Sikeres a magyar családpolitika, nőtt a házasságok száma

A nemzeti kormány tíz éve a családok támogatását tekinti egyik legfőbb céljának, mert a családokat a nemzet alapkövének tekintjük – írta közleményében Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. A családtámogatások folyamatosan bővülnek, egyre több pénz marad a családoknál, biztosabb a megélhetés, kevesebb az akadály az otthonteremtés és a gyermekvállalás előtt. A családtámogatások kibővítésével párhuzamosan nő a családalapítási kedv és a házasságkötések száma. Az Európai Unióban 2010-hez képest Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma és a gyermekvállalási kedv is.

A magyar családpolitikai iránti nemzetközi érdeklődés is folyamatosan nő.

Európában a magyar kormány fordítja a legtöbbet a családokra, a GDP közel 5%-át.

Bizakodásra ad okot, hogy Magyarországon 1986 óta nem házasodtak annyian össze, mint most, a házasságok ráadásul stabilabbnak is mutatkoznak, a válások száma 1962 óta nem volt ilyen alacsony.

Nőtt az emberek családba vetett hite: a házasságkötések száma csaknem kétszeresére növekedett 2010 óta, miközben 37%-kal kevesebben váltak el, a gyermekvállalási kedv közel 24%-kal nőtt.

A kormány a gazdasági növekedés eredményeit továbbra is a családokra kívánja visszafordítani. A kormány terve az, hogy ha sikerül a gazdasági növekedést 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülőknek visszafizetjük az idén befizetett adójukat az átlagbér szintjéig. Erről a lehetőségről a nemzeti konzultacióban is várjuk a véleményeket. – írja a közlemény.

A kormány sikeresen kezelte a gazdasági veszélyhelyzetet, hiszen míg a foglalkoztatottak száma elérte a 4,7 milliót, akik közül 4,5 millióan az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el, a regisztrált álláskeresők száma rendkívül alacsony szintre, 260 ezerre csökkent – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Budapesten sajtótájékoztatón.

Bodó Sándor hozzátette, Európában a veszélyhelyzet okozta gazdasági krízisben két út volt: az egyik, hogy „valamiféle normatív alapon kapott minden munkavállaló egy bizonyos összeget, és ezt nem kötötték semmilyen feltételhez”.

Kiemelte, Magyarország eredményesen járt el, bár nem ezt az utat választotta, ugyanis a kormány a munkát állította a középpontba, ezért minden támogatást a munkahelyek megvédéséhez, munkahelyek teremtéséhez kötött.

Az államtitkár szerint a foglalkoztatottak magas száma mellett a folyamatosan növekvő bérek adnak stabilitást a gazdaságnak. Hozzátette, hogy a legfrissebb negyedéves adatok szerint 435 200 forint volt az átlagbér Magyarországon. Egyúttal megjegyezte, 2010 óta több mint a duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, és ezek a többi bért is felfelé tolták.

A regisztrált álláskeresők száma eddig nem látott alacsony szintre, 260 ezer alá csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék, míg 2010 előtt még 12 százalék volt – mondta.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „kiszámítható, a válságot, azt gondolom jól kezelő munkaerőpiaci intézkedések sora után vagyunk” jelenleg pedig a „munkahelyteremtés időszakát éljük”. Példaként említette, hogy továbbra is népszerű a Vállalkozások munkaerő-támogatása program, amelyben havonta 100 ezer forint bértámogatást biztosítanak fél éven keresztül azoknak a cégeknek, amelyek legalább egy hónapja regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak. Még nyitva van a program, amelynek a segítségével már több mint 20 ezer ember tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon – tette hozzá Bodó Sándor.

Idén júniusban az ipari termelés volumene 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékét. A járványt követő gyors újraindításnak köszönhetően a magyar ipar júniusi teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes jelentését pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). „Magyarországon az ipar V-alakban pattant vissza, ami azt mutatja, hogy nagyon is versenyképes, az exportkapacitásaink jól működnek és termelnek a külföldi piacokra” – mondta el az adatokat értékelve György László, az ITM gazdaságstratégáért és szabályozásért felelős államtitkára.

„Az ipari kibocsátás tavaly áprilisban érte el mélypontját a járvány miatt, azonban már tavaly nyár végétől fokozatosan felfutott a kibocsátás, mostanra pedig ledolgoztuk a korábbi kiesést. Az idei év első hat hónapjában rekordteljesítményt ért el a hazai ipar. A további növekedést azért támogatjuk programjainkkal, hogy rendelkezésre álljon a fedezete és jövőre vissza tudjuk adni a családoknak a befizetett adót” – tette hozzá az államtitkár.

A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a kibocsátás júniusban 18,6 százalékkal emelkedett. A bővüléshez a feldolgozóipar minden alága hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentősen, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában kevésbé lassult a növekedés üteme – idézte az ITM közleménye a KSH jelentését.

Míg a hazai ipar tavaly európai összevetésben a középmezőnyben végzett, 2021-ben várhatóan ismét a rangsor elején fog szerepelni.

A járványt követő helyreállást segítik az elmúlt időszakban bejelentett nagy volumenű beruházások, melyek középtávon növelik a termelőkapacitásokat, emellett a gazdaság-újraindítási akcióterv intézkedései is tompítják a járvány negatív gazdasági hatásait.