Két autó is megsérült, miután egy sofőr elgázolt egy szarvast péntek hajnalban.
A baleset a 24. számú főútnál, a gyöngyössolymosi elágazás és az Izzós elágazó között történt – számolt be az esetről a Balesetinfo.
Megtudtuk: a balesetben két autó sérült meg.
A poszt alatt sokan számoltak be hasonló esetről, közülük voltak, akik leírták: éppen csak megúszták az ütközést.
Az autónk előtt átsuhanó szarvasnál már csak az éjszaka átsuhanó szarvas a félelmetesebb. Ilyenre is volt példa a napokban – derül ki a BP-i Autósok Közösségének elküldött videóból.
Évente több ezer őz, szarvas vagy vaddisznó pusztul el az utakon Magyarországon, miután autóval ütközik. Ezek a balesetek azonban nemcsak az állatokra veszélyesek, komoly kárt okozhatnak az autókban és az abban ülőkben is.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon évente 15-20 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utak mentén. A 2019-2020-as vadászidényben csak nagyvadból 16 ezer pusztult el így, 1,1 milliárdos kárt okozva a vadállományban – számolt be az Agrárszektor.
A vadveszélyes útszakaszokra figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet. Ha ilyen táblát látunk, ajánlott figyelmesebben és lassabban közlekedni, főleg pirkadatkor és kora este.
Korlátozott látási viszonyok mellett, illetve éjszaka fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem tud időben kitérni az ütközés elől – írja a rendőrség. A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés és a megtisztított szélvédők mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s menekülni akar a közeledő zajforrás elől.
Ha olyan útszakaszon történik baleset, ahol erre figyelmeztető táblát helyeztek ki, akkor a területet kezelő vadásztársaságnak nem kötelező kifizetni az autóban keletkezett kárt. Sőt, amennyiben a vad elpusztult, még ők kérhetik a vadkár megtérítését az autóstól.
Fontos: az ütközés után értesítsük a rendőrséget, ami több okból is ajánlott. Egyrészt jogi értelemben, a kárigény vizsgálatakor előnyt jelent, ha a jogosultságot eldöntő tényeket (pl. közlekedési viszonyok) független, kvázi a történtekkel kapcsolatban elfogulatlan személy rögzíti, továbbá az intézkedésről hivatalos okirat, jegyzőkönyv készül, amit aztán ki lehet kérni az adott rendőrkapitányságról.
Ki kell tölteni a kék-sárga betétlapot is. Szerencsés, ha vannak tanúk, ők lehetnek külső személyek, akik másik autóból, netán az út mellől látták az esetet, de lehetnek az autónkban ülő utastársak is. Vetessük fel a jegyzőkönyvbe a vallomásokat, nevekkel, címekkel, elérhetőségekkel – elhúzódó bírósági ügynél ugyanis ez fontos adalék. Másrészt szorgalmazzuk, hogy a rendőrök is készítsenek mindenről – tehát a baleset helyszínéről, a sérült gépjárműről, és az elhullott vadról – fényképeket, amely a jegyzőkönyv mellékleteként alátámasztja a szövegben leírtakat, és ugyancsak a rendőröktől tudható meg hivatalosan, hogy az adott útszakasz, ahol az eset történt, melyik vadásztársasághoz tartozik. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy határozottan kijelentsük, a vad melyik irányból ugrott (került) elénk, mert sokszor a közutak határvonalat képeznek egy-egy vadásztársaság területe között, így nem mindegy, kivel szemben támasztunk majd kárigényt.
