INSIDER

Guller Zoltán: Még a tavalyi nyárnál is erősebb lehet a belföldi turizmus

A belföldi turizmus a tavalyi rekord nyárnál is erősebb lehet – egyebek mellett erről is beszél legújabb podcastjában a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
  • Szerző: Ripost

Guller Zoltán az adatvezérelt turizmusról, annak jelentőségéről és működéséről is beszélget Szujó Zoltánnal.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának beszélgetéséből azt is megtudhatod, hogy pontosan mit értenek adatvezérelt turizmus alatt.

Guller Zoltán korábban elmondta, hogy kedvező helyzet esetén az idén elérheti a 30 milliót a vendégéjszakák száma Magyarországon.

Emlékeztetett, 2019-ben 41,5 millió, tavaly a járvány ellenére 22 millió vendégéjszakát realizált a hazai turizmus, az idei pozitív várakozásokra építve jövőre újra elérhető lesz a 2019-es adat is.

Guller Zoltán bizakodó a nyár tekintetében

Guller Zoltán bizakodó a nyár tekintetében (Fotó: MTI)

Kifejtette, az MTÜ a válság alatt újraalkotta turisztikai stratégiáját, ennek keretében például egységes szálláshelyminősítést vezetnek be, a vendéglátóhelyek és egyéb attrakciók adatszolgáltatóként történő csatlakozásával pedig kiépül a statisztikán alapuló ágazatirányítási rendszer.

Utóbbiról szólva elmondta, 39 ezer szálláshely szolgáltat információkat és adatokat a turisztikai ügynökségnek, erre alapozva célzott marketinget és ajánlatokat adhatnak különböző online felületeken keresztül az adott térség vagy látványosság iránt érdeklődő potenciális látogatóknak. Hozzátette, ezek az „adatalapú döntések” a fejlesztések területén is meghatározóak lesznek az MTÜ stratégiájában.

Guller szerint a turisztikai szektor minden nehézség ellenére túlélte a válságot, mindenki dolgozni szeretne. Szeretnénk visszakapni azt, ami a miénk volt. Ezt azonban csak szeretettel, végtelen türelemmel és összefogással lehet. No, meg persze sok munkával és kellő bátorsággal - írja.

A vezérigazgató emlékeztet arra, hogy a magyar turizmus-vendéglátás 2008-ban is összeomlott, 2019-re viszont már a 2010-es érték másfélszeresét állította elő a turizmus több év folyamatos növekedése után.

A legnagyobb bajban most a pandémia után Budapest van, ahol 2019-ben a turisták 93 százaléka külföldről érkezett. Nincs még egy ilyen méretű európai főváros, ahol ez így lett volna - írja Guller. Szerinte a fővárosi, csak külföldiekre épülő modell megbukott, paradigmaváltásra van szükség: csak külföldiekből nem lehet fenntartani a budapesti turizmust, szállodát, éttermet, attrakciót, vagy éppen fesztivált. Vagyis magyarok nélkül nem fog menni.

Szerinte el kell érni, hogy a belföldiek aránya Budapest turizmusában a mai 7 százalékról 2030-ig 25 százalékra emelkedjen, és a kizárólag a külföldiekre épülő modell sehol ne maradjon meg.

Guller az adatelemzések fontosságára is kitér írásában: Ott és azt fejlesztjük, ahova a turisták mennek, ha a strandra, akkor a strandot, ha kastélyba, akkor a kastélyt, a belvárost, a piacot, a bobpályát. Csak azt fejlesztjük, amit használnak, csak azt, aminek van értelme,

hozzátéve, hogy minden remény megvan arra, hogy jövőre elérjük a 2019-es „bezzeg év" számait. A tavalyi rekordévinél erősebb belföldi forgalmat várnak, összességében kétszer annyi vendégéjszakát várnak erre az évre, mint a tavalyi évben számoltak.

Üzleti modellváltásról szóló javaslatokat vár a kormány a szakmai szervezetektől, mivel Budapesten a turizmus szereplői évente a forgalom 90 százalékában kiszolgáltatottak a külföldről érkező turisták költéseinek, ami a pandémia időszakában rövid idő alatt jelentős, maradandó veszteségeket idézett elő az ágazatban. Ötletelnek a szakértők, és egyöntetűen támogatnák a magyar vendégek felé jobban nyitó modellváltást az európai turisták júliusi érkezésével fellélegző vállalkozások, ám félő, hogy a közös előrelépést a válságba került szektort magára hagyó fővárosi vezetés akadályozhatja.

Júliustól európai polgárokat is fogadhat a magyarországi turizmus, késő nyárra, őszre pedig a tengerentúlról, Kanadából, az Egyesült Államokból is megérkezhetnek a turisták – ezt Guller Zoltán jelentette be a hét végén. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint

elsőként Európa utazási piaca áll helyre a harmadik negyedévben, melyet az év végéig a többi kontinens követ,

az általános várakozás szerint pedig 2022-re a teljes nemzetközi turizmus működésbe lép.

Budapesten a határok lezárását követően a külföldi vendégek hiánya más európai fővárosokhoz képest jelentősebb mértékben kényszerítette térdre a turizmust,

az erős kitettségű fővárosi kínálati piac kevéssel a határok tavaszi lezárása után összeomlott.

A tömeges beutazásokra évtizedek óta berendezkedett szolgáltatói piacot hónapokig sokkolta az a tény, hogy a vendéglátás, a szállodaipar, a diszkont-légijáratok és a beutazások lendületét fenntartó szórakoztató- és élményszerző területek – így a kontinentális vonzerejű romkocsmák, tradicionális fürdők – számára

véget érni látszik az addig jól jövedelmező időszak,

mivel a leszálló ágba került Budapest rejtett sérülékenységét a külföldre fókuszált turizmus okozza.

A köztévén adott miniszterelnöki interjúból a szektor szereplői tavaly ősszel azzal szembesülhettek, hogy a beutazó forgalom 2021-re sem áll helyre, mert megváltozott a világ turizmusa és az országok nem tudnak a bevett szokások szerint működni a jövőben.

Orbán Viktor akkor figyelmeztette az iparág képviselőit, hogy

nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell Budapesten, hanem váltani kell,

hogy az éves szinten értékesített vendégéjszakák egészségtelenül alacsony, 10 százalékos aránya bővüljön a magyarok körében.

Az irányvesztett főváros régóta nem túl pénztárcabarát módon rendezkedett be a vidéki Magyarország utazóinak fogadására, azonban a hónapok óta elszenvedett veszteségek ellenére nehezen mozdul a kívánt változás irányába.

A múlt hétena kormányfő ismét felhívta a figyelmet a helyzet komolyságára,

példaként említve a nagy turisztikai vonzerőt jelentő más európai fővárosok, például Párizs vagy Róma modelljét, amelyek hazánkéhoz képest ugyan több külföldi vendég kiszolgálását látják el, de a belföldi turistákhoz mérten egészségesebb arányban.

– Budapest turizmusa nem lesz versenyképes a régi mederben, mert nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy mellőzze a saját polgárait – fogalmazott Orbán Viktor a Magyarország újraindul! című konferencián.

Aláhúzta, hogy az üzleti modellváltással ki kell építeni olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. A kormányfő üzent a szakmai szervezeteknek és az iparkamaráknak, hogy tegyék le a kormány asztalára a modellváltásról szóló javaslataikat.

Belföldről táplált presztízs

– A tömegturizmus helyett a minőségi szolgáltatásokra kell építeni a fővárosi modellt, amelyben prioritásként kell kezelni, hogy

a külföldi turisták jelenléte a helyi közösségek számára a fejlődés, a gyarapodás lehetőségét jelentsék,

ne pedig – ahogy az elmúlt években történt – napi szintű kényelmetlenséget okozzanak a lakosságnak. Budapest presztízse turisztikai célpontként érdemben csak akkor emelkedhet, ha

a magyarok kiszolgálása éppúgy elsőbbséget élvez, mint a külföldről érkezőké

– fejtette ki a miniszterelnök szavai kapcsán a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, aki száz százalékban magyar tulajdonú cégeivel a légi közlekedésben és az utazásszervezői piacon rendelkezik évtizedes tapasztalatokkal. Az egykor a Malév GH alvállalkozójaként, ma a Neckermann befektetőjeként ismert szakember szerint várható, hogy az iparág ismét meglátja a fantáziát a belföldi és az autós utakban.
– Budapestiként azt gondolom, hogy

a főváros a belföldi és a külföldi turisták találkozóhelye kell legyen.

Gyakorló utazóként magam is úgy vélem, hogy mennyiségben szerényebb, viszont színvonalban magasabb minőségű utazásokat érdemes tervezni a közeli jövőben – vélekedett Galgóczy Ferenc, aki szerint a turizmus fejlődésének kéz a kézben kell járnia a gasztronómia további fejlődésével is, amely a nemzeti jellegű kínálat vonzerejét erősítheti.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?