Közvetlenül karácsony előtt jelentette be Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, hogy Egységben Magyarországért néven indulnak a baloldali pártok a jövő évi választásokon, de máris megindult az üzengetés a koalíción belül. Márki-Zay szerint árulók vannak a soraik közt, a pártvezetők pedig egyre kínosabbnak érzik őt.
Márki-Zay Péter októberben, a baloldali miniszterelnök-jelöltek vitáján már egyértelművé tette álláspontját, miszerint a benzinárban semmilyen szociális szempontot nem venne figyelembe, megfogalmazása szerint az embereknek érezniük kell az energiaárak növekedését.
„Ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést, azokat az externáliákat, amiket ráterhelünk a fogyasztókra, mert végül is mindent a fogyasztókra, persze a kibocsátó, de az be fog épülni az árba” – fejtegette a DK-jelölttel, Dobrev Klárával folytatott vitán.
A korábban Brüsszel-közeli energiacégek lobbistájaként dolgozó Márki-Zay egy műsorban felelőtlen ígéretnek nevezte az üzemanyagárak adójának csökkentését is. „Mindenki növelni akarja a béreket, a juttatásokat, lakást akar építeni, beruházni akar, fejleszteni akar, zöldgazdaságot akar és a többi, ami iszonyatos pénzbe kerül. És egyébként meg adót akar csökkenteni minden egyes területen. Ezek olyan felelőtlen ígéretek” – jelentette ki.
Azóta nem csupán a rezsicsökkentést és a benzinár-maximalizálást nevezte rossz kormányzati döntésnek, de a 13. havi nyugdíj visszaállításával és a minimálbér emelésével sem értett egyet. Inkább azt tanácsolta a magyaroknak, hogy vegyenek kisebb autót, fűtsenek, és fürödjenek kevesebbet!
A hangzatos, de az elért életszínvonalat támadó kijelentései miatt nem csupán a baloldali véleményvezéreket és pártvezetőket osztotta meg, hanem már a teljes ellenzéki tábort, amelyet kiválóan érzékeltetett, hogy éppen a Soros György támogatását élvező 444 szellőztette meg azt a Márki-Zay által megrendelt közvéleménykutatást, amelyből világosan kiderült: a teljes lakosság körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 46 százalékos, míg az ellenzéki összefogásé csupán 32.
„Aki az esetemben a választások előtt vezércserét emleget, az a Fidesz beépített árulója” – fogalmazott kategorikusan Márki-Zay még karácsony előtt a sokasodó kritikákra utalva.
Donáth Anna, a Momentum elnöke például a hódmezővásárhelyi polgármester kampányát korántsem visszafogottan értékelte decemberben, amikor az előválasztás óta eltelt időről úgy fogalmazott: kidobták az ablakon. Talán a támogatói kiszolgálásának is szól, az a döntés, hogy egy hódmezővásárhelyi fejlesztés kapcsán műszaki ellenőrzési feladatokra az óbudai Momentum elnökével írt alá szerződést Márki-Zay.
A türelmetlenséget mutatja, hogy Jakab Péter, a Jobbik elnöke az Mfornak adott interjúban hétfőn úgy értékelte Márki-Zayt: „Kicsit talán önfejű, kicsit erőszakos, és nem kész a kompromisszumra.”
Gyurcsány Ferenc ennyire egyértelmű kijelentést ugyan nem tett, ám az utóbbi napokban feltűnő módon aktivizálta magát, annak ellenére, hogy korábban éppen a baloldal miniszterelnök-jelöltje kérte tőle a háttérbe húzódást.
„Jakab Péterrel elsősorban a pénzen veszett össze Márki-Zay Péter, hiszen a Jobbik különösen sok billegő körzetben indíthat jelöltet, akiknek komoly anyagi támogatásra van szükségük – állapította meg lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – Márki-Zaynak elsősorban a sajátjait kell legyőznie, mielőtt zászlót bontana. Változatlanul nem látszik a megállapodás a közös listaállításról, hiszen az ebben már megegyező hat párt nem szeretne egy hetedik miatt pozíciókat veszíteni. Ebben a küzdelemben nem Márki-Zaynak dolgozik az idő. Az is jól látszik, hogy Gyurcsány Ferenc egyre sűrűbben jelentkezik, és bár politikamentes üzeneteket fogalmaz meg, nyilvánvalóan kezd visszatérni.”
origo.hu
