Folytatja a magyarellenes támadásokat az ellenzék Brüsszelben

Nagyjából másfél évvel a tavaly áprilisi országgyűlési választás után állt elő az Unhack Democray Europe nevű szervezet azzal az ellenzéktől ismerős megállapítással, hogy csalással nyert parlamenti kétharmadot a Fidesz–KDNP – írja a Magyar Hírlap.

A szakértői anyagnak álcázott jelentést Gyurcsányné Dobrev Klára meghívására a napokban Brüsszelben is bemutatták, a balliberális média pedig kvázi szenzációként számolt be róla. Banuta Zsófia aktivista szerint az volt a céljuk, hogy az unióban is felfigyeljenek a „visszaélésekre”. Ezeket pedig arra alapozták, hogy százhetven, névtelenséget kérő ellenzéki választóköri delegálttal készítettek interjút, akik például arról beszéltek, hogy túl sok volt az érvénytelen szavazat. Az ő panaszgyűjteményük adja a dokumentum gerincét.

A téma kapcsán ugyanakor nem árt felidézni, hogy tavaly tavasszal a voksolást helyben megfigyelő EBESZ közölte, hogy a magyar „választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt”.

Segíthet megérteni az Unhack Democracy motivációját az is, hogy a csapat tagja Sanyó Ádám, aki a Taktikaiszavazas.hu weblapot alapította, amely a 2018-as parlamenti választások előtt „segített a választóknak eligazodni abban, hogy az egyes választókerületekben melyik ellenzéki jelöltnek van a legnagyobb esélye a győzelemre”. Vagyis Sanyó nyíltan pártpolitikai céllal, a Fidesszel szemben vállalt szerepet a kampányban, akárcsak a mostani önkormányzati választás előtt. Mindezt csak tetézi a gyurcsányista invitáció Brüsszelbe.

Ami pedig az időzítést illeti: holnap, kedden kerül sor a Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárás újabb fordulójára. Ismét meghallgatást tartanak a tagállamok illetékes miniszterei, akik előtt Varga Judit igazságügyi miniszter kap lehetőséget, hogy kifejtse a kormányzati álláspontot, majd kérdésekre is válaszol. A témák brüsszeli „örökzöldek”: sajtószabadság, akadémiai szabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége. A biztonság kedvéért a hazánkat hazugságokra alapozva elmarasztaló, azóta tételesen megcáfolt Sargentini-jelentés elkészítésében is aktívan közreműködő Soros-féle civilek is készültek az alkalomra: a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency Internatio­nal, a Magyar LMBT Szövetség és a TASZ közösen állt ki az eljárásban képviselt kormányzati érvekkel szemben.

A feléledő aktivizmust segíthet megérteni az a körülmény is, hogy a formálódó új uniós költségvetésben jelentős forrásbővüléssel számolhatnak az NGO-k. A biztonság kedvéért az új összetételű Európai Bizottságot a Soros-féle Liberties tanácsadói dokumentummal is ellátta, mondván, segíteni szeretnék a biztosokat és kabinetjüket. Az anyagban például szóvá teszik, hogy Magyarországon szerintük korlátozzák a civil szervezetek munkáját, illetve kriminalizálják a migrációt.