Ha lesz is oltóanyag a koronavírus ellen, hogy kapják meg a világon, százmillió számra a szegények?

Sokan emlékezhetnek még a szakemberek közül amikor az indonéz hatóságok 2006 decemberében megtagadták a gyógyszergyáraknak a madárinfluenza-vírus mintáinak átadását. Ugyanis nem kaptak garanciát arra, hogy a kifejlesztendő oltóanyagot az elsők között és jutányos áron megkaphatják.

A sertésinfluenza járvány 2009-es kitörésekor az ausztrál kormány arra utasított egy oltóanyag-gyártót, hogy a tengerentúli megrendelések teljesítése előtt teljesítse hazai igényeket. Igen, a gazdag nemzetek a korábbi járványok kitörésekor is sokkal előbb jutottak hozzá az oltóanyaghoz, mint a szegények. Miközben jellemzően az utóbbiakat fenyegette nagyobb veszély.

Ez a jellemző, meg az, hogy az Egészségügyi Világszervezet tisztviselői ilyenkor szokás szerint kifejezik az aggodalmukat.

„Sokkal előbb úrrá tudnánk lenni a világjárványokon, ha lenne valamiféle nemzetközi méltányosság a vakcinák szétosztásában.” - mondta afféle jámbor óhajként Marie-Paule Kieny, a WHO vakcinakutatási csoportjának korábbi vezetője. És mivel a koronavírus minden korábbi járványnál durvább hatást gyakorol a világra, most még inkább sorsdöntő lehet, valamiféle nemzetek fölötti stratégia kialakulása.

De vajon ki tudunk-e törni a „vakcina-nacionalizmus” csapdájából?

Valljuk, be hogy erre kevés az esély. A világ nemzetei túl sok bizalmatlanságra okot adó tapasztalatot szereztek már egymásról és most nem is feltétlen a háborúkra kell gondolni. Másrészt az oltóanyag és a tömeges oltás, akár több milliárd ember beoltása iszonyú sok pénzbe kerül, ami máris komoly okot adhat végeláthatatlan vitákra. Ki dönt majd? És kik kapnak majd elsőként oltóanyagot? A kapitalizmus ősi törvényei szerint azok akik a legtöbbet hajlandók fizetni érte? Csakhogy ezúttal a gazdagoknak is elemi érdeke lehet a szegény embermilliárdok beoltatása. Hiszen enélkül ők sem lehetnek biztonságban. És az egyes országok jogát, hogy lefoglalják a területükön gyártott oltóanyagot, ki meri majd kétségbe vonni?

Pénteken a világ néhány országainak vezetői, ”jótékonysági nagykövetek„ és iparági vezetők tanácskoztak, persze szigorúan csak egy távkonferencia formájában. Ott volt Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár és Melinda Gates a jótékonykodó milliárdos felesége is, hogy megvitassák ezeket a kérdéseket. Beleértve a WHO arról szóló kezdeményezését, hogy a kezelések és oltások méltányos módon legyenek szétterítve az egész világon.

És máris elgondolkodtató, hogy ezen távmegbeszélésen nem vett részt sem az Amerikai Egyesült Államok, sem Kína, sem Oroszország, és India sem. Vagyis máris hiányzott legalább 3 milliárd ember képviselete, egy az egész bolygót érintő kérdésben.

A többiek arról próbáltak beszélgetni, hogy melyek lehetnének a szempontok, ha már százmillió számra rendelkezésre áll az oltóanyag. És az is hamar kiderült, hogy nem véletlenül folynak most már tucatszámra kísérletek az oltóanyag megtalálására. Nyilvánvaló, hogy az az ország amelyiknek hamarabb sikerül, előnyt fog élvezni a szétosztásnál is. Hiszen elképzelni sem lehet például egy olyan amerikai elnököt, aki külföldre enged oltóanyagot mielőtt a saját országának az igényeit nem elégíti ki.

Beszélni könnyű az etikai és az összemberiséget érintő elvekről, de vajon van-e politikus, aki hátra meri sorolni a saját országa érdekeit? És ha igen nem söpri el a népharag?

Ráadásul, ha összeadjuk a világ legnagyobb gyógyszergyárainak a teljes kapacitását, akkor sem lehetséges több milliárd ampulla legyártása akár egy éven belül sem. Szóval még sokáig hiány is lesz az oltóanyagból, ami csak növelheti a nem éppen egészséges versenyt. Lehet, hogy kisebb-nagyobb háborúk, valóságos rablóhadjáratok törnek majd ki az oltóanyag vagy a gyártókapacitások megszerzéséért? Talán még ezt sem lehet kizárni.

Remélhetőleg az év végére kifejlesztik az új típusú koronavírus elleni védőoltást – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapinterjúban. A brüsszeli bizottság vezetője a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a védőoltás kifejlesztésére világszerte indított kutatási programok sorában a három legígéretesebb közül kettőt az EU-ban folytatják. A kutatócsoportok tervei szerint hamarosan elindítják a klinikai teszteket, amelyeket azonban még további lépések is követnek majd az engedélyek megszerzéséig és a tömeggyártás beindításáig. Így a remények szerint 2020 végére lesz oltás az új vírus ellen, és az Európai Bizottság már el is kezdte a tárgyalásokat a gyártókkal a termelési kapacitások biztosításáról.