INSIDER

Hihetetlen látvány: így szállították az éjjel a szarvasagancsokból készült hatalmas szobrot a vadászati világkiállításra – videó

Éjfélkor indult el a szobrász csepeli műhelyéből az a 10 tonna agancsból készült óriási szarvasbikafej, amelynek a száján keresztül léphetnek be majd a vendégek a szeptember 25-én kezdődő budapesti Vadászati Világkiállításra.
  • Szerző: Ripost

Részekre bontva, trélerekkel vitték szombatra virradó éjszaka a Vadászati Világkiállítás helyszínére azt a rendkívüli szobrot, ami elhullajtott szarvasagancsokból készült. Nem mindennapi látványosság várja majd azokat, akik szeptember 25. és október 14. között ellátogatnak az „Egy a Természettel„ Vadászati és Természeti Világkiállítás budapesti helyszínére, a Hungexpo Vásárközpont területére.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Bizonyára már a bejáratnál földbe gyökerezik az érdeklődők lába, hiszen egy 16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanilyen széles gímszarvas állja majd útjukat.

„A gímszarvas szája egy kapu is egyben, itt léphetnek be az emberek a világkiállítás helyszínére” – mondta a szállítást megelőző percekben Szőke Gábor Miklós szobrászművész.

Ez a szarvas szája, egyben a belépő kapu, melyen a látogatók bejuthatnak a kiállításra. Fotó: Ripost

„A Totem nevet adtam az alkotásnak, azért van pont kilenc ága, mert a Csodaszarvas legendához nyúltam vissza„ – árulta el a szállítás megkezdése előtt a -nak a művész.

Szőke Gábor Miklós szobrászművész Fotó: Ripost

Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, a 2021-es vadászati világkiállítás kormánybiztosa a szállítást megelőzően érdekességképpen megemlítette, hogy Magyarországon évente nagyjából 100 tonna hullajtott agancs keletkezik, ebből adtak 5 tonnát az erdőgazdaságok, másik öt tonnát pedig a vadásztársaságok a Totem szobor elkészítéséhez.

Ezeket az agancsokat az állatok elhullajtották az agancsváltás idején, a hullajtott agancs pedig a vadászatra jogosultak tulajdona.

Szőke Gábor Miklós szobrászművész nyilatkozott a -nak. Elárulta, mennyi ideig készült az óriásszarvas.

„Múlt év májusában kezdtük el a munkát, így több mint egy évig dolgoztunk. Csak a váz statikai tervezése hetekig tartott. A legnagyobb kihívás az volt, hogy azt a formát, amit kitaláltam, elbírja a váz. A rozsdamentes acélváz több mint húsz tonna, ehhez jön még a 10 tonna dám-, gím-, és őzagancs. Gyakorlatilag ez a lenyomata Magyarország szarvasállományának” – hangsúlyozta Szőke Gábor Miklós.

Kérdésünkre, hogy az alkotás hány darab agancsot tartalmaz, azt felelte: pontosan nem tudni, de egy agancs nagyjából 3 kiló, így több ezer lehet.

Éppen pakolják fel a trélerre a szarvas egyik részét Fotó: Ripost

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a kiállítás végén mi lesz a sorsa ennek az óriás szobornak?

„Természetesen megmarad, Keszthelyen a Festetics kastély és a Vadászati Múzeum közötti területen fog állni„ - mondta a szobrászművész.

Vajon hogyan kapcsolódik a vadászati kiállítás a magyar kultúrához?

„Sokrétűen, gyakorlatilag minden elemében, hiszen sokszor szoktuk azt mondani, hogy nem lennénk itt, ha elődeink nem vadásztak volna, hiszen az itt bevezetett újítások emelték ki az embert az állatvilágból„ – mondta a -nak Kovács Zoltán.

Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás kormánybiztosa Fotó: Ripost

A vadászati világkiállítás kormánybiztosa hozzátette: a szarvas a magyar történelem totemállata, elválaszthatatlan részét képezi a magyar kultúrának és történelemnek, az eredetmondánktól a XXI. századig.

Fenntartható vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás – tette hozzá. A törvényes, szabályozott keretek között folytatott vadászatra nagy szükség van. A világkiállításon 98 ország fogja ilyen vagy olyan formában képviseltetni magát, ezen belül közel 50 ország fog kiállítani a Hungexpo legnagyobb csarnokában. A másik öt csarnokban a magyar vadászati kultúra és történelem, illetve a Kárpát-medence mutatkozik be.

A hullajtott agancsokból készült bőgő szarvasbikafej péntek éjfélkor indult útnak szétszerelt állapotban az alkotó csepeli műhelyéből. Három óriási trélerrel vitték a világkiállítás helyszínére, Kőbányára, ahová közel két órás út után érkezett meg. Egy kisebb technikai probléma is akadt az út alatt, ugyanis a Kerepesi útnál a híd alatt elakadt az egyik vontató, mert alacsony volt a trolivezeték és az agancskapu beszorult.

Így szállították a szarvasagancsokból készült kaput:

A több részből álló szarvasbikafejet a Hungexpo területén fogják majd összeszerelni a kiállítás megnyitójára, szeptember 25-re.

A művész készítette a Fradi sasszobrát is

Szőke Gábor Miklós különleges „deszkaállatai” először a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben kaptak helyet, de a művész nevéhez fűződik a Groupama Aréna előtt lévő Fradi-sas is. 2017-ben láthatóak voltak művei a budapesti vizes világbajnokságon. A Sziget Fesztiválon és a főváros közterületein is megjelentek rendhagyó szobrai.

 

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Ropogtatnivalók, melyeket szétkapkod a család
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?