentette ki a kínai óriásvállalat szóvivője.

Kedden 39 600 darab FFP2 típusú szájmaszkból álló szállítmányt vett át Michael Ludwig, Bécs polgármestere. A szállítmány Kínából érkezett, és az azt saját kezdeményezésből finanszírozó Ausztriában Élő Kínaiak Társasága ajánlotta fel az osztrák egészségügyi szerveknek. „Ez egy szép példa a nemzetközi összefogásra”, jelentette ki a bécsi polgármester.

A közép- és kelet-európai államok, köztük a V4-országok által követett keleti nyitás politikájának helyessége mellett foglalt állást Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter kedden. „A közép-európai régió, benne 12 uniós tagállammal és 5 nyugat-balkáni országgal mindig észszerű politikát folytatott Kínával szemben. A nehéz idők igazolják politikánk helyességét” – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán.

„Azok az országok, amelyek az elmúlt években durván támadták Kínát, valamint (...) mindenkit, aki részese a 17+1 együttműködésnek, csak azért, mert átlátható és gyakorlatias kapcsolatunk van Kínával, azok az országok most mind Kínában kopogtatnak az üzletkötőiken keresztül. Mindent Kínából akarnak megvásárolni, hogy működőképessé tegyék az egészségügyüket„ – fogalmazott magyar külgazdasági- és külügyminiszter a Jadranka Joksimovic szerb EU-integrációs miniszterrel tartott videókonferencián.

Emmanuel Macron francia államfő is kénytelen volt Kína segítségét kérni, miután március végére 52 ezer fölé nőtt a vírusfertőzöttek és 3500 fölé a halálos áldozatok száma és úgy tűnik, a francia egészségügy – a korábbi állításokkal ellentétben – képtelen megbirkózni a kórházi készlethiánnyal. Agnés Buzyn volt egészségügyi miniszter január 26-án még úgy nyilatkozott, hogy Franciaországban nem lesz hiánycikk a szájmaszk a járvány idején, ezért február 19-én 17 tonnányi maszkot és egyéb egészségügyi védőfelszerelést szállítottak Kínába. Akkor már 12 beteg és egy halálos áldozat volt az országban. A francia kormány akkor azt állította, hogy bőven van maszk készleten.

Olivier Véran március 28-án bejelentette, hogy Franciaország egymilliárd darab maszkot rendelt Kínából, amelyek közül az első adag hétfőn érkezett meg a párizsi Charles de Gaulle és a Paris-Vatry repülőtérre. Kína a tervek szerint hetente négyszer szállít majd védőfelszereléseket, a következő adag szerdán várható, áprilisra pedig 16 repülőjáratot terveznek.

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?