kulcsár edina
A kutatók sokszor még az éjszakát is a laborban töltik, hogy a magyarokat be tudják majd oltani.
Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem rendelkezik a legmagasabb virológiai felszereltségű laboratóriummal, így nem véletlen, hogy a Nemzeti Virológiai Laboratórium itt fog működni, ennek élére pedig a Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetőjét, Jakab Ferenc virológus professzort jelölték ki.
A tudósok munkája hónapok óta éjt nappallá téve a koronavírus és a lehetséges ellenszerek kutatásáról szól.
„Mi határoztuk meg először a vírus genetikai állományát Magyarországon, izoláltuk a vírust és több száz hatóanyagot teszteltünk – sorolta Jakab professzor a Borsnak és elárulta, hogy a gyógyszerkutatások még nem fejeződtek be, de több hatóanyag is biztató eredményeket mutat a vírus ellen. – Ezek a folyamatok már jól bejáratódtak, így most egy új irányvonalat is megkezdünk párhuzamosan. A Cebina nevű osztrák vakcinafejlesztő céggel közösen egy nagyon komplex, harmadik generációs vakcina fejlesztésébe kezdünk. Egy jól meghatározott vakcinát készítünk, melynek a pontos terve már megvan, sőt a laboratóriumi első lépések már folyamatban vannak. A vakcinát a kémcsőkísérletek után állatokon, később pedig betegcsoportokon fogjuk tesztelni, ami nagyon hosszú folyamat” – mutat rá a virológus.
A professzor elmondta, hogy a világon jelenleg több mint 90 vakcinafejlesztési projekt működik, de még nem lehet tudni, hogy ezek közül melyik fut be, sőt az sem kizárt, hogy több vakcina is beválik majd.
„A célunk nem a nemzetközi verseny, hanem az, hogy a magyar lakosság egy jelentős részét be lehessen oltani. A biológiai rendszerek kiszámíthatatlanok. Van egy koncepciónk, amiről azt gondoljuk, hogy jó, de az csak később derül ki, hogy a természet és a biológia is így gondolja-e”.
Azt még nem lehet tudni, hogy mit hoz az ősz, de a szakemberek szerint számítani kell a járvány újabb hullámára.
„Nem tudjuk, hogy pontosan mi lesz, de az nagyon valószínűsíthető, hogy amíg nem készül el a vakcina, ez a vírus itt fog élni közöttünk. Persze kizárni semmit sem lehet, de nagyon csodálkoznék, ha a világszinten egyre növekvő fertőzőszám mellett ez a vírus varázsütésre eltűnne, főleg úgy, hogy jön az ősz és a tél, ami a légúti fertőzések legkedvezőbb időszaka” – magyarázza Jakab Ferenc.
A professzor szerint nehézséget okozhat, hogy a vírus együtt fog jönni a többi légúti fertőzéssel, azonban nagy könnyebbség lesz, hogy már nem okoz majd ekkora meglepetést.
„Jelenleg megállás nélkül dolgozunk a laborban, amíg csak bírunk. Ha úgy alakul, hazamegyünk egy kicsit megpihenni, de előfordul az is, hogy itt töltjük az éjszakát. A kutatók életében nincs megállás, de most feszített a tempó, hiszen kellenek az eredmények” – árulta el a Borsnak Jakab professzor, aki hozzátette azt is, egy virológus életében nagy esemény egy világjárvány kitörése.
Legjobb tudásunk szerint segítünk, de nem tartjuk magunkat hősnek. Az orvos gyógyít, a mentős életeket ment, a virológus pedig elbújik a laboratóriumba és teszi a dolgát – magyarázza a virológus.
Jakab professzor szerint nem szabad fellélegezni, hiszen amíg van beteg, addig van vírus is.
„Ez nem a pezsgőbontás, hanem a felkészülés időszaka. Továbbra is nagyon fontos a távolságtartás, a higiénia és a maszk viselése”.
A szakember szerint Magyarországon időben hozták meg a megfelelő intézkedéseket, és az emberek fegyelmezettek voltak, ennek köszönhető, hogy nem robbant be jobban a járvány.
„Nem szabad abban hinni, hogy szerencsénk volt. Nem volt szerencsénk, jó tudni, hogy a vírus nem válogat és nem nézi a szerencsét” – zárta gondolatait Jakab Ferenc professzor.