Horvátországi földrengés – Ismét volt egy Magyarországon is érezhető utórengés

A múlt hét eleji földrengések, majd a szerdai utórengés után újabb földrengés volt Horvátországban szombaton este, amelyet Magyarországon is érzékelni lehetett – közölte az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa az MTI-vel.

horvátország

utórezgések

Magyarország

földrengés

Timkó Máté szeizmológus közleménye szerint helyi idő szerint este 10:29-kor mintegy 7 km-es mélységben 4,9-es magnitúdójú földrengés keletkezett Horvátországban, Petrinja község közelében.

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint a földrengés 4,5-es erősségű volt, középpontját Zágrábtól 59 kilométerre délkeletre teszik. Károkról, áldozatokról egyelőre nem tudósított a HINA.

A földrengést a lakosság Magyarországon is érezte – tette hozzá a szeizmológus.

A katasztrófavédelemhez nem érkezett károkról bejelentés.

Szerdán az 5,3-es magnitúdójú utórengés 17 óra 1 perckor keletkezett Horvátországban, Petrinja község közelében. Akkor a magyar obszervatóriumhoz Nagykanizsáról, Komlóról és Budapestről is érkeztek bejelentések a földmozgás érzékeléséről.

Múlt hétfőn és kedden két erősebb – 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű – földrengés rázta meg Közép-Horvátországot; a katasztrófának hét halálos áldozata és 28 sérültje van. A horvát kormány hétfőn természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló (Sisak-Moslovacka) megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit. A természeti katasztrófában eddig hét ember vesztette életét, közöttük egy 12 éves kislány, aki Petrinyában rekedt a romok alatt. Az 50 kilométerre a fővárostól, Zágrábtól délre fekvő területeket sújtotta a legjobban a rengés. Öten Glinában vesztették életüket, egy holttestet pedig Zazina faluban, egy összeomlott templom romjai alatt találtak meg. Jelentősebb anyagi kár mintegy 84 horvát helyiségben keletkezett. Sokan nem mernek visszatérni otthonaikba. Több százan ideiglenes szállásokon, katonai sátrakban és közintézetekben felállított menedékhelyeken húzzák meg magukat. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó helyiek arra panaszkodtak, hogy több térségben nem állt még helyre az áramszolgáltatás, így otthonaikba sem kívánnak visszatérni. De bajban vannak a kórházak és a mentők is, a megsérült infrastruktúra miatt az életmentő műtétek elvégzése is akadozik.

Csaknem háromezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz a december végi horvátországi földrengések okozta magyarországi károkról, a becsült kárösszeg megközelíti az 500 millió forintot – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A károsultak közül sokan csak az új évben fordultak biztosítóikhoz, így a kár az év végi gyorsjelentésben jelzettnek az ötszörösét is elérheti, írták közleményükben, emlékeztetve arra, hogy a december 28–29-i földmozgást követő első két napban a hazai biztosítókhoz több mint félezer bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok akkor 100 millió forint körüli kifizetéssel számoltak. A Mabisz tájékoztatása szerint az új év első napjaira csaknem háromezerre nőtt a bejelentések száma, így emelkedett meg a kárösszeg is az ötszörösére. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar. Az összeg önmagában nem kirívó, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár többmilliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, de az egy bejelentésre jutó, átlagosan mintegy kétszázezer forint viszonylag magasnak számít – emelte ki a biztosítók szövetsége. Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranya, Somogy és Zala megyéből jelentették. A közlemény szerint a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok saját szakértőik mellett a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.