Orbán Viktor: Brüsszel térítse meg a határvédelem költségeit!

Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, melyben leszögezte: új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt.

Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök ismét felszólította az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, hiszen ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban, ráadásul a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb migrációs válsághelyzet fenyeget kontinensünkön – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A levelet Orbán Viktor angol nyelvű honlapján is közzétették.

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében Orbán Viktor leszögezte: új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt.

„Mint Ön is jól tudja, a migráció hibrid fenyegetésként történő felhasználása Belarusz részéről, valamint a biztonsági erők katasztrofális kivonása Afganisztánból még a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb válsághelyzettel fenyeget. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi törékeny stabilitás egyetlen záloga, hogy Magyarország más tagállamokkal együtt sikeresen védi az Unió külső határait” – írta a kormányfő.

Emlékeztetett: a mai napig csak Magyarország több, mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre; az elsők között épített határkerítést, amelyről az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára.

A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: 2021-ben azt látjuk, hogy Magyarország mellett határvédelmi akadályokat épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország. Az aktuális migrációs helyzet is azt mutatja, hogy a fizikai akadályok nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök közé tartoznak, hanem a hibrid támadások által előidézett helyzetek kezelésében ugyancsak nélkülözhetetlenek. Mindez Magyarország hosszú idő óta hangoztatott álláspontját és finanszírozási igényeit igazolja – vélekedett levelében a miniszterelnök.

Visszaidézte Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én aláírt levelét, mely szerint:

„A fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, amely nemcsak a belépés helye szerinti tagállam, hanem az egész EU érdekét szolgálja. Ez a legitim intézkedés haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényel az EU költségvetéséből.” Orbán Viktor emlékeztette a Bizottság elnökét, hogy ezt a megállapítást ő maga is hangsúlyozta felszólalásában az Európai Tanács ülésén.

A magyar miniszterelnök levelében leszögezte, ideje, hogy a Bizottság megtegye azt, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: ismerje el, hogy a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek.

„Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős anyagi, emberi és pénzügyi erőforrásokat, amelyeket Magyarország az elmúlt hat évben az Európai Unió külső határainak védelmére fordított. Ezért ismét felszólítom a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, amelyet a Bizottság a vonatkozó szabályok téves értelmezésével és alkalmazásával mindeddig megtagadott” – írta Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének.

„A jelenlegi helyzetet tekintve, különösen az afganisztáni tálib hatalomátvétel, illetve Litvánia, Lettország és Lengyelország Belarusszal közös határszakaszán folyamatosan fennálló hibrid fenyegetés fényében, a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. Európának meg kell védenie külső határait, és az idő igazolta, hogy csak fizikai akadályok képesek hatékonyan megvédeni az európai polgárokat a tömegesen érkező illegális migránsoktól” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint amikor válsághelyzetekben az Európai Unió egységének megőrzésére hivatkoznak, ezzel a tagállamokat összekötő közös felelősségre is utalnak.

„A legutóbbi tanácsi következtetéseinkben felhívtuk az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer szükséges módosításaira, ami a külső határainkra, így Magyarország határaira is, nehezedő nyomást enyhíteni képes. Ezeket a módosításokat a fizikai határvédelmi akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell végrehajtani. Magyarország felvállalta azt, hogy az Európai Unió déli külső határszakaszán megállítja az illegális migrációt. Most az Európai Unión a sor, hogy méltányos hozzájárulást vállaljon erőfeszítéseinkhez és költségeinkhez” – zárta levelét a magyar kormányfő.

Levélben fordult tizenkét uniós ország belügyminisztere az Európai Bizottsághoz, valamint a féléves szlovén EU-elnökséghez, szorgalmazva, hogy módosítsák a Schengen határvédelmi kódexet, elfogadottá és EU-finanszírozhatóvá téve a külső határon a kerítésépítést.

A „fizikai határok” elfogadásáért lobbizó miniszterek közös dokumentumát – amely az „EU-szabályozás új realitásokhoz történő igazítása” címet viseli – a brüsszeli Euractiv látta és tudósított róla. A levelet Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia tárcavezetői írták alá, és a bizottság belügyekben és külső határvédelemben illetékes tagjainak, Margaritisz Szkínász alelnöknek és Ylva Johansson belügyi biztosnak, valamint a féléves szlovén elnökség belügyi tárcavezetőjének, Alex Hojsnak címezték.

A „tizenkettek” érvelése abból indul ki, hogy a tagországok között a személyek szabad, határellenőrzés nélküli belső mozgását biztosító Schengen-rendszer integritása és zavartalan működése csak akkor tartható fenn, ha szavatolt a belső biztonság, aminek viszont fontos tényezője a külső határok lehető leghatékonyabb ellenőrzése és védelme. Az utóbbiakra zúduló illegális migrációs nyomás, valamint egyes esetekben a migránsok felhasználása a szomszédos országokra gyakorolt politikai nyomás érdekében, együttesen „közös, EU-szintű megoldást tesz szükségessé” – folytatódik a közös levél érvelése. Amely egyebek között

arra a következtetésre jut, hogy fizikai határzárak (kerítések) kialakítása a külső határvonalon „egyaránt szolgálja az Európai Unió és a migrációs nyomásnak kitett tagállam érdekeit”.

Ha viszont ez így van, akkor az ily módon elismert határvédelmi megoldás EU-költségvetési finanszírozása is prioritást kellene, hogy élvezzen – mutattak rá a levelükben. Aminek kapcsán sajtójelentések emlékeztettek, hogy midőn május-júniusban megszaporodott Fehérország európai uniós határain a Lukasenka-rendszer által bátorított, szervezett és odaszállított közép-ázsiai és afrikai menekültek száma, az érintett uniós országok pénzügyi támogatásért fordultak az Európai Bizottsághoz fizikai határzár építése érdekében. A Schengen határvédelmi kódex a jelenlegi formájában azonban még nem számolt a fizikai határvédelem majdani szükségességével, és ezért támogatást sem helyezett kilátásba ilyesmihez, csupán a határmegfigyelő-rendszerek erősítése számít meghivatkozható költségtényezőnek. Márpedig jogi hivatkozási alap nélkül a Bizottság sem fordíthat közösségi forrásokat kerítésépítésre, miközben ez ma, különösen a fehérorosz-típusú hibrid nyomással szembesülve, különösen sürgetővé vált – emlékeztetnek a levél szerzői. A