INSIDER

300 ezret is fizethet a gondatlan tulajdonos, ha kiszökik a kutyája

75 ezer forintra nőtt az állatvédelmi bírság alapösszege a kedvtelésből tartott állatok, például kutyák esetében. A rossz anyagi körülmény nem mentség, a bírság egyes esetekben akár 300 ezer forint is lehet. Dr. Nagy Csilla jogászt arra kérte a Ripost, magyarázza el, mit is jelent mindez a gyakorlatban.
  • Szerző: Ripost

Az állatvédelmi bírság kiszabásáról szóló rendelet szorzókkal számol:

EZEKET OLVASTAD MÁR?

„Különböző mértékű bírságot kell fizetni a haszonállatok és a kedvtelésből tartott állatok esetében. Van egy alapösszeg, ami a kedvtelésből tartott állatoknál, például kutyánál, macskánál vagy papagájnál 75 ezer forint – tájékoztatta a -ot dr. Nagy Csilla.

Dr. Nagy Csilla

„Az állatvédelmi bírság összegét pontosan meghatározza a kormányrendelet. Az alapbírság összege fix és minden jogszabálysértéshez tartozik egy szorzó. A hatóság ezekből állapítja meg a bírság teljes összegét. Ha szándékosan követték el a jogsértést, akkor az ehhez tartozó szorzót is figyelembe kell venni” – magyarázza a jogász.

A szakember felhívja a figyelmet, hogy a bírság megfizetése önmagában nem mentesíti a kutyatartót más jogkövetkezmények alól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például kiszökik a kutyánk, vagy nincs megfelelő kutyaháza, elhelyezése, akkor a jegyző a bírság kiszabása mellett építési munkákra is kötelezhet.

Fotó: Pixabay.com

Gyakori a chip és az oltás hiánya is. Ezek meglétét a járási hivatal ellenőrzi és ha nem megfelelő körülményeket talál, akkor bírságolhat, valamint kötelezhetik az ebtartót a chip beszerzésére és az oltásra. „A cél nem az, hogy az embereket megsápolják, hanem, hogy felelős állattartásra ösztönözzenek” – mondja dr. Nagy Csilla. Amennyiben egy magánszemély vagy állatvédelmi civil szervezet rendellenességet tapasztal, vagy kiszökött kutyáról szerez tudomást, azt a jegyzőnél kell bejelenteni, aki személyesen vagy munkatársa által ellenőrzi az esetet. Ha minden tisztázott, akkor már hozhatnak is egy határozatot, de ha nem tisztázottak a körülmények, vagy az állattartót nem találják otthon, akkor is elindíthatnak egy eljárást. A probléma azzal szokott lenni, hogy ha nem bizonyítható, hogy kiszökött a kutya, akkor az ebtartó letagadhatja az esetet.

Fellebbezésnek helye nincs

A hatóság által meghozott határozattal szemben nem lehet fellebbezni, bírósági perre kell vinni az ügyet, ahol az ügyfél előadhatja a kifogásait. A hatóság és a bíróság azonban általában figyelembe veszi, hogy volt-e például korábban felszólítás vagy sem.
* A hatóság kizárólag a jogszabály által megadott szempontok alapján szabhatja meg a bírság összegét. Nem változtathat azon és nem veheti figyelembe az állattartó családi, anyagi, egyéb körülményeit sem.

* A hanyagság, még ha jóhiszemű is, nem jelenti az eljárás következmények nélküli megszüntetését, helyette csak kisebb mértékben emeli a bírság összegét.

* Van annak gyakorlata, hogy ha nincs kirívó jogszabálysértés, ami az állat életét, épségét veszélyezteti, akkor a hatóságok az első jogszabálysértésnél olyan határozatot is hoznak, amelyben türelmi idő kiszabásával felszólítják az állattartót az állattartási körülmények normalizálására, és csak később, ennek a határozatnak a megsértése után döntenek a bírság kiszabása mellett. Ha viszont az állat már a mulasztás következtében elpusztult, és nincs másik jószág, abban az esetben az egyéb intézkedésre kötelezés értelmét veszti, és csak bírságolnak.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?