POLITIK

Egyetlen migránsnak sem kell hazamennie, csak, ha akar

A menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába – jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett csúcstalálkozó előtt Londonban.
címkék:
  • Szerző: RIPOST

A német kancellár a csúcs kezdete előtt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Boris Johnson brit kormányfővel tanácskozott.

Merkel bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy a NATO -n belül kialakult feszültségeket Törökországgal sikerül feloldani. Mint mondta, a Recep Tayyip Erdogan török elnök részvételével Szíriáról tartott tanácskozáson bebizonyosodott, hogy „a találkozók mindig jók” a konfliktusok megvitatására. Úgy fogalmazott, hogy egy hosszabb párbeszéd kezdetén állnak.

Hangsúlyozta: a négyes találkozón egyetértettek, hogy folytatni kell az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot. Hozzátette: közösen támogatták emellett a szíriai konfliktus politikai rendezésére irányuló erőfeszítéseket és az új szíriai alkotmány kidolgozásával megbízott testület munkáját.

A német kancellár szerint a négyes formátumban tartott találkozót követően egyelőre diplomaták folytatják az egyeztetéseket. Hozzátette: újabb magas szintű találkozót februárban terveznek. Merkel szerint a mostani találkozón Szíria mellett a líbiai konfliktust és a német közvetítési kísérleteket is megvitatták.

A NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartanak kétnapos találkozót kedden és szerdán Londonban a szövetség tagországainak vezetői.

A brit kormány tájékoztatása szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg javasolta, hogy az Egyesült Királyság legyen a házigazdája a Leaders' Meeting elnevezésű különleges évfordulós találkozónak, annak elismeréseként, hogy London milyen jelentős szerepet töltött be a NATO hét évtizedes eddigi történetében.

A Downing Street közleménye felidézi, hogy a NATO első székhelye Londonban volt.

Kedd este II. Erzsébet királynő fogadáson látja vendégül a tagországok vezetőit a londoni Buckingham-palotában.

A vezetők szerdán, London egyik északnyugati elővárosban, Watfordban tartanak évfordulós ülést, amelyen a napirend alapján áttekintik az alapítás óta eltelt 70 év eseményeit, de megvitatják emellett a tagországok védelmi kiadásainak kérdését és a NATO szerepét a világszerte jelentkező fenyegetések elleni fellépésben.

A londoni miniszterelnöki hivatal felidézi, hogy a 2014-es walesi NATO-csúcs óta most először találkoznak a szövetség vezetői az Egyesült Királyságban.

A Downing Street tájékoztatása szerint a walesi NATO-csúcson elhatározott kötelezettségvállalás alapján – amely azt tűzte ki célként, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékét fordítsák védelmi kiadásokra – az európai NATO-szövetségesek és Kanada együttes védelmi költségvetése 2024-ig 400 milliárd dollárral növekszik.

Jens Stoltenberg a londoni találkozó előtt a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a NATO új költségmegosztási formulája stabil és kiszámítható finanszírozást biztosít a következő öt évre. E formula alapján az Egyesült Államok kevesebbet, az európai szövetségesek többet fizetnek, és ez jó irányba tett lépés – mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jogosan veti fel, hogy azoknak a szövetséges országoknak, amelyek még nem érték el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, többet kell fordítaniuk védelmi beruházásokra. A jó hír az, hogy az európai NATO-szövetségesek éppen ezt teszik, és nem csupán azért, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében járjanak, hanem azért is, mert ez szolgálja saját biztonsági érdekeiket a kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá vált világban – mondta a BBC-interjúban a NATO főtitkára.

Hozzátette: a NATO nem érzékel semmiféle azonnali katonai fenyegetést Oroszország részéről egyetlen NATO-tagország ellen sem, azt azonban érzékeli, hogy Oroszország „egyre magabiztosabbá válik”, jelentős összegeket költ új, korszerű eszközökre, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

Stoltenberg kijelentette: a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése, de ezt kiegyensúlyozott, ellenőrzött módon kell elérni. A főtitkár szerint a világ nem lenne biztonságosabb, ha a NATO egyoldalúan leszerelné összes nukleáris fegyverét.

 

címkék: