POLITIK

Brüsszel azt szeretné, hogy migránsokat engedjünk be Magyarországra

Máris itt a reakció az Európai Bizottság azon döntésére, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot.
  • Szerző: Ripost

Brüsszel a mai döntésével újra világossá tette: azt szeretné, hogy migránsokat engedjük be Magyarország területére azért, hogy az országban adják be a kérelmüket. Ez ma csak az országhatáron kívül, a magyar külképviseleteken lehetséges. Amennyiben eleget teszünk az Európai Bizottság kérésének, a beengedett migránsok Magyarországon maradnak, nem fogják elhagyni az ország területét. Így tett az a jemeni erőszakoló is, aki fényes nappal támadt rá Budapesten egy nőre. Magyarország Kormánya ahogyan eddig is, megvédi a magyar embereket, akik nem akarják, hogy hazánk bevándorlóországgá váljon – írja a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Képünk illusztráció (TANJUG/ MUP RS/bs)
Fotó: pannonrtv.com

Mint ismert, az Európai Bizottság csütörtökön az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés – véleménye szerint – jogellenes korlátozása miatt annak megállapítására, hogy a magyar szabályozás ellentétes-e a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvvel.

Az Európai Unió zászlaja
Fotó: Pixabay.com

Az Európai Bizottság a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv vonatkozó cikke értelmében az Európai Unió tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy a területükön, illetve a határaikon tartózkodó unión kívüli ország állampolgárai és az érvényes személyazonosságot igazoló iratok nélküli emberek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat.
Arra emlékeztettek, hogy a magyar jog rendelkezései szerint az unión kívüli országok állampolgárainak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló, az alapjogi chartával összefüggésben értelmezett uniós irányelvvel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén, illetve az országhatáron tartózkodók nemzetközi védelemért folyamodjanak.

Deutsch Tamás: Agresszív brüsszeli birodalomépítés zajlik

Brüsszel az elmúlt esztendőkben példátlanul durva támadást intézett a lengyel alkotmányos szuverenitás ellen is – nyilatkozta Deutsch Tamás a Brüsszel és Varsó között kialakult jogi csatározásról. A Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője szerint egy nagyon agresszív brüsszeli birodalomépítő törekvés zajlik.

– A nemzeti jog elsőbbsége mellett foglalt állást a lengyel alkotmánybíróság az európai uniós joggal szemben. Milyen következménye lehet ennek a döntésnek a tagállamok és az EU viszonyára nézve?
– A brüsszeli bürokrácia a birodalomépítési törekvésektől vezettetve hosszú évek kemény munkájával kiszekírozta a briteket az Európai Unióból; az elmúlt hetekben pedig nagyon kemény támadást intézett Németország ellen a német alkotmánybíróságnak az uniós jog és a tagállami jog viszonyával kapcsolatos döntése kapcsán. És most hideget-meleget fog majd kapni Brüsszelből Lengyelország az Alkotmánybíróság döntése miatt.

Brüsszel az elmúlt esztendőkben példátlanul durva támadást intézett a lengyel alkotmányos szuverenitás ellen azzal, hogy a lengyel igazságügyi rendszer szabályozására vonatkozó, a nemzeti és alkotmányos szuverenitás körébe tartozó ügyben politikai és jogi csatározásokat folytat a lengyelekkel.

A britek felvették a kesztyűt egy ponton túl, és végül rácsapták az ajtót az Európai Unióra. A németek is felvették a kesztyűt, mert a kötelezettségszegési eljárás elindítása ellenére a német alkotmánybíróság köszöni szépen, jól van és esze ágában sincs változtatni az álláspontján. És láthatóan a lengyelek is felvették a kesztyűt. Az alapkérdés az, hogy az EU-t lépésről lépésre szétverve tovább folytatódik-e ez a brüsszeli birodalomépítő törekvés, vagy pedig a józan belátás győzedelmeskedik, és a tagállamokat engedik élni a szabadságukkal, a szuverenitásuk adta lehetőségekkel. Brüsszeli birodalomépítés vagy a szuverén nemzetállamok önkéntes és hatékony együttműködése – ez a kérdés, válasszatok, a költő szavaival élve. Ha a brüsszeli bürokraták által erőltetett egyre agresszívabb támadássorozat tovább folytatódik, annak beláthatatlan következményei lesznek.

– A német és lengyel alkotmánybírósági döntések tulajdonképpen azt jelképezik, hogy törésponthoz érkezett az EU?
– Az uniós, vagyis a közösségi jog, vagy a nemzeti jog primátusának a kérdése évtizedes szakmai vitatéma. Teljesen egyértelmű, hogy ahol közös uniós hatáskörökről van szó, azaz a tagállamok szuverenitásuk bizonyos területeit az unióra ruházták, ott az uniós jog elsőbbsége érvényesül. Azokban a kérdésekben azonban, ahol huszonhét szuverén tagállam a maga belátása szerint szuverén módon intézi az ügyeit, fel sem merülhet az uniós jog elsőbbségének a kérdése, mert ott nincs hatásköre, illetékessége.

Az elmúlt mintegy egy évtizedben egy nagyon agresszív brüsszeli birodalomépítő törekvés érvényesül.

Három különböző történelmi háttérrel és jogrendszerrel bíró európai ország ugyanabba a konfliktusba sodródott Brüsszellel, és még nem is tettem említést Magyarországról. Úgy látom, az EU módszeres szétverése zajlik a brüsszeli birodalom építők részéről.

– Az utóbbi napokban a sajtóban többször lehetett olvasni a „polexitről”, vagyis arról, hogy Lengyelország ezzel a döntésével de facto leválasztotta magát az uniós jogról, ezáltal közelebb került a távozása az Európai Unióból. Nem túlzás ez?
– A britek és az unió közötti évtizedes konfliktussorozat idején is túlzásnak nevezte mindenki a britek lehetséges kilépésére vonatkozó figyelmeztetéseket, aztán mindez mégis bekövetkezett. Nem a lengyelek szakítják el magukat az uniós jogtól, hanem a lengyelek módszeres kiszekírozása zajlik. Úgy látom, azért nem akar engedni Brüsszel, mert azzal hitegeti magát, hogy úgysem lesz „polexit”.

Remélem, hogy az uniós intézményekben ülő bürokraták végre újraolvassák az uniós alapszerződést, és rájönnek arra, hogy az EU akkor marad meg és fog jól működni, ha Brüsszelben is betartják a szabályokat, és nem újabb és újabb hatalmi pozíciókat akarnak megszerezni maguknak a tagállamoktól.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?