BREXIT: mi változik szombat reggel a magyarok számára?

Január 31-én éjfélkor megtörténik a Brexit, Nagy-Britannia 47 év után kilép az Európai Unióból – de idén ez még semmilyen azonnal érzékelhető változást nem hoz a magyarok számára. Szombat reggeltől még 11 hónapig majdnem minden ugyanúgy folytatódik tovább, mint eddig. A Ripost számba vette, mire számíthatnak a magyarok, illetve milyen teendőik lehetnek.

unió

anglia

brexit

A Brexit az Egyesült Királyságot érinti (Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország), az Ír Köztársaság továbbra is az EU tagállama marad. Az átmeneti időszak főleg arra szolgál, hogy London és az EU kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Így idén gyakorlatilag alig érezhetnek a magyarok bármilyen változást. Nézzük a fontosabbakat:

Beutazás: Idén, vagyis 2020-ban minden magyar állampolgár továbbra is utazhat akár személyi igazolvánnyal is az Egyesült Királyságba.

Letelepedés: A törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő, vagy az átmeneti időszakban – 2020-ban – érkező magyar állampolgárok a Brexit után is maradhatnak az országban, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30.

Munkavállalás: Az átmeneti időszakban továbbra is szabadon lehet munkát vállalni az Egyesült Királyságban minden magyar, illetve EU-s állampolgárnak, az újaknak is!

Telefonálás: Ebben az évben még ugyanannyiba kerül a mobilozás, mintha valaki az Európai Unión belül telefonálna.

Csomagrendelés: Továbbra is ugyanolyan feltételekkel rendelhetünk különféle termékeket, mint eddig – legalábbis 2020. december 31-ig.

Erre számíthatunk 2021-től

Beutazás: Még nincs döntés arról, hogy milyen okmányokkal lehet beutazni majd az Egyesült Királyságba, de elképzelhető, hogy szükség lesz útlevélre, egyesek vízumról is beszélnek.

Letelepedés: Akik az átmeneti időszak lejárta után érkeznek letelepedési szándékkal, azokra már a brit kormány által tervezett, az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes – vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes – bevándorlási szabályozás vonatkozik majd, hacsak London és az Európai Unió a majdani kétoldalú viszonyrendszerről tervezett tárgyalásokon másban nem állapodik meg.

Munkavállalás: 2021-től, az átmeneti időszak végétől továbbra sincs eldöntve, hogy milyen feltételekkel mehetnek új munkavállalók a szigetországba. A meglévők viszont 5 év után továbbra is szinte automatikusan letelepedési engedélyt kaphatnak. Az átmeneti időszakban már Angliában született gyerekek szintén letelepedési engedélyt kapnak a szüleikkel együtt, vagy dönthetnek úgy a szülők, hogy a gyerek egyből brit állampolgár lesz.

Telefonálás: Azt, hogy 2021-től is ugyanolyan kedvező áron lehet-e majd továbbra is telefonálni, azt nehéz még megjósolni. Lehetséges, hogy a szolgáltatók, ügyfeleiknek továbbra is biztosítani akarják ezt az előnyt, hogy versenyben maradjanak. Itt is például szolgálhatnak azok az országok – például Svájc –, amelyek ugyan nem tagjai az EU-nak, mégis követik az Európai Unióban bevezetett gyakorlatot.

Csomag rendelés: Jelenleg, ha egy brit webshopból vásárolunk, akkor legtöbbször az ottani, 20%-os áfára kell számítanunk a vételárban. Ha ezt kifizettük és megérkezett Magyarországra az áru, akkor nincs más dolgunk, mint hogy élvezzük a megrendelt terméket.

„A Brexit-et követően azonban ez megváltozik. A brit webshop nem fogja beszámítani az áfát a termék árába. Így az ár nagyon vonzónak tűnhet, azonban ahogy megérkezik az áru Magyarországra nagy meglepetések érhetik a fogyasztót. A Brexit után ugyanis előfordulhat, hogy nekünk kell gondoskodni a magyar áfa (27%) és esetleg a vám megfizetéséről, valamint az adminisztrációról„ – mutatott rá Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország Brexit szakértője az ado.hu oldalon még korábban. A fizetendő összeg nagysága a termék értékétől függ majd, és a következő szempontok határozzák meg:

Ha a megrendelt áru értéke 0-22 euró között van, akkor sem áfa, sem vám nem terheli a vásárlót.

22,1 és 150 euró között már magyar áfát (27%) kell fizetnie a vásárlónak.

150 eurót meghaladó vásárlás esetén az áfa mellett már vámra is számíthat a vásárló.

Ha magánszemélytől kapunk 150 eurónál drágább csomagot, de az értéke nem éri el a 700 eurót, 2,5 százalék vámot kell fizetnünk. Ám ha cégtől rendelek, 150 euró felett már a kereskedelmi vámtarifa szerint kell fizetni, itt több mint húsz kategóriát sorolnak fel.

Fontos tudni, hogy a vámeljárás adminisztratív folyamat, amihez szükségesek vámismeretek. Ezért kézenfekvő megbízni valakit a vámügyintézéssel, s ez pluszköltséggel járhat.

47 évig volt tagja a közösségnek az Egyesült Királyság

Talán kevesen tudják, hogy 1947-ben Winston Churchill támogatásával jött létre az Egyesült Európa mozgalom. De aztán Nagy-Britannia évtizedekig ingadozott, hogy belépjen vagy ne lépjen, és az európai politikai elit is megosztott volt, hogy be kellene- e venni a volt világbirodalmat a közös Európába – a franciák kétszer is megvétózták a britek belépését. Végül a harmadik és sikeres brit csatlakozási kérelmet 1969 októberében adták be.

A hat alapító állam, a „Hatok” Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia voltak. Az első bővítésre 1973-ban került sor, amikor az Egyesült Királyság is a közösség tagjává vált – ez 47 évig tartott. David Cameron kormányfő a saját hatalmát akarta megerősíteni egy népszavazáson, ami a britek bennmaradásáról szólt volna az Európai Unióban – de 2016. júniusában a britek szűk többsége a kilépést választotta. David Cameron ebbe belebukott, majd a kilépés körüli hercehurcába Theresa May miniszterelnök is, aki 2017. március 29-én jelentette be az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépési szándékát. A brit parlament alsóháza többször is elutasította a kilépési megállapodást, majd végül megszavazták Boris Johnson kormányfő indítványát a kilépésre, amelyre ma éjfélkor kerülhet sor.