kulcsár edina
A korábban tervezettnél magasabb jövő évre várható infláció miatt a kormány a nyugdíj összegét öt százalékkal emeli meg, hogy ne kelljen utólag korrigálni – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Novák Katalin kiemelte: a kormány célja, hogy megőrizze a nyugdíjak vásárlóértékét, ezért a nyugdíjemelés mértéke mindig az inflációt követi. Ha pedig az infláció nagyobb a tervezettnél, utólag kifizetik azt a nyugdíjasoknak. Idén például két részletben fizettek nyugdíjkorrekciót – tette hozzá.
Elmondta, hogy idén az infláció magasabb a vártnál, ezért a kormány a jogszabályban meghatározottnál korábban korrigál.
A miniszter beszélt arról is: az, hogy a gazdaság teljesítménye növekszik, annak köszönhető, hogy Magyarországon a koronavírus-járvány alatti legrosszabb időkben is sokan döntöttek úgy, hogy munkát keresnek, és mindenképpen dolgoznak. A gyermeket nevelő szülők személyi jövedelemadóját is a nehéz időszakra tekintettel térítik vissza – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: a kormány politikájának az alapja az, hogy aki kiveszi a részét a közös feladatokból, az minél inkább részesüljön az eredményekből. Erről szól a 25 év alattiak szja-mentessége és az is, hogy jövőre teljes egészében visszaépítik a 13. havi nyugdíjat – mondta, hozzátéve: a 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő februárban kapja meg a már 5 százalékkal emelt összegű 13. havi nyugdíjat.
Novák Katalin arra, hogy az ellenzék szerint ez „felesleges pénzszórás”, úgy reagált: a magyar dolgozó emberek pénztárcájának gyarapítása a legjobb befektetés, a kormánynak pedig az a dolga, hogy amit lehet – adócsökkentéssel, adóvisszatérítéssel, családtámogatásokkal – a magyar dolgozó embereknek adjon.
Immár hivatalos: 2022. január 1-jétől 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 260 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum, az úgynevezett „szakmunkás minimálbér” – a kormány kihirdette az erről szóló rendeletét a Magyar Közlönyben. A béremelések érdekében a kormány 750 milliárdos adócsökkentésekkel segíti a hazai vállalkozásokat. A minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2009-hez képest háromszorosára emelkedett. Januártól magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt. A baloldal most sem szavazta meg a minimálbéremeléshez szükséges adócsökkentéseket, azért nem szavazták meg, mert el akarják törölni a minimálbért. A minimálbér sorozatos támadása immár a baloldal programja lett.
A kormány gazdaságpolitikája sikeres: 2010 óta csökkennek az adók, és amióta csökkennek a munkát terhelő adók, nő a gazdaság, nő a foglalkoztatás és nőnek a bérek is. A közszférában átfogó béremelési programokat hajtott végre a kormány az elmúlt években és januártól tovább emelkedik az ápolók, az orvosok, a szociális, a bölcsődei, kulturális, a rendvédelmi dolgozók és a pedagógusok bére. A versenyszféra béremeléseit a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével ösztönzi, ennek köszönhetően a béremelkedés a járvány ellenére is töretlen. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja a többi bért és a minimálbérhez kötött családtámogatásokat is (pl. gyed, nagyszülői gyed, gyod, táppénz, álláskeresési járadék). A dolgozó gyermekes szülők emellett februárban visszakapják az idén befizetett SZJA-jukat az átlagbér szintjéig.
A baloldal nyolc éves kormányzása alatt a minimálbért mindössze 23 500 forinttal emelte. 2009-ben a minimálbér mindössze 71 500 forint volt, a szakmunkás minimálbér 87 000 forint volt. A Gyurcsány-Bajnai-korszakban miközben a többi V4-es országban 30 százalékkal nőtt a minimálbér vásárlóereje, a magyar minimálbér vásárlóértéke 2%-kal csökkent. 2010 óta a minimálbér összege közel háromszorosára, a vásárlóértéke is közel kétszeresére nőtt.
A közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik januártól: a jelenlegi 85 ezer forintról 100 ezer forintra nő. Ez megfelel annak a célkitűzésnek, hogy az az ideális közfoglalkoztatási bérszint a minimálbér 50 százaléka. A kormány célja ugyanis az, hogy a közfoglalkoztatás csak átmeneti munka lehetőség legyen továbbra is az álláskeresőknek.
