Járvány idején kevesebb a szívinfarktus és az agyvérzés

Ripost: Mekkora terhet jelent az Országos Mentőszolgálatnak a koronavírus-járvány?

Győrfi Pál: Az új típusú koronavírus-járvány megjelenésével a mentőszolgálat működését sok ponton meg kellett változtatni. Már tavasszal teljesen külön választottuk az alapfeladatokat a Covid-gyanús betegek ellátásától, vagyis külön mentőautókat vetünk be erre a feladatra, ezek megfelelő fertőtlenítésére pedig úgynevezett „mentesítő zónákat” hoztunk létre országszerte, ott cserélik például a személyzet védőeszközeit is. Erre azért is szükség volt, hogy a mentőállomásokra ne hurcolják be a vírust.

Ripost: Mennyi Covid-gyanús esethez kellett vonulniuk tavasz óta?

Gy.P.: Ez a szám mára meghaladja a 30 ezret. Persze nem mindenkinél igazolódott be végül a Covid érintettség, de ennyi beteget kellett fertőzöttként kezelni. Mintavételt pedig mintegy százezer esetben kellett már végeznünk, most is gőzerővel dolgozunk.

Ripost: Tapasztaltak-e változást abban, hogy az emberek milyen esetekben hívnak most mentőt?

Gy. P.: Hogyne, persze. Sőt, erre nagyon érdekes adataink vannak. A járványt megelőzően átlagosan napi 3000 riasztásunk volt. Tavasszal, a járvány első hullámában ez a szám jelentősen csökkent – már ami az egyéb, nem Covid-os eseteket illeti. 20 százalékkal kevesebb esethez vonultunk, naponta mintegy 2400-hoz. Ennek az oka egyrészt az lehetett, hogy csökkent az autóbalesetek, egyéb utcai balesetek, rosszullétek száma, ezt egyértelműen a kijárási korlátozás magyarázza. Ám az furcsa, hogy észrevehetően csökkent a szívinfarktusok és a sztrókos esetek száma, erre nem tudunk magyarázatot, hiszen ezek otthon is előfordulhatnak. Talán összefügg a stresszel: mégiscsak nyugodtabbak vagyunk otthon, a családunk körében. A vírusveszély másfajta stresszt jelent, mint a rohanó életmód. Ennek az okát persze inkább majd társadalom-orvostani szakemberek tudják pontosan megmondani.

Ripost: És mi a helyzet most, ősszel? Folyamatosan nő a fertőzöttek száma, úgy tűnik, a vírus még a tavaszinál is agresszívabban terjed...

Gy.P.: Nyáron csökkent a covidos vonulások száma, az egyéb esetek száma pedig ismét visszatért napi 3000 fölé, ahogy beindult az élet. Az alaptevékenységünk mellett végzett járványügyi feladataink száma az utóbbi hetekben nagyon megemelkedett, napi több ezer mintavételhez mennek ki a kollégák. Ez nagy kihívást jelent a mentőszolgálatnak, és nem utolsósorban komoly logisztikát igényel. De biztosan kijelenthetem: a rendszer működik! Tény, hogy a mintavételezésnél nőtt a várakozási idő, de azt most meg kell értenie mindenkinek, hogy továbbra is az életmentés az első. Amennyiben valakinek a kontaktkutatás kapcsán szükséges a tesztelése, a háziorvos időpontot kérhet a megnövekedett igények miatt létrehozott mintavételi pontok valamelyikére, ha az illető tünet- és panaszmentes. Arra törekszünk, hogy mindenkinek a számára a legmegfelelőbb tesztelést, illetve ellátást tudjuk nyújtani, ezért szeretnénk arra kérni mindenkit, aki nem életveszély miatt keres minket, hogy legyen türelmesebb egy kicsit ebben az embert próbáló időszakban.

A mentésirányító érti a dolgát

Győrfi Pál kiemelte: a 112 segélyhívó szám munkatársa felveszi az alapadatokat, ezt követően az Országos Mentőszolgálat mentésirányítójához kerül a hívás, tehát azt, hogy az eset mennyire súlyos, már ő dönti el a kapott információk alapján. „Több sürgősségi, prioritási kategória van: a P1-es például egy újraélesztés, ilyen esetben folyamatos telefonos segítségnyújtás mellett azonnal eset-rohamkocsi indul a helyszínre, ez nem is kérdés. De ha valaki azért telefonál, mert előző este megrándult a bokája, és másnapra bedagadt, akkor is kimegyünk és kórházba szállítjuk, de nem azonnal, előfordulhat, hogy akár egy órát is várni kell” – fejtegette Győrfi Pál. Hozzátette: bízzon meg mindenki a mentésirányítókban, hagyatkozzon rájuk, mert kiváló szakemberek, el tudják dönteni, mikor milyen segítségre van szükség.