INSIDER

Kovács Zoltán: a kormány elutasítja a migránsok betelepítését

Az európai baloldal bevándorláspárti. Állampolgárságot és szavazati jogot adnának a letelepült migránsoknak.
  • Szerző: Ripost

A kormány nem támogatja Brüsszel bevándorláspárti politikáját, a migránsok betelepítését, különösen az olyan eljárásokat, amelyek végén állampolgársághoz és szavazathoz juthatnának a letelepült migránsok – közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Kovács Zoltán a közmédiának azt mondta, az Európai Bizottság szerdán tette közzé migrációs stratégiájának új elemét: olyan „fenntartható keretet hirdet meg”, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy továbbra is szervezni akarják az Európába áramló migrációt, és a letelepítésen gondolkodnak.

Budapest, 2021. szeptember 30.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelõs államtitkár sajtótájékoztatót tart a migránsok betelepítésének elutasítása témában a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban 2021. szeptember 30-án.
MTI/Balogh Zoltán

Ne legyen senkinek kétsége, az európai baloldal nemcsak bevándorláspárti, hanem most már konkrétan olyan tervekkel áll elő, amelyek szerint állampolgárságot és szavazati jogot adnának a letelepült migránsoknak – jelentette ki az államtitkár.

Hangsúlyozta: a kormány ezt nem fogja engedni, hiszen a magyar emberek többször és egyértelműen kinyilvánították ebbéli akaratukat. Legutóbb az utolsó nemzeti konzultáción elsöprő, több mint 90 százalékos arányban jelezték, hogy nem támogatják Brüsszel bevándorláspárti politikáját és a migránsok betelepítését – mondta.

Kovács Zoltán ismertette: a legfrissebb adatok szerint idén már több mint 81 ezren kíséreltek meg illegálisan Magyarországra jutni. Ez a szám sokkal magasabb a 2015-ös migrációs válság előttinél és felhívja a figyelmet arra, hogy a határon hogyan növekszik az a migrációs nyomás, amelynek Magyarország már hatodik éve áll ellen – fűzte hozzá.

Az államtitkár ennél sokkal nagyobb bajnak nevezte, hogy Brüsszel nyomás alá helyezi a migrációs politikát. Megjegyezte, a magyarországi baloldal is azt tenné, mint az európai, ha nyerne a jövő évi országgyűlési választásokon: támogatná Brüsszel bevándorláspárti politikáját. Leszögezte: „amíg Magyarországon a polgári kormány van, addig ez nem fordulhat elő.”

Egységesítené az európai menekültügyi eljárást az EU Tanácsának soros elnökségét januárban átvevő Franciaország, Emmanuel Macron elnök jobbkeze, Gérald Darmanin belügyminiszter szerint ráadásul egy olyan rendszer kialakításán is dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a menekültstátus ne csak abban a tagállamban legyen érvényes, ahol azt kibocsátották, hanem mind a 27 tagállamban.

Hivatalosan csak az év végén dől el a jövő januárban kezdődő francia soros elnökség menetrendje, Gérald Darmanin francia belügyminiszter azonban a BFM TV francia csatorna szerda esti adásában adott némi ízelítőt arra vonatkozóan, hogy mely európai uniós ügyek előmozdítását tekinti majd Párizs prioritásnak a hat hónap alatt.

A tárcavezető ezek között említette például az uniós menekültügyi rendszer reformját és a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának tagállamok közötti összehangolását.

A reformra egyébként éppen egy éve tett javaslatot az Európai Bizottság (EB), az Ursula von der Leyen elnök által bemutatott paktum azonban nem aratott osztatlan sikert a tagállamok, kiváltképp a visegrádi országok között, amelyek úgy látják, az EB javaslata az illegális bevándorlás feltartóztatása helyett ösztönzi az Euró­pa felé irányuló migrációt. Darmanin azonban világossá tette: Párizs támogatja az uniós paktum megvalósítását, mi több,

a francia kormány már dolgozik egy olyan, Európa-szerte érvényes rendszer kidolgozásán, amely lehetővé tenné, hogy bármely országban is adja le egy bevándorló a menedékkérelmét, az minden tagállamban érvényes kérelemnek minősüljön, annak pozitív elbírálása esetén pedig minden tagállamban érvényes menekültstátussá alakuljon.

Annak ellenére tehát, hogy Magyarországgal egyetértésben számos tagállam szeretné elkerülni azt, hogy a migráció miatti, az elmúlt években felszínre tört véleménykülönbségek szétfeszítsék az Európai Uniót, s ezért a menekültügyi hatáskört a nemzetállamok kezében hagyná, Párizs saját bevallása szerint azon fog fáradozni januártól, hogy minél jobban uniformizálja a menekültügyi rendszert. Sőt, Darmanin elmondása szerint azt is szeretnék elérni, hogy az európai vízumkiadási politika, „amennyire csak lehetséges”, egységes legyen. – Európai választ kell adnunk, még ha egyesek a nacionalizmus mentén akarnak is válaszolni erre a kérdésre – érvelt a belügyminiszter. Darmanin azt is világossá tette, hogy a menekültügyi rendszerre vonatkozó francia elképzelést először a német kormánnyal akarja majd Párizs megvitatni:

„Meglátjuk, mit gondol a tervünkről az új német kormány, amely azonban még nem alakult meg

– fogalmazott a politikus, emlékeztetve arra is, hogy Franciaország és Németország tekinthető a menedékkérők legfőbb célállomásainak.

Kérdés, hogy a mostani terveiből mit tud majd megvalósítani Franciaország, különösen nehézkessé teszi ugyanis az uniós szintű viták rendezését az, hogy jövő áprilisban elnökválasztást, júniusban pedig parlamenti választást tartanak a nyugat-európai államban, ez pedig jó pár hónapra megkötheti a hivatalban lévő elnök, Emmanuel Macron kezét.

A brüsszeli sajtó szerint ráadásul Franciaország túlságosan sok mindenben akar jelentős haladást elérni a hat hónap alatt: az elnök például gyakran hangoztatja a stratégiai autonómia szükségességét, illetve azt, hogy az uniónak rendelkeznie kell saját cselekvőképességgel, amely magában foglalja a védelem, az egészségügy, az ipar és a tech­óriások szabályozásának kérdését is,

az ambiciózus reformelképzelések azonban könnyen ahhoz vezethetnek, hogy a túl sok prioritás közül végül egyik sem valósul meg teljeskörűen.

Az pedig már eddig is egyértelmű volt, hogy Brüsszel egyébként is szeretné kivárni, hogy a német szövetségi és a francia elnökválasztások megtörténjenek, mielőtt végleges megállapodás születne a migrációs paktumról. Erről személyesen Margarítisz Szkínász európai életmódért felelős uniós biztos beszélt néhány hete az Euractiv hírportálnak.

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Tiszai vagy dunai? Melyik a legjobb halászlé?
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?