Mennyire kell tartanunk az indiai mutánstól?

Abban egyetértés van a virológusok között, hogy a vírusváltozatok jelentette fenyegetések kivédésére az a legkézenfekvőbb megoldás, ha a lehető legtöbb embert a lehető leggyorsabban beoltanak a jelenleg rendelkezésre álló vakcinákkal.

Szükség lehet emlékeztető oltásokra

Erre azonban a szegényebb országok aligha lesznek képesek még egy-két éven belül, de az uniós országok is messze vannak még a lakosság teljes átoltottságától. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy együtt kell élnünk a koronavírussal.

Erre utal, hogy az átoltottsági világelső Izrael újabb több millió adag vakcinát vásárol a Pfizertől 2022 végéig, s az új oltások már az újabb koronavírus-változatok ellen is védenek majd.

Boris Johnson brit miniszterelnök pedig részletek közlése nélkül bejelentette azt is, hogy ősztől újabb, az eddig beadott vakcinák hatását tovább erősítő oltási kampány kezdődik a szigetországban. Hozzátette: meg kell tanulni együtt élni ezzel a vírussal, ugyanúgy, ahogy más betegségekkel is együtt él az ország.

Az európai bizottság is további tárgyalásokat kezdett a Pfizer/BioNTech-­kel a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyaguk beszerzéséről 2023-ig. Az immáron harmadik szerződés 1,8 milliárd adag, második generációs vakcina szállítását írja elő 2022-ben és 2023-ban.

Müller Cecília országos tiszti főorvos is szólt arról, hogy az összes vakcinát a világon veszélyhelyzeti körülmények között engedélyezték, éppen ezért lehet, hogy mindegyik védőoltásból kell majd egy harmadik oltás, s ha szezonális lesz a betegség, akár évente is szükség lehet emlékeztető oltásokra.

Jakab Ferenc virológus, a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője pedig a Facebookon arról írt, hogy az oltásokra sok évig szükség lesz még, és ezek az oltások különbözőek lesznek, pontosan a vírus változékonysága miatt.

Küzdelem az új variánsokkal

Úgy tűnik, hogy egyre több rossz hírt kapunk a különböző koronavírus-variánsokról. Egyes újságok címsorai pedig már egyenesen azt sugallják, hogy egyes mutánsok kijátszhatják az oltás jelentette védelmet, és soha véget nem érő járványba zárnak bennünket.

A kutatók között még nincs egyetértés abban, hogy az új változatok milyen mértékben áshatják alá az első generációs Covid–19-vakcinák hatékonyságát. Néhány oltóanyag-fejlesztő azonban már az oltások frissítésén dolgozik, hogy azok jobban célba vehessék a Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, Brazíliában vagy az újabban Indiában azonosított változatokat. Ezek a mutációk gyengítik a fertőzés elhárításához elengedhetetlenül fontos antitestek hatását.

Csakhogy az antitestek szintjének csökkenése nem jelenti azt, hogy megszűnik a Covid–19 elleni védelem

– idézi a Huffpost Jay Levy virológust, a kaliforniai egyetem orvosprofesszorát.

Az immunrendszer nagyon összetett, és az antitestek mellett létezik egy egészen más szempont is, a sejtek által közvetített immunválasz. Ez A rész segít létrehozni az úgynevezett t-sejteket, amelyek döntő fontosságúak a fertőzések megelőzésében. A Covid–19-vakcinák nemcsak antitesteket termelnek; arra ösztönzik az immunrendszert, hogy termeljen t-sejteket is.

A t-sejtek jelentik a fő védelmi vonalat a vírus ellen – mondja Monica Gandhi, a kaliforniai egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere. A T-sejtek képesek azonosítani a koronavírus számos különböző részét, és megszabadulni a vírust hordozó sejtektől. A beoltottaknak a sejtes immunválasznak köszönhetően nem kell aggódniuk a súlyos betegségtől akkor sem, ha netán újra megkapják fertőzést.

Oltóanyagok újratervezése

Jakab Ferenc virológus, a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője a közelmúltban a Facebookon hosszan arról írt, hogy a vírus elleni küzdelemben egyértelműen a megoldás hosszú távon az úgynevezett multivalens vakcinákban rejlik. E vakcinák tartalmazzák többek között a vírus külső fehérjeburkának elemeit is, amelynek a szelekciós nyomása és ezzel a variabilitása is kisebb, mint a tüskefehérje változási képessége. Ezen védőoltások alapját tehát már feltételezhetően több domináns variáns adja majd, és kicsit talán az influenzavírus elleni oltásokhoz fognak hasonlítani – fogalmazott Jakab Ferenc.

Tombol a járvány

Indiában a múlt héten sorra dőltek meg a koronavírus-járvány újonnan regisztrált fertőzöttjeinek napi rekordjai. A több mint 1,3 milliárd lakosú országban március közepén kezdődött a harmadik hullám. Kevés az oltóanyag, a gyógyszer, a lélegeztetéshez szükséges oxigén. A krematóriumok éjjel-nappal működnek, sok helyen, helyi szokás szerint, máglyákon temetik el az elhunytakat. India segítséget kért az uniótól a járványügyi védekezéshez, az egyesült államok is gyorssegélyt küldött az indiai kormánynak.

Nem szabad pánikba esnünk

A vírusok állandóan mutálódnak, és ezek többsége jelentéktelen – egyesek a vírust még kevésbé veszélyessé is tehetik. Az Indiában most terjedő b.1.617 nevű változatot októberben fedezték fel, jellemzője, hogy az eredeti koronavírus-tüskefehérjén két ponton történt változás, de ezek lényegesen nem befolyásolták a vírus fertőzőképességét. Dr. Jeremy Kamil, a Louisiana Állami Egyetem virológusa szerint járványügyi szempontból jelenleg aggasztóbbnak tűnik az egyesült királyságban azonosított változat, amely már több mint 50 országban elterjedt. „kétlem, hogy az indiai változat fertőzőbb, mint a brit mutáns, és nem szabad pánikba esnünk” – mondta BBC-nek dr. Kamil.