Immár hivatalos: február 15-től jön az oltási igazolvány

Csak azoknak lesz érvényes az igazolványuk, akik oltottak.

Oltatlan személy, fertőzésen való átesettség esetén sem lesz jogosult az oltási igazolványra, az esetleg jelenleg meglévő fertőzésen átesettségre kiadott védettségi igazolványa pedig elveszíti érvényességét.

Az igazolvány a második oltást követően hat hónapig lesz érvényes, ezután az érvényesség – főszabály szerint – csak a megerősítő harmadik oltás után lesz meghosszabbítva. Ha valaki két oltást követően lesz fertőzött, akkor a fertőzés igazolásától számított 6 hónapig lesz érvényes az igazolványa.

A megerősítő harmadik oltás felvétele után az igazolvány korlátlan időre lesz érvényes.

Az egydózisú Janssennel oltottak esetében szintén 6 hónapon belül fel kell venni a megerősítő második oltást ahhoz, hogy az igazolvány érvényes maradjon.

18 éven aluliaknál az egydózisú oltóanyag esetén egy, a kétdózisú oltóanyag esetén két oltás elegendő marad az érvényességhez.

A jelenlegi védettségi igazolványok cseréjére nincs szükség, a QR-kód alapján lehet majd ellenőrizni az okmány érvényességét. Fontos, hogy azon helyszínek üzemeltetői, illetve rendezvények szervezői kötelesek ellenőrizni a védettségi igazolványt, amelyek kizárólag a védettek számára látogathatóak.

Felhívjuk a figyelmet, hogy aki szeretné mielőbb felvenni az oltást, illetve a megerősítő oltást, az a most zajló januári oltási akciókon könnyedén megteheti előzetes időpontfoglalás nélkül is – olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.

A koronavírus ellen a leghatékonyabb megoldást az oltás jelenti – hangsúlyozta Kásler Miklós a Figyelő című hetilapban csütörtökön megjelent interjúban, amelyben a gyermekvédelmi népszavazásról és az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó területeken zajló béremelésekről is beszélt. A miniszter azt mondta, a járvány első hullámát a járványügyi szabályozásnak köszönhetően „úgy törtük le, mint senki más Európában”. A későbbiekben a vakcináció felpörgetése volt a cél, ami a készítmények beszerzésének, a jól szervezett oltási programnak köszönhetően sikerült, és „hazánk tavaly olyan átoltottsági arányt ért el, melynek révén újraindíthattuk az országot, a gazdaságot” – idézte fel. Hozzátette: sajnos Magyarországon is vannak vírus- és oltástagadók. „Az általános heccelőkön kívül a baloldal is mindent megtett, hogy elbizonytalanítsa az embereket, és mára az is kiderült, hogy miért teszi ezt: embertelen módon az idős választók halálától reméli hatalomra jutását” – jelentette ki. Kásler Miklós az oltások jelentőségéről elmondta: az első nagy hazai tudományos kutatás (Hun-VE) szerint a védőoltás 88-98 százalékra növelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, valamint 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedő. Kitért a harmadik oltás fontosságára is, amelynek hatása a szervezet védettségi szintjét „visszaemeli” az eredeti, 80-90 százalékra. Jelezte, az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport céljai közözött szerepel tudományos értékű nemzetközi közlemények készítése és a kormány számára olyan cselekvési javaslatok kidolgozása, amelyek érdemben tudják befolyásolni a járvány további időszakát. Kásler Miklós hangsúlyozta: a kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülését. „Mindezt jól tükrözi, hogy a legnagyobb arányú fizetésnövekedés ebben az ágazatban zajlott” – mondta. 2020-ban a kabinet az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetéséről és annak részeként „az orvosok történelmi léptékben egyedülálló mértékű béremeléséről döntött” – tette hozzá. Az orvosok fizetése 2010 és 2022 között átlagosan a három-ötszörösére vagy akár nagyobb mértékben nőtt, az egészségügyi szakdolgozói béremelés következő üteme pedig ez évtől lépett életbe. Az ebbe a körbe tartozó több mint 85 ezer munkavállaló fizetése 2010-hez képest 2022-re megközelítőleg a háromszorosára növekedett, a szakdolgozói fizetések 2019. július és 2022. január között 72 százalékkal nőttek – sorolta. Az idei egészségügyi béremelésre csaknem 260 milliárd forintot fordítanak – közölte. Kásler Miklós azt mondta: mindegyik járványhullám esetében helytállt a magyar egészségügy, a legfontosabb beavatkozásokat ellátta; Európában nagyon kevés ilyen ország van. Szólt arról, hogy a biztonságos és hatékony gyógyszerellátás megteremtése érdekében januártól módosultak egyes gyógyszertámogatási és -finanszírozási szabályok. Húsz terápiás területen 29 új gyógyszer került tb-finanszírozásba. A hátrányos földrajzi helyzetű gyógyszertárak közül mintegy ötven számíthat másfél millió forintos többlettámogatásra – ismertette. Kásler Miklós a köznevelésben idén a gyermekvédelmi népszavazást tartja a legfontosabbnak. „Az a célunk, hogy megakadályozzuk, hogy az agresszív LMBTQ-propaganda beszivárogjon a magyar óvodákba és iskolákba. A kormány ebben határozott, de szükség van a szülők támogatására is, mert nagy csatákat kell még megvívnunk” – fogalmazott. Jövőre a legfontosabb változások egyike az érettségi követelményrendszer megújítása lesz, a szabályozások eredményeként a 2023/24-es tanévtől módosulnak a vizsgakövetelmények – emlékeztetett. A változtatás csökkenti az elvárt ismeretek mennyiségét, még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást, több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be – ismertette. Lényeges módosulás lesz a mentális segítségnyújtás, az iskolai agresszió megelőzése és mérséklése – jelezte. Kiemelte a „Van kihez fordulnod” elnevezésű programot, amelynek célja általában az iskolán belüli bármiféle konfliktus, erőszak – ezen belül az internetes zaklatás – megelőzése. A kulturális célú kiadásokat nézve – GDP-arányosan – Magyarország negyedik éve van az első helyen az EU tagállamai között – mondta a miniszter. Januártól 20 százalékkal emelkedett a kulturális szektorban dolgozók bére, a könyvtári és a levéltári területen is rendkívüli programok valósulnak meg – sorolta. Kásler Miklós nagy eredménynek nevezte, hogy a külföldön tárolt nemzeti jelentőségű levéltári anyag feltárása érdekében a bécsi és a moszkvai mellett a vatikáni és isztambuli „levéltári delegáció” is megalakult és létrehozták a Családtörténeti Központot. A sport területét érintve közölte: az Emmi 2019 decemberében három sportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda) húsz államilag elismert sportakadémiával kötött négy évre szóló keretmegállapodást. Fontosnak tartják a kiemelt vidéki sportszervezetek támogatását is – tette hozzá. Kásler Miklós a szociális ágazatról elmondta, idén januártól 20 százalékkal emelkedett a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottak bére. Az átlagbér összege így 310 ezerről 370 ezer forintra nőtt, ami 2010-hez viszonyítva csaknem háromszoros bővülés – jegyezte meg. A kormány a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikról gondoskodók helyzetének javítása érdekében folyamatosan emeli az ápolási díjat – mondta. A gyermekek 2019-től bevezetett otthongondozási díjának havi bruttó összege idén eléri a minimálbér összegét, és az ápolási díj is további 5 százalékkal nő – ismertette. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására 2022-ben 50,1 milliárd forint áll rendelkezésre – jelezte az emberierőforrás-miniszter.