Áll a meló, óriási a dugó – Ordas nagy a kupleráj a Blahán

Az iskolakezdéssel még lehetetlenebbé vált a közlekedés a fővárosban, a Blaha Lujza téren átjutni beletelik egy órába is. Közben az autósoknak legalább van idejük megfigyelni, mi folyik itt!

„Ordas nagy a kupleráj, sose készül el ez a tér!” – legyint egyikük lemondóan.

„Mióta itt araszolok, egy kapavágás se történt! Azt látom, hogy támasztják a lapátot, kajálnak, újságot olvasnak, mi meg itt szívunk” – méltatlankodott egy másik autós.

Lapunk munkatársai is eltöltöttek egy napot a téren, és azt tapasztalták, hogy a munka tényleg csak ímmel-ámmal halad. Itt egy megbeszélés, ott egy ebédidő, egy lapát föld ki, aztán tíz perc támaszkodás, pihenés.

Fel van túrva minden, törmelékek, szálló por és lapátnyelet támasztó munkások mellett araszol a kocsisor. Csövek a járdán, betonelemek elhajigálva, szerszámok összevissza…

„Mi szeretünk itt dolgozni, közel a dohánybolt és az élelmiszerüzlet, nekünk ez teljesen megfelel” – rántja meg a vállát az egyik munkás arra a kérdésre, miért ilyen ráérős a munka. „Amúgy minden a terv szerint halad” – teszi még hozzá.

Ha ez volt a terv, az még rosszabb! De legalább megmagyarázza, miért érnek rá dohányozni, enni, újságot olvasni, mobilon játszani, és miért állnak úgy a munkához, hogy mások is odaférjenek.

A járókelők meg azt látják, hogy egyikük a pólóját húzkodva a saját hasát csodálja, a másikuk kényelmesen szalonnázik az összedobált építési anyagok tetején, a munkagép vezetője meg békésen szunyókál. Egy munkás hosszú perceken át támasztotta a lapátot, majd elment egy kávéért. Amikor megszólítottuk, elcseverészett velünk, majd visszatámaszkodott a lapátjára – közben eltelt több mint fél óra. Amikor egy másik munkás lement az aknába, négyen vették körbe és nézték. Biztosan drukkoltak neki.

Közben az autósok nem látnak a pipától, feltorlódnak a buszok és a villamosok, keresztbe-hosszába áll a forgalom. A tömegközlekedés sem megoldás, ottjártunkkor hét busz torlódott fel a Rákóczi úton, és a villamoson is tömeg volt.

„Eléggé nehézkes a közlekedés reggelente, kimaradnak járatok, a villamos is ritkábban jön” – mondta a Ripost7-nek egy idős hölgy, Ibolya a villamosmegállóban. „Itt meg nyeljük a port addig is.”

„Elviseljük, mert kénytelenek vagyunk” – tette hozzá Kiss Györgyné. „Csak legalább értelmét látnánk!”