INSIDER

Ezért mondanak le a gyerekek szüleikről

Hatályba lépett a szülőtartásról szóló törvénymódosítás, hamarosan pedig az első perek is elkezdődnek. Nemcsak az idős rokon, de az otthonául szolgáló intézmény is követelheti a pénzt.
  • Szerző: Ripost

Az igazságügyi tárca még májusban nyújtotta be a 2013-ban elfogadott Ptk. módosítását, melyben már a szülőtartás is szerepelt az általános rokontartás szabályai között.

Az, hogy a gyermek köteles gondoskodni rászoruló szüleiről, nem új keletű, ám a módosítás értelmében egy harmadik fél – kórház vagy szociális intézmény – is kötelezheti arra a szülőjéről nem gondoskodó felnőtt gyermeket, hogy eltartsa rokonát.

Több mint húsz éve nem tartják édesanyjukkal a kapcsolatot, ezért nem kívánnak fizetni utána semmit

– olvasható B. I. történetében. Bár a négy gyermek közül kettőt tartásképesnek ítélt a bíróság, azok fellebbeztek a döntés ellen. Egyikük azzal indokolta döntését, hogy munkáltatója „fagyszabadságra” küldi minden évben 4 hónapra, így valódi jövedelme alacsonyabb az általa megküldött igazolásban leírtaknál. A másik gyermek pedig arra hivatkozott: van egy vele nem egy háztartásban lévő felnőtt korú gyermeke, aki folyamatos orvosi ellátásra szorul. Ezt igazolta ugyan, ám a bíróság még így is tartásképesnek ítélte.

– Sajnos nem tudjuk a konkrét okot, hogy a gyermekek miért fordultak el ennyire határozottan édesanyjuktól, de az asszonyt régről ismerőktől kiderül, hogy az idős nő nem volt „egyszerű eset” – olvasható az esettanulmányban.

Bár a legtöbb ember egyetért abban, hogy teljesen normális dolog viszonozni a szülői gondoskodást, és semmi pénzért nem mondana le szüleiről, mindig akadnak olyanok, akik ennek nem tesznek eleget.

– Az idős férfi – N. J. – nyugdíja 180 ezer forint, ami mellett ingatlanvagyonokkal is rendelkezik. Lánya, aki nyugdíját kezeli, vállalta, hogy 90 ezer forintot havonta megtérít az intézménynek – olvasható egy másik eset leírásában, amiből kiderül: mindennek ellenére mégis 1 millió 391 ezer forintos tartozása van az idős férfinak az otthon felé. Az új módosítás értelmében azonban – hiába kegyes a szülő – az intézmény perre mehet a pénzért a gyermek ellen.

Ilyen esetben a bíróság három tényezőt vizsgál: a szülő rászorultságát, a gyermek pénzügyi helyzetét, valamint azt, hogy a szülő ellátta-e rendesen feladatát, amikor gyermekét nevelte, azaz érdemes-e a segítségre. A döntéstől függően a bíróság legfeljebb a gyermek jövedelmének 50 százalékát ítélheti meg.

Nem a szülő perelt, így a bíróság elutasította a keresetet

Még 2013-ban Hódmezővásárhelyen pereltek be gyerekeket, akiknek a szüleik a helyi idősek otthonában laktak – erről a Faktor írt korábban. Akkor a bíróság elutasította a keresetet, így az otthon nem tudta behajtani a gyerekeken a tartásdíjat. 

– Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy a felnőtt gyerekeknek kötelességük idős szüleik eltartása, a mindennapi életben ezt sokan nem tartják be, és szinte lehetetlen is – mondta akkor az otthon fenntartója.

A bíróság azért döntött így, mert az idősotthon fenntartója perelte be pénzért a hozzátartozókat, nem maga a szülő. Mostantól azonban ez nem lenne akadály.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?