INSIDER

Állítják az árusok: rosszul járunk az olcsó, fagyasztott fenyővel

Meglepő dologra panaszkodnak az utcai fenyőfaárusok: azt mondják, a multiláncok lefagyasztott, levelét hamar lehullató importfenyőt hoznak Magyarországra, ezzel verik le az árakat. A magyar szakértők szerint ez csak városi legenda – ám annyi igaz, hogy a külföldről behozott fenyőt 3 héttel előbb kivágják, mint a magyart, így másfél hónapig kell hidegben tárolni.
  • Szerző: Ripost

Megjelentek az utcán a karácsonyfaárusok, és szerencsére nem lett drágább idén a fenyő. Az árusok viszont meglepő dologra panaszkodnak: több helyen is azt állították, hogy az üzletláncok olcsó, lefagyasztott külföldi fenyővel verik le az árakat – ám azt mondják, vigyázni kell vele, mert hamar lehullajtja a leveleit.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Fotó: Ripost- Markovics Gabor

„Igen, tavaly is ennyi volt a fenyő, nem tudom drágábban adni, a multinál így is nagyon olcsó a nordmann. Persze, azt már ősszel kivágják Dániában és lefagyasztják. Aztán ha lehullik a levele, jönnek hozzám másikért az utolsó pillanatban. Tavaly is több ilyen vevőm volt december 23-án – mondta a fenyőfaárus Budapesten az egyik nagy pesti pláza parkolójában.

Fotó: Ripost – Sulyok László

„Amit én árulok, az magyar, de az embereknek az ár számít. Azért tudják olyan olcsón adni, mert nagy tételben veszik külföldről. Amikor több ezret vesznek, akkor 1000, 1500 forint darabja. Itt kiolvasztják, s egy darabig olyan, mintha friss lenne, de csak pár napig „– teszi hozzá.

Ugyanerre panaszkodott egy budai áruház parkolójában fenyőt áruló férfi is lapunknak.

„A multik fagyasztva hozzák a skandináv országokból. Ha tökéletesen kiolvad is, csak rövid ideig marad meg. Nem tudom a technikáját, de ez köztudott. Ugyanazt csinálják a fenyővel, mint a gyümölcsökkel, nem tudunk mint tenni, ha olcsóbb, a külföldit veszik az emberek” – mondja.

Fotó: Ripost – Sulyok László

A megkereste a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnökét, hogy hallott-e a lefagyasztott fenyőkről.

„Szerintem ez csak városi legenda. Igen drága lenne fenyők százait lefagyasztani, arról nem beszélve, hogy milyen eredményt érnének el vele. Ha Dániában, mínusz tíz fokban kivágnak egy fenyőt és elhozzák Magyarországra, ahol szintén nincs túl meleg, a fenyő tüskéi nem fognak károsodni, vagy lepotyogni karácsony előtt„ – mondja a -nak Boross Dávid. A szervezet elnöke arról már hallott, hogy például a rózsát nagyon hűvös, pár fokos helyen tárolják, hogy hosszú ideig szép legyen a levágása után, de az egy lágyszárú növény. Fagyasztásról pedig ott sincs szó, mert azonnal tönkremenne.

A szakember tehát cáfol, de mégis az érdekes, hogy Budapest két különböző pontján is ugyanarról panaszkodnak az árusok. Tényleg csak városi legenda lenne a „fagyasztott fenyő” a multiknál? Vagy az árusok trükkje, hogy az üzletláncok helyett náluk, kicsit drágábban vásároljon a vevő?

Annyi biztos, hogy az importfenyőt 3 héttel korábban kivágják: már november 10-e körül, míg a hazait jóval később, csak november végén vagy december első napjaiban – addig a másfél hónapig pedig tárolni kell, mégpedig hidegben, mert plusz 10 fokban már ledobálja a leveleit. A Magyarországon eladott több mint 2 millió „igazi” fenyőből 5-600 ezer az import, a többit döntően Zala megyében termelik kifejezetten erre szakosodott kis- és nagyüzemek. Külföldről, főleg Dániából és Németországból elsősorban nordmann fenyő érkezik.

Nem lett drágább idén a fenyőfa

Általában 3500 a lucfenyő, 5 ezer az ezüst és 6-7 ezer forint a nordmann métere – ezt tapasztaltuk Budapest-szerte az utcai árusoknál. A legtöbb helyen magyar, mégpedig zalai fenyőt árulnak. Sok helyen ingyenes a befaragás, ezt sokan igényelik, mert a panelházakban nem könnyű ezt megoldani. Sokan mondják: a lucfenyő kezd kimenni a divatból, egyre inkább a nordmannt keresik. A többség a közepes árkategóriájú és méretű fákat keresi, a legnépszerűbb az 1-1,5 méteres nordmann. A hipermarketek parkolóiban is megjelentek az árusok, ott már van áremelkedés és a befaragás sem ingyenes. 700 forintot kérnek el egy fenyőfa befaragásáért.

Fotó: Ripost – Sulyok László

„Még korai fenyőt venni, de nem hagyom az utolsó pillanatra sem, általában advent harmadik vasárnapja környékén szerezzük be” -mondja Kovács Éva.Ahogy a gyerekek nőnek, a fa egyre kisebb, mert ugyanazért a pénzért egyre kisebb fát lehet vásárolni„ – teszi hozzá. Ő általában egy családtaggal együtt vásárol, mert ha két fát vesznek, könnyebb alkudni.

Fotó: Ripost – Sulyok László

Kolonai József is korainak tartja a fenyővásárt. A férfi szerint elrontja az ünnep hangulatát, már október, novemberben Mikulások és karácsonyi díszek vannak a boltokban. „Régen a fát is csak a karácsony előtti héten vettük meg” – mondja.

Fotó: Ripost – Sulyok László

„Régen, amikor a gyerekek kicsik voltak, minden évben vásároltunk fenyőt karácsonyra. Most már nagyok, saját családjuk van és az unokák messze laknak, így nem díszítek igazi fenyőt. Egy kis műfám van évek óta„ – mondja Károly bácsi, aki szerint a termesztett fák nem olyanok, mint a vadon nőttek, nincs igazi fenyőillatuk sem.

Király Róbert csak műfenyőt vásárol Fotó: Ripost – Sulyok László

„Én csakis műfenyőt vásárolok évek óta a környezet védelme miatt” – mondja Király Róbert.Szörnyű hogy 20 évig nő egy fa azért, hogy 5 napig fel legyen díszítve és karácsonyfaként végezze.„

A fánál is károsabb a környezetre a műfenyő?

Magyarországon 200 ezer műfenyőt adnak el évente a több mint 2 millió igazi mellett. Sokan azt mondják, környezetvédelmi okból – de eközben az igazi fenyők nem károsítják a környezetet. Kifejezetten erre a célra termesztik őket 4-500 hektáron, a készlet megújul, mert ütemnezetten ültetik, a kidobott fák döntő részét pedig újrahasznosítják komposztként vagy tüzelőként. Az elemzések szerint a műfenyők átlagos élettartama 6 év, és nagyjából háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár a gyártása és a szállítása, mint az élő fenyőé, mivel a jó részüket Kínában gyártják – aztán pedig ha elégetik őket, káros gázokat bocsátanak ki a levegőbe, szemben az újrahasznosított igazi fenyőkkel, amelyeket ráadásul szállítani is jóval kevesebbet kell, hiszen döntően országon belül termesztik őket ebből élő kistermelők.