64 ezer forintot venne ki egy átlagos család zsebéből havonta Márki-Zay Péter

Márki-Zay Péter megszüntetné a rezsicsökkentést, és a lakossági tarifákat a piaci árakhoz igazítaná. Az intézkedés 64 ezer forint többletköltséget okozott volna novemberben egy átlagos magyar háztartásnak. Az árnövekedés hatására több mint egymillió magyar ember válna energiaszegénnyé.

rezsi költség

Magyarországon 2013-ban a jobboldali kormány rezsicsökkentési programot indított, ami megvédi a lakossági fogyasztókat a piaci árváltozásoktól. Ezért a családok jelenleg nem szembesülnek az európai energiaválság és az egyre növekvő árak okozta kihívásokkal. Ezzel szemben Márki-Zay Péter, folytatva a 2010 előtti baloldali pártok energiapolitikáját, megszüntetné a hatósági árazást, és kiszolgáltatná a családokat az aktuális piaci áringadozásoknak. A Századvég – októberi elemzése folytatásaként – megbecsülte, hogy novemberben mekkora kiadásnövekedést eredményezett volna Márki-Zay Péter piaci árszabásra vonatkozó javaslata a magyar háztartásoknak – olvasható a Századvég oldalán.

Az energiahordozók tőzsdei ára tovább növekedett novemberben, így ha a lakossági tarifákat ezek alapján határozhatták volna meg a szolgáltatók, a háztartásoknak jelentős, csaknem négyszeres kiadásnövekedéssel kellett volna szembesülniük. Míg a jelenlegi szabályozás mellett egy átlagos magyar háztartásnak 22 ezer forintot kell havi áram- és földgázszámláira fordítania, a piaci árszabás mellett ez meghaladta volna a 86 ezer forintot.

Az áremelkedés hatására a rezsiköltségek aránya a háztartások összes havi kiadásában jelentősen – 9 százalékról 33 százalékra – növekedett volna, így a családok kevesebbet tudtak volna egyéb termékekre (például élelmiszerre, oktatásra, szórakozásra) vagy megtakarításra fordítani.

A piaci árak a jelenlegi négyszeresére növelnék az energiaszegénységet

Mivel jelenleg az áram- és földgázköltségek aránya az összesített kiadásokból a legszegényebb háztartásokban a legmagasabb, Márki-Zay Péter rezsipolitikája ezeknek a családoknak jelentené a legnagyobb kihívást. Az alábbi ábrán az egy főre eső jövedelem alapján öt egyenlő csoportra osztotta fel a Századvég a magyar lakosságot. A legszegényebb kategória átlagos, egy főre eső havi nettó jövedelme 54 ezer forint, a legtehetősebbé pedig 254 ezer forint. A jelenlegi, hatósági árszabás mellett a legszegényebb családok kiadásaik 12 százalékát, a legtehetősebbek pedig 7 százalékát fordítják gáz- és áramvásárlásra. A piaci árak bevezetésével az arányok 45 és 28 százalékra növekedtek volna, azaz a legszegényebb háztartások kiadásainak csaknem felét, a legtehetősebbeknek pedig több mint negyedét rezsiszámlák befizetésére kellett volna fordítaniuk.

A drasztikus áremelkedésnek drámai hatása lenne az energiaszegénységre. Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni az otthonaikat, 15 százalékról 4,2 százalékra csökkent 2012 és 2020 között. Ezzel jelentősen megelőzzük az európai uniós átlagot, ami 8,2 százalék. A Márki-Zay rezsipolitikája okozta áremelkedés 18,5 százalékra emelné a fűtési nehézségekkel küzdők arányát, ami azt jelentené, hogy az érintett háztartások száma a jelenlegi 172 ezerről 758 ezerre növekedne. A javaslat tehát több mint 1,3 millió embert sodorna energiaszegénységbe.

Márki-Zay rezsipolitikája a nagycsaládoknak fájna a legjobban

A baloldali kritikákkal szemben a lakossági szereplők energiafogyasztásának mértékét elsősorban nem a jövedelem, hanem az egy háztartásban élők száma befolyásolja. Ez a jelenlegi fogyasztási szerkezeten is jól látható: egy négyfős család átlagosan 80 százalékkal fogyaszt többet egy egyfős háztartásnál. A különbség egy többgenerációs, nyolcfős család esetében pedig két és félszeres. Ebből az is következik, hogy a piaci árak bevezetése és az abból fakadó áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat sújtaná.

Míg egy egyedül élő esetében a jelenlegi, 16 ezer forintos rezsiszámla 45 ezer forinttal, összesen 61 ezer forintra emelkedett volna, a növekmény mértéke egy négyfős család esetében meghaladta volna a 80 ezer forintot, egy nyolcfős családnál pedig a 110 ezer forintot. Utóbbi esetében ez azt jelentené, hogy a rezsiköltségek aránya a teljes kiadásban 13 százalékról 50 százalékra növekedett volna, azaz egy többgenerációs nagycsalád kiadásainak felét kénytelen lett volna az energiaszámlái befizetésére fordítani.

