Brüsszel 700 ezer euróval segíti a határon rekedt migránsokat

Brüsszel 700 ezer eurós humanitárius támogatást nyújtott a fehérorosz határon rekedt migránsoknak – közölte szerdán az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete.

A magyar határt, így az Európai Uniót 2015 óta védi a magyar kerítés. A magyar kormány eddig több mint 1,5 milliárd eurót, csaknem 600 milliárd forintot költött el határvédelemre, a kormány álláspontja szerint így jogosan elvárható, hogy Brüsszel hat év után térítse meg a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit. De ezt mindeddig megtagadták tőlünk.

Mindeközben első körben a bizottság 200 000 eurót utalt át a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC). Ez a támogatás az IFRC által kezelt Katasztrófavédelmi Sürgősségi Alaphoz való átfogó uniós hozzájárulás részét képezi, amit a Fehérorosz Vöröskereszt segélyszervezethez juttatnak el.

A bizottság további 500 000 euró finanszírozást is mozgósított, és egyeztetést folytat az unió humanitárius partnerszervezeteivel a pénzeszközök felhasználása érdekében.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós arra kérte a humanitárius szervezeteket, hogy a támogatást folyamatosan juttassák el a menekültek és migránsok e nagyszámú csoportjához.

Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy a sürgős szükségleteket fedező finanszírozást nyújtson, amint a humanitárius partnerszervezetek hozzáférése a határokon rekedt migránsokhoz akadálytalan lesz

– tette hozzá. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke Twitter-üzenetében hangsúlyozta:

„Európa a fehérorosz határon rekedt emberek oldalán áll, készek vagyunk többet is tenni értük.”

„A fehérorosz rezsimnek azonban fel kell hagynia azzal, hogy embereket csal csapdába és életveszélybe sodorja őket” – hívta fel a figyelmet a bizottsági elnök. Az EU által biztosított segély élelmiszereket, takarókat, higiéniai és elsősegélycsomagokat és azok szállítását fogja fedezni.

Brüsszel nem fizet azért, hogy Európa külső határain falakat építsenek

Orbán Viktor miniszterelnök november elején szólította fel ismét Brüsszelt, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit.

A magyar határkerítés 2015 óta védi nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió biztonságát is. Orbán Viktor az elmúlt hetekben beszélt arról, hogy továbbra is küzd azért, hogy Brüsszel fizesse ki a védekezés költségeinek legalább egy részét. A miniszterelnök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnöknek írt levelében leszögezte: ideje, hogy az EB megtegye azt, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: ismerje el, hogy a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek. A kormányszóvivő múlt pénteken hívta fel arra a figyelmet, hogy,

a kormány eddig több mint 1,5 milliárd eurót, csaknem 600 milliárd forintot költött el határvédelemre, nemcsak a magyar embereket és a magyar határt, hanem az egész Európai Uniót védve az illegális migrációtól.

Így jogosan elvárható, hogy Brüsszel térítse meg a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit.

Mára sem nyugodtak meg a kedélyek a fehérorosz–lengyel határon: napközben több összetűzés is történt a bevándorlók és a lengyel határt védő katonák között. A migránsok kövekkel és fémcsövekkel dobálták az egyenruhásokat, a lengyel hatóságok vízágyúval és könnygázzal verték vissza a támadást, amely során hét rendőr megsebesült, őket kórházba kellett szállítani. Közben több európai vezető a helyzet megoldására törekszik, ám egyelőre nem sikerült eredményt elérni a tárgyalásokon – számolt be az M1 Híradója. Továbbra is tombol a káosz a lengyel–fehérorosz határon. Azok az illegális bevándorlók, akiknek sikerült bejutniuk Fehéroroszországba, csapdába kerültek a határátkelőknél. A drótkerítés mentén egyes becslések szerint akár ötezren is várakozhatnak a fehérorosz oldalon. A tömegben teljesen alaptalan hírek keltek szárnyra, hogy már úton vannak a buszok, és Németországba szállítják őket. Az iraki kormány jelezte: aki haza szeretne térni, azt a kormány költségén hazaszállítják. Sokan azonban inkább erőszakkal próbáltak ismét betörni lengyel területre, ellenük a lengyel hatóságok kénytelenek voltak vízágyút és könnygázt bevetni.

A feldühödött migránsok viszont nem adták meg magukat, kövekkel, botokkal támadtak a rendőrökre.

Összecsapások voltak egy másik határszakaszon is, ahol a bevándorlók a műszaki zárat próbálták megbontani, majd kövekkel dobálták meg a lengyel határőröket. A hatóságok ott is könnygázzal oszlatták szét a csoportosulást.

Ha nem enyhül a feszültség, Lengyelország a NATO-hoz fordul és kérvényezi az úgynevezett négyes cikkely szerinti eljárást, vagyis a többi NATO-tagállam segítségét kéri a külső fenyegetettség miatt – ezt a lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller jelentette be, miután Andrzej Duda elnök tanácskozott Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel, Zbigniew Rau külügyminiszterrel és Mariusz Błaszczak nemzetvédelmi miniszterrel. Eközben az Európai Bizottság több módon is igyekszik segíteni a helyzet rendezését. Tárgyal a kibocsátó és tranzitországokkal a migránsok hazaetelepítéséről, és újabb szankciókkal fenyegeti azokat a szervezeteket, amelyek segítik a nemkívánatos személyek szállítását, és nem utolsósorban igyekeznek tárgyalásra bírni Moszkvát és Minszket. Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt a határhelyzetről. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a segítség csakis úgy jöhet létre, ha a fehérorosz vezetés hajlandó közvetlen kapcsolatot létesíteni Oroszországgal. Angelra Merkel német kormányfő Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel tárgyalt telefonon. Egyelőre eredményekről hivatalosan még nem számoltak be, de orosz sajtóértesülések szerint a fehérorosz hatóságok hamarosan megkezdik a migránsok egy részének elszállítását a határról.