kulcsár edina
A Vadlovak – Hortobágyi mese című film két évnyi munka és 282 forgatási nap gyümölcse, és most már harmadszor készül bemutatóra, az első kettőt ugyanis elmosta a világjárvány. A Ripost7 csapata betekinthetett a a film kulisszatitkaiba, sőt magukat a vadlovakat is meglátogattuk a rezervátumban.
Török Zoltán természetfilmes egy fantasztikus világot mutat be legújabb alkotásában: a hortobágyi Pentezugban élő Przewalsky-vadlovakat. Ezek a patások az utolsó vadon élő lovak Európában, genetikailag igen hasonlítanak a Magyarországon már kipusztult őslovakhoz. Eredetileg Mongóliában, a Góbi sivatagnál éltek, ott talált rájuk 1881-ben Nyikolaj Przewalsky tábornok. A felfedezés már akkor is világszenzáció volt, ez ugyanis az utolsó vadló faj a világon. A történelem előtti időkből származnak, túlélték a jégkorszakot is.
A házi lovakkal ellentétben nekik nem 64, hanem 66 kromoszómájuk van. A rengeteg gyár megépülése és az egyre növekvő mezőgazdasági területek miatt a számuk rohamosan csökkent, végül 1960-ra kihaltak az eredeti élőhelyükön. A mostani populáció attól a 15-20 egyedtől származik, amiket még az 1900-as évek elején fogtak be a tudósok és helyeztek el a világ állatkertjeiben. Hortobágyra 1997-ben kerültek. A pentezugi rezervátumban egy új csoportjukat akarták létrehozni. A 22 alapító egyed leszármazottai ma már 300-an vannak, ezek alkotják a vadlóménest.
„Ezek a lovak a ménesen belül kisebb közösségekben, családokban élnek, egy-egy domináns csődör köré szerveződve. A még fiatal vagy már túl idős csődörök a ménes szélén csoportokba verődnek, és várnak az alkalomra, hogy egy hárem élére kerülhessenek” – árulta el Kerekes Viola, a Hortobágyi Nemzeti Park vadlovas projekt-koordinátora.
„A lovak félvad körülmények között élnek nálunk. Ez azt jelenti, hogy nem fogjuk be, hanem csak távolról figyeljük őket. Ha megsérülnek, megbetegednek, akkor a természet törvényei érvényesülnek. Egyedül a szaporodásukba kell beleavatkoznunk, mivel természetes ellenség híján kezdenek túlszaporodni nálunk. 2018-ban fekete évünk volt, a túlszaporodás miatt nem volt már elegendő legelő a számukra, és amikor márciusban leesett a nagy hó, sok elpusztult. Ezután érkeztek a filmesek hozzánk, akik nagy meglepetést szereztek: fantasztikus alázattal, türelemmel és természetközeli hozzáállással fordultak ezek felé az állatok felé.”
A lovak ugyanis, bár alapvetően szelídek, nem bántják az embert, és mivel rendszeresen megfigyelik őket, hozzászoktak az ember jelenlétéhez, mégis vadállatok. Óvatosan kell megközelíteni őket, és bizony számolni kell azzal, hogy lehet, éppen aznap nincs kedvük a közelünkben lenni, inkább odébbállnak és ezt meg is tehetik. A Ripost7 csapatának szerencséje volt: amikor a rezervátumban jártunk, nyitottak voltak az emberekre, kíváncsian körbevettek minket és önfeledten játszottak, bohóckodtak a jelenlétünkben.
„Amellett, hogy nagyon aranyosak, ugyanúgy mindegyikük külön egyéniség, ahogyan mi, emberek, és mindabban, ami velük történik, felismerhetjük a saját érzelmeinket, motivációinkat. Fantasztikus drámák zajlanak a pusztában, sokszor egy időben” – árulta el a kulisszatitkokat Török Zoltán.
„Egy vadló születését például még soha senkinek nem sikerült lefilmeznie azelőtt, mi eddig négyet vettünk fel. A film csúcspontja, amikor a szakadó jéghideg esőben megszületik a főszereplő csikó, Cseppke. Ugyanebben az időben egy másik családban harc kezdődött: egy magányos csődör próbálta átvenni a vezetést a családfőtől. Nekünk pedig gyorsan kellett reagálni és mindent rögzíteni. A vadlovak életén keresztül megmutattuk a puszta világát is: 38 különböző állatfajt sikerült megörökítenünk, amik a vadlovak körül élnek. Arra törekedtünk, hogy a valóságot mutassuk be: amikor például a szongáliai cselőpók ásott egy üreget és felhozott belőle egy műanyagdarabot, elgondolkodtunk, hogy ezt a részt kivágjuk-e. Végül azonban felhasználta, azzal fedte be a lyukat, így a filmben is benne maradt.”
Az 5 legjobb dokumentumfilm egyike
A film már most, a bemutató előtt nagy sikert aratott a szakmában, a nívós Green Screen németországi természetfilm fesztiválon három kategóriában is jelölték: a legjobb operatőri munka, a legjobb filmzene és a Heinz Sielmann-díj várományosa. Hargittai László „Pamacs” pedig a Magyar Mozgókép Díj jelöltje lett a vágásért, és magát a filmet is beválogatták az öt legjobb közé a dokumentumfilm kategóriában. A bemutató a tervek szerint októberben lesz, utána a Gödöllői Szimfonikusok közreműködésével vetítéssel egybekötött koncerteket szerveznek.