INSIDER

Közvetítik az órát karanténban lévő társaiknak a diákok – interjú a Klebelsberg Központ elnökével

Új tanév, új koronavírus, új rendelkezések és megannyi változás. Tegnap óta mindenkinek lázat mérnek, mielőtt belép egy oktatási intézménybe. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke nyilatkozott a Ripostnak arról, hogyan működnek az iskolák járvány idején. Kiderült az is, hogy a diákok leleményesen segítik egymást, a tanárok pedig rugalmasan és gyorsan alkalmazkodtak az új kihíváshoz.
  • Szerző: Ripost

: Október elsejétől minden iskolába érkezőnek megmérik a hőmérsékletét, akié 37,8 fok fölött van, azt hazaküldik. Mik az első tapasztalatok?

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Hajnal Gabriella: „A tesztelések már korábban elkezdődtek, és elmondhatom, hogy a tesztelt 900 fős iskolában egyetlen lázas gyereket sem találtunk. Az iskolák jelentős részében az évnyitó óta egyáltalán nem volt megbetegedés. Ez nem pusztán szerencse, hanem felelősség kérdése is. Ha a szülő tudja, hogy beteg a gyereke, nem engedi iskolába, ha pedig egy tanár észleli magán a koronavírus tüneteit, akkor otthon marad.”

Fotó: Ripost / Máté Krisztián

: Sokan éppen attól tartanak, hogy otthon kell maradni. Elfogyott a szülők szabadsága, egyre nehezebb ezt megoldani.

H.G.: „Pedig ez közös érdek a tünetek jelentkezésekor. Sok munkahely igyekszik ilyen esetekben biztosítani az otthoni munkavégzés lehetőségét. Mi is törekszünk arra, hogy otthon elvégezhető feladatokat adjunk azoknak a tanároknak, akik karanténba kerültek, de mellette alkalmasnak érzik magukat arra, hogy dolgozzanak. Így nem esnek ki a munkából, amiért természetesen megkapják a fizetésüket.”

: Ön szerint kinek nehezebb most, a diákoknak vagy a tanároknak?

H. G.: „Egyiküknek sem könnyű, ugyanakkor azt látom, hogy a vírushelyzet különleges egymásra figyelést hozott elő az emberekből. Tapasztalataim szerint a gyerekek számára természetessé vált a maszk és a kézfertőtlenítés, ha valamelyikük megfeledkezik róla, akkor a többiek figyelmeztetik. Azt is példaértékűnek tartom, hogy több tanár megengedte a diákjainak, hogy az interneten keresztül élőben közvetítsék az órájukat annak a 6-8 osztálytársuknak, akik karanténba kerültek.”

A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban reggel hőmérőzték a gyerekeket (Fotó: Imre György / Békés Megyei Hírlap)

 

: Az iskola és az oktatás szempontjából milyen különbségeket lát a járvány első és a második hulláma között?

H.G.: „Az első hullámnál azonnal átálltunk a digitális oktatásra, ami nem állt le, sikerült befejezni a tanévet érettségivel és bizonyítványosztással együtt. A tavaszi vírushelyzet rendkívüli tettekre késztette a tanárokat. Voltak, akik telefonon vagy postai úton juttatták el a tananyagot a diákoknak. Sőt, akadtak olyan pedagógusok, akik korábban nem használták a digitális eszközöket, ám a kialakult helyzetben úgy döntöttek, nem hagyják cserben a diákjaikat, és igenis, miattuk megtanulják az online oktatást. Az első hullám következtében egy mostani karanténhelyzetben a tanárok azonnal át tudnak állni a digitális oktatásra ott, ahol ez szükséges.”

A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban reggel hőmérőzték a gyerekeket (Fotó: Imre György / Békés Megyei Hírlap)

: Egyre többen jelentkeznek a Klebelsberg Központ támogatását is élvező Tanítsunk Magyarországért Programra, amelyben mentorképzésben részesült egyetemisták segítenek kistelepülésen élő fiatalokat. Van a mai fiatalokban segítőkészség?

H.G.: Azt tapasztaljuk, hogy rendkívül magas a fiatalokban a társadalmi felelősségvállalás igénye, olyannyira, hogy terveink szerint kiterjesztjük a programot középiskolásokra is, akik a környékükön élő általános iskolásokat segíthetnék, korrepetálhatnák. A folyamat ráadásul érdekes láncolatot indíthat be, hiszen az egykori mentoráltak maguk is egyetemre mehetnek, belőlük is válhatnak majd új segítők.”

És ezeket olvastad már?