Egyre görcsösebben hangoztatja az ellenzék egységét Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, ám az egység csupán abban nyilvánul meg, hogy a rezsicsökkentés elleni harcban, a migránsok beengedésében és a multinacionális energialobbi támogatásában egyetértenek vele- elemez a Magyar Hírlap.

Közvetlenül karácsony előtt jelentette be Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, hogy Egységben Magyarországért néven indulnak a baloldali pártok a jövő évi választásokon, de máris megindult az üzengetés a koalíción belül. Márki-Zay szerint árulók vannak a soraik közt, a pártvezetők pedig egyre kínosabbnak érzik őt. Márki-Zay Péter októberben, a baloldali miniszterelnök-jelöltek vitáján már egyértelművé tette álláspontját, miszerint a benzinárban semmilyen szociális szempontot nem venne figyelembe, megfogalmazása szerint az embereknek érezniük kell az energiaárak növekedését. „Ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést, azokat az externáliákat, amiket ráterhelünk a fogyasztókra, mert végül is mindent a fogyasztókra, persze a kibocsátó, de az be fog épülni az árba” – fejtegette a DK-jelölttel, Dobrev Klárával folytatott vitán. A korábban Brüsszel-közeli energiacégek lobbistájaként dolgozó Márki-Zay egy műsorban felelőtlen ígéretnek nevezte az üzemanyagárak adójának csökkentését is. „Mindenki növelni akarja a béreket, a juttatásokat, lakást akar építeni, beruházni akar, fejleszteni akar, zöldgazdaságot akar és a többi, ami iszonyatos pénzbe kerül. És egyébként meg adót akar csökkenteni minden egyes területen. Ezek olyan felelőtlen ígéretek” – jelentette ki. Azóta nem csupán a rezsicsökkentést és a benzinár-maximalizálást nevezte rossz kormányzati döntésnek, de a 13. havi nyugdíj visszaállításával és a minimálbér emelésével sem értett egyet. Inkább azt tanácsolta a magyaroknak, hogy vegyenek kisebb autót, fűtsenek, és fürödjenek kevesebbet! A hangzatos, de az elért életszínvonalat támadó kijelentései miatt nem csupán a baloldali véleményvezéreket és pártvezetőket osztotta meg, hanem már a teljes ellenzéki tábort, amelyet kiválóan érzékeltetett, hogy éppen a Soros György támogatását élvező 444 szellőztette meg azt a Márki-Zay által megrendelt közvéleménykutatást, amelyből világosan kiderült: a teljes lakosság körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 46 százalékos, míg az ellenzéki összefogásé csupán 32. „Aki az esetemben a választások előtt vezércserét emleget, az a Fidesz beépített árulója” – fogalmazott kategorikusan Márki-Zay még karácsony előtt a sokasodó kritikákra utalva. Donáth Anna, a Momentum elnöke például a hódmezővásárhelyi polgármester kampányát korántsem visszafogottan értékelte decemberben, amikor az előválasztás óta eltelt időről úgy fogalmazott: kidobták az ablakon. Talán a támogatói kiszolgálásának is szól, az a döntés, hogy egy hódmezővásárhelyi fejlesztés kapcsán műszaki ellenőrzési feladatokra az óbudai Momentum elnökével írt alá szerződést Márki-Zay. A türelmetlenséget mutatja, hogy Jakab Péter, a Jobbik elnöke az Mfornak adott interjúban hétfőn úgy értékelte Márki-Zayt: „Kicsit talán önfejű, kicsit erőszakos, és nem kész a kompromisszumra.” Gyurcsány Ferenc ennyire egyértelmű kijelentést ugyan nem tett, ám az utóbbi napokban feltűnő módon aktivizálta magát, annak ellenére, hogy korábban éppen a baloldal miniszterelnök-jelöltje kérte tőle a háttérbe húzódást. „Jakab Péterrel elsősorban a pénzen veszett össze Márki-Zay Péter, hiszen a Jobbik különösen sok billegő körzetben indíthat jelöltet, akiknek komoly anyagi támogatásra van szükségük – állapította meg lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – Márki-Zaynak elsősorban a sajátjait kell legyőznie, mielőtt zászlót bontana. Változatlanul nem látszik a megállapodás a közös listaállításról, hiszen az ebben már megegyező hat párt nem szeretne egy hetedik miatt pozíciókat veszíteni. Ebben a küzdelemben nem Márki-Zaynak dolgozik az idő. Az is jól látszik, hogy Gyurcsány Ferenc egyre sűrűbben jelentkezik, és bár politikamentes üzeneteket fogalmaz meg, nyilvánvalóan kezd visszatérni.”