Elfogadta az Országgyűlés a kormány adócsökkentési törvényjavaslatát, amely jövőre további 750 milliárd forinttal mérsékli a munkát terhelő adókat, a korábbi döntésekkel együtt ez 1500 milliárd forintos adócsökkentést jelent – mondta a pénzügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban. Azért, hogy ezt a lépéselőnyt Magyarország megőrizze, és a magyar családokat, fiatalokat és a vállalkozásokat megerősítsék, a kormány folytatja az adócsökkentések politikáját – emelte ki.
A pénzügyminiszter tájékoztatott arról is, hogy Magyarország kedden – a világon elsőnként – sikerrel bocsátott ki Zöld Pandakötvényt a kínai piacon, mintegy 50 milliárd forint értékben.
Az adócsökkentésekről szólva kiemelte: a most elfogadott törvény értelmében érdemi adócsökkentéssel számolhatnak a vállalkozások. Jövőre további 4 százalékponttal mérséklődik a munkáltatói adóteher, ezen belül 2,5 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó, a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnik. Jövőre így 600 milliárd forinttal több pénz maradhat a cégeknél – tette hozzá.
A pénzügyminiszter emlékeztetett: a kormány vállalta, hogy csökkenti az adókat, ha a munkaadók 200 ezer forintra emelik a minimálbért. A parlamenti döntés lehetővé teszi a vállalkozásoknak a magasabb minimálbér kigazdálkodását – közölte.
A kisvállalati adó (kiva) kulcsa egy százalékponttal 10 százalékra csökken, ez a döntés mintegy 10 milliárd forintot hagy az érintett vállalkozásoknál – ismertette Varga Mihály.
Jelezte azt is: 150 milliárd forintos megtakarítást jelent, hogy a kormány meghosszabbította a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adókedvezményét, a vállalkozások jövőre is maximum 1 százalék iparűzési adót fizetnek.
Felidézte, hogy a családi adóvisszatérítéssel a gyermeket nevelő szülők összesen 600 milliárd forint befizetett adót kapnak vissza, a családok többsége már február közepéig hozzájut ehhez az összeghez.
Jövő január 1-jétől az átlagbér mértékéig személyi jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok. Az intézkedés több mint negyedmillió fiatalt érint, nekik összességében 140 milliárd forint adót nem kell befizetniük – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Varga Mihály a kedden lezajlott kötvénykibocsátásról elmondta: Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon.
A kibocsátás célja hármas, az így bevont pénzeszköz a klímaváltozás elleni küzdelemre használható fel, másrészt a kötvénnyel biztosítani tudják Magyarország folyamatos jelenlétét a kínai pénzpiacon, valamint bővítik a befektetői kört is, így az államadósság finanszírozása több lábon állhat – mutatott rá.
A pénzügyminiszter eredményesnek nevezte a magyar államadósság-kezelést, egyebek mellett azért, mert az adósság átlagos futamideje 4-ről 6 évre nőtt, javult a szerkezete és biztonságosabbá vált a finanszírozása is. Mint mondta, 10 évvel ezelőtt az adósság 53 százaléka külföldi devizában volt, de mára ez az arány 20 százalék közelébe javult.
Hozzátette azt is, hogy Európában Magyarországon a legmagasabb a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában, az adósság negyedét a magyar lakosság tartja kézben, míg a kormányváltáskor 3 százalék volt ez az arány.
Varga Mihály kitért arra, hogy az adósságkezelés a járvány kitörése óta is biztos lábakon áll, Magyarország nemcsak határidőben, hanem a lejárat előtt is törleszteni tudott adósságot. Idén 430 millió dollárnyi adósságot törlesztettek elő, emellett a forint kötvénypiacon is sikerült jelentős, 1300 milliárd forintos előtörlesztést végrehajtani.
Magyarország 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. A kötvények kínai belföldi és külföldi befektetők számára voltak elérhetőek, futamidejük 3 év. A kötvények kamata 3,28 százalékos.
A csaknem kétszeres kereslet azt mutatja, hogy a kínai befektetők is jó eredményeket várnak a magyar gazdaságtól és bíznak a kormány gazdaságpolitikájában – fogalmazott a pénzügyminiszter.