Dánia nem enged migránsügyben, egyre szigorúbbak

Folyamatosan szigorodnak a migránsokra vonatkozó szabályok Dániában, egyre kevésbé szeretnék beengedni őket az országba – mondta a Migrációkutató Intézet kutatója, az M1 csatornán.

A dán kormány 2030-ig minden gettót megszüntetne az országban. Ennek érdekében meg akarják szüntetni az olyan kerületeket, ahol a lakosság nagyobb része „nem nyugati” bevándorló. A jogszabály célja, hogy Dániában ne alakulhassanak ki párhuzamos társadalmak, hanem a bevándorlók integrálódjanak a társadalomba.

Kovács Emese közölte, hogy az utóbbi időben a dán média egyre többször számolt be arról, hogy második generációs bevándorló fiatalok erőszakosan viselkednek, bántalmazzák a dánokat, rongálják a köztulajdont és rabolnak. Ezek olyan fiatalok, akik a gettóból származnak, és azt látják, hogy a szüleik sem tudnak beilleszkedni a dán társadalomba, nem tudnak vagy nem akarnak munkát vállalni, ezért lázadni kezdenek a társadalom ellen – tette hozzá.

Kiemelte: a bűncselekményeket nagyon fiatalok, 9-13 év közöttiek is elkövetik, ellenük nem tud mit tenni a rendőrség.

A kormány szigorúbb szabályokat vezetett be a bandabűnözés ellen, például a rendőrség átkutathatja azokat a gyanús járműveket, amelyek olyan területen vannak, ahol bandakonfliktus van, és a bandatagokra kiszabható büntetést is megduplázhatják. Az eddigi intézkedéseknek viszont nincs eredménye, a kormány nem tudja, milyen konkrét intézkedéseket lehetne tenni – mondta Kovács Emese.

Hozzátette: egy másik probléma, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedéseket felülírják a bevándorlók kulturális szabályai, így például több száz fős temetéseket tartanak, és a ramadán (iszlám böjti hónap) alatt összegyűltek imádkozni.

Dániában tavaly szigorúbb bevándorlási törvényeket szavaztak meg. Az új törvények többek közt jelentősen csökkentik az integrációs törekvésekre szánt anyagi forrásokat, korlátozzák az úgynevezett láncmigrációt (más néven: családegyesítést), ezen felül pedig a lakhatási engedélyek csak ideiglenesek.

A parlamentben a kormányzó Dán Néppárt és az ellenzék vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt képviselői is arra szavaztak, hogy a menekültek integrációja helyett a majdani hazatelepítésük álljon a migrációs politika fókuszában.

Talán a legfontosabb része a módosításnak az a kitoloncolási központ, amelyet az eddig lakatlan Lindholm szigetén létesítettek. Ide küldik az elítélt, büntetett előéletű migránsokat.

2011 óta 2019 volt az első év, hogy Dánia migrációs mérlege negatív, azaz több volt a távozó, mint az érkező. A nettó bevándorlás 2015 óta csökken Dániában, tavaly pedig 730-cal távoztak többen, mint ahányan érkeztek. A skandináv országot 2019-ben maguk mögött hagyók zömmel szomáliaiak, szírek, boszniaiak, a bevándorló migránsok pedig főként Eritreából, Iránból és Afganisztánból érkeztek az 5,7 millió lakosú skandináv országba.

Ma már nem hallgat a média Míg korábban gyakran elhallgatták a migránsok ellen elkövetett bűncselekményeket, ma már változott a helyzet. Nagy visszhangot keltett az az eset is a közelmúltban, amikor migránsok erőszakoltak meg egy 15 éves kislányt Dániában. Az egyikük priuszában erőszak, rablás, zsarolás és tanú megfenyegetése is szerepelt már. Mindhárman azt állították, hogy a lány beleegyezett az aktusba. Az eset még szombaton éjjel történt egy Koppenhágától nagyjából 60 km-re lévő haslevi iskolában. Négy fiatalember késő este megtámadott egy 15 éves lányt, közülük hárman megerőszakolták, a negyedik pedig videóra vette az aktust. A rendőrök még aznap elkapták a fiatalokat, akik előzetesbe kerültek. A Den Korte Avis dán napilap jelentése szerint a négy elkövető közül három bevándorló, míg a negyedik dán állampolgár. Az egyikük 19, ketten közülük 18, a negyedik személy pedig 17 éves. Utóbbit egyébként egy kurd tolmács segítségével hallgatták ki. A gyanúsítottakat azzal vádolják, hogy előre megállapodtak a csoportos nemi erőszak elkövetésében.