INSIDER

A Hableány mentése: „Tudtuk, hogy elhunytakért kockáztatjuk az életünket!”

Rendőri felvezetéssel száguldottak a búvárok Bajától egészen Budapestig, amikor megtörtént a Hableány tragédiája. Akkor még nem sejtették, mi vár rájuk.
  • Szerző: Ripost

Szathmári Zsolt, a Havária Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület Petőfi Mentőcsoport vezetőjének a telefonja már a Hableány turistahajóval történt baleset estéjén folyamatosan csengett. Amikor másnap reggel hivatalosan is megkeresték, hogy segítene-e a csapatával a mentésben, tekintettel a Duna nagyon magas vízállására és az extrém sodrásra, szó nélkül összepakoltak és elindultak.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Tudták, hogy több túlélő nem lesz a vízben

Szathmári Zsolt a helyszínre vonulásuk kapcsán elmondta: már abból lehetett látni, hogy nagy horderejű az ügy, hogy rendőri felvezetést kaptak Bajától egészen a fővárosig, az egyik hídon még a villamost is megállították. A tragédia helyszínén egy válságstáb fogadta őket, és a megérkezésük után rögtön átvette a mentés irányítását a TEK, Hajdu János főigazgató személyes irányításával.

Hableány

Szathmári Zsolt, a Havária Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület Petőfi Mentőcsoport vezetője (Fotó: Bors/Dombovári Tamás)

„Én mint szakember, teljesen tisztában voltam vele 30 éves szakmai múlttal a hátam mögött, hogy mi odalent túlélőket már nem fogunk találni ennyi idő után. Itt ami lényeges és fontos volt, hogy minden áldozatot a felszínre hozzunk, hogy meg tudják nekik adni a végtisztességet, valamint a hajóroncsot is mihamarabb kiemeljük, mert ezekből tudják utána összerakni a teljes képet, hogy mi történt pontosan” – magyarázta Szathmári Zsolt.

A katasztrófaturisták miatt minden mozdulatuk a nyilvánosság előtt zajlott

A Hableány az első adatok szerint igencsak mélyre süllyedt: a legmagasabban lévő pontja is két méterrel került a vízfelszín alá, a legmélyebben fekvő pedig 7,5 méter mélyen volt. Ehhez pedig még hozzájött, hogy a helyszínt ellepték a sajtó munkatársai és a katasztrófaturisták: gyakorlatilag szinte minden mozdulatuk a nyilvánosság előtt zajlott.

Hableány

Búvár ereszkedik a vízbe a hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó állapotának vizsgálatakor a Margit hídnál 2019. május 30-án. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek. Lent Hajdu János, a Terrorelhárító Központ (TEK) főigazgatója (b2).
Fotó: MTI/Kovács Tamás

„30 évig ahhoz voltunk szokva, hogy olyan helyeken dolgozunk, ahol nincs 'közönség'. Ráadásul egy normál víz­állás esetében is egy ilyen munka legalább 3-4 hétig eltart, viszont itt most ennél sokkal gyorsabbnak kellett lenni. Végül 11 nap alatt végeztünk.”

Volt olyan búvár, aki beszorult

Szathmári Zsolt azt is kiemelte: az eddig a szakmában eltöltött évek alatt nem találkozott még egy ennyire összehangolt és tűpontos mentésirányítással, majd hozzátette azt is: a TEK munkatársai nemcsak a feladatra koncentráltak nagy erőkkel, de a mentésben résztvevőkre is. Előfordult, hogy egymást is menteniük kellett, amikor egyikük beszorult a roncsba. Szathmári Zsolt kiemelte: ehhez a munkához komoly fizikai és lelkierőre van szükség.

60 kilós nehezékkel merültek le a vízbe

A mentéskor olyan erős volt a sodrás, hogy speciális felszerelést kellett felvenniük: gyakorlatilag 60 kiló ólmot.

Hableány

Fotó: Bors/Dombovári Tamás

„A sisak mintegy 20 kiló, de ehhez jön még egy mellény és két ólombakancs. Azért kell a nagy súly, hogy ne sodorja el az ár a búvárt, de még ezzel a súllyal is benne van ez a pakliban néha” – magyarázta a szakember. Emellett kell a lelkierő is: egyrészt félelmetes lent, a sötétben, iszapban, másrészt a halottak látványa is megterhelő. Mint mondta, egy unokáját ölelő nagymama holttestét is a felszínre kellett hozniuk.

Szathmári Zsolt szerint a TEK vezetői is pontosan tisztában voltak azzal, hogy amit ők tesznek a mélyben, az lelkileg és fizikálisan is nagyon megterhelő. Így ha meghallották a fülesben az egyik búvár hangján – merthogy szinte mindenki össze volt velük kötve –, hogy fáradt, azonnal felhívták és leváltották.

Jégkrémmel várták a mélyből felbukkanó kollégát

„Volt, amikor az egyik búvárunk meghallotta egy fagyiskocsi hangját merülés közben, majd felsóhajtott, hogy nagyon enne egy fagyit, és mikor feljött, jégkrémmel várták. De azzal is tisztában voltak, hogy egy másik kollégánk vegetáriánus, ő merülés után mindig vega ételeket kapott” – sorolta Szathmári a figyelmességeket.

A Hableány tragédia búvár- mentővezetője azt is elmesélte: az egyik legnagyobb megtiszteltetés szülővárosukban, Baján érte őket: miután hazaértek a mentésből, tartottak nekik egy rendezvényt a városházán, és ott minden vendég percekig állva tapsolta őket. Emellett egy különleges emléket is kaptak: annak a drótkötélnek egy darabját, ami a turistahajót tartotta a kiemeléskor.

Hableány

Fotó: Bors/Dombovári Tamás

Ezt a kötelet szétvágták és szétosztották a mentésben résztvevők között, de kaptak egy elismerő plakettet a Koreai Népköztársaságtól is.

Hableány

A Hableány- tragédia számokban:

– A baleset 2019. 05. 29-én, este 21 óra 5 perckor történt a Margit hídnál.

– A magyar, 35 főt szállító Hableányt letarolta a svájci Viking Sigyn szállodahajó.

– A Hableány az ütközés után 7 másodperccel süllyedt el.

– 7 túlélőt tudtak kimenteni.

– Összesen 19 másik hajóval végezték a keresést.

– 27 halálos áldozatot követelt a baleset, ketten magyarok voltak.

– A legfiatalabb utas 6, a legidősebb 71 éves volt.

– Az első riasztáskor az OMSZ 14 autóval ment a helyszínre.

– A mentésben több mint 1000 ember, 246 szolgálati jármű vett részt.

– A balesetkor a Duna vízhozama a normális mennyiség duplája, másodpercenként 4000-4500 köbméter volt.

– A folyó vízállása 501 cm volt, a sodrása 10-11 km/h sebesség a baleset idején.

– A víz hőmérséklete mindössze 10-12 fokos volt.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?