Feljelentik saját kórházukat a francia ápolónők

A szóban forgó intézmények elsősorban vidéki nagyvárosokban vannak, például Montpellier, Nîmes és Perpignan kórháza ellen érkezett panasz. A 32 kórház közül eddig kettő (Bordeaux és Annecy kórháza) reagált az ápolók megkeresésére, ezeknek az ügyét külön tárgyalja a bíróság, ők fognak dönteni arról, hogy a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelően mit kell pótolni a kórházakban.

A kollektíva ügyvédje azt nyilatkozta az Europe 1 francia televíziós csatornának, hogy az egészségügyi dolgozókat kevésbé védték, mint az autóiparban dolgozókat, ugyanis míg utóbbiaknak jutott FFP2 maszk, addig az ápolók kénytelenek voltak egyszer használatos sebészeti maszkban dolgozni, amit sokszor másnap újra fel kellett venniük, mert hiánycikk volt.

Franciaországban kardinális kérdés a maszkok és a megfelelő védőfelszerelés hiánya, ami miatt már több panasz érkezett a volt és a jelenlegi egészségügyi miniszter ellen is.

Eközben több mint 300 millió, elfekvőben lévő sebészeti maszkot fedeztek fel március végén egy francia raktárban, aztán majd egy hónapba telt, mire meglett a bevizsgálás eredménye, melyből kiderült, hogy a maszkok csaknem negyede még teljesen jó állapotú, tehát nyugodtan használható. Sajnos azonban előzőleg elégettek belőle másfél milliót, anélkül, hogy leellenőrizték volna az állapotukat. Mindezt akkor, amikor az országban már csaknem két hete tartott a karantén és súlyos maszkhiány volt.

Franciaországban rengeteg problémát okozott a maszkok hiánya, sajnos sok esetben még az egészségügyi dolgozóknak sem jutott megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelés. A lakosság is besegített a probléma megoldásába, sokan készítettek otthonukban textilmaszkot, amit szétosztottak a rászorulók között, ám ez nem mindig volt zökkenőmentes, Párizsban a minap például olyan tömeg alakult ki egy üzlet előtt, hogy végül a rendőröknek kellett véget vetniük az ingyenes maszkosztásnak, bezárták a boltot, mert a több száz ember nem tartotta be az előírt távolságot. Sokan felháborodtak az eljáráson, mert nem engedhetik meg maguknak hogy maszkot vegyenek, ráadásul többen órákon keresztül álltak sorba, de végül üres kézzel kellett távozniuk.

Ugyancsak botrány lett abból, amikor Párizs főpolgármestere, Anne Hidalgo használhatatlan maszkokat osztott szét az idős állampolgárok között. Mint kiderült, a maszkok teljesen alkalmatlanok a védekezésre, és olyan anyagból készültek, „mint a papírtörülköző”.

„Kipróbáltuk őket. Egyik sem bírta”, fogalmazott az első kerület polgármestere. Ráadásul az időseknek a városházára kellett menniük, hogy átvehessék őket, ami szintén óriási kockázattal járt. Az akciót egy napon belül leállították.

Szintén botrányt kavart, ami a francia egészségügyi miniszter, Olivier Véran volt asszisztenséről, Tewfik Derbalról derült ki. Tewfik a járványhelyzet elején felmerülő maszkhiányban – mely abból fakadt, hogy a kormány több száz millió maszkot semmisített meg – tekintélyes jutalékkal akart FFP2 típusú védőmaszkokat árusítani a minisztériumnak, így nyerészkedve az állampolgárok kárára. Bár az eset közvetlenül érinti a minisztériumot, még nem jelentkezett senki, aki tudott volna az ügyről, és a miniszter is azt közölte, hogy ő végső soron nem érintett az ügyben.

Az esetnek nagy visszhangja lett a médiában, de mégsem váltott ki akkora felháborodást, mint amikor Robert Ménard, Béziers polgármestere a lakosok felhívására körlevelet írt a környező településeknek, melyben felajánlotta, hogy mivel sikerült Spanyolországból maszkokhoz jutnia, ingyenesen kiosztaná azokat a lakosok között. Kezdeményezését azonban rögtön megtorpedózták az érintett települések vezetői, akik olyan indokokkal kritizálták Ménard-t, hogy ajánlata nem egyformán elérhető az időseknek és a mozgássérülteknek. Egyes polgármesterek, mint Frédéric Lacas például azt mondta, hogy szerinte Ménard-nak át kellett volna adnia a maszkokat, hogy majd ő oszthassa ki őket a városában, és ugyanerre a hozzáállásra biztatta a többi polgármestert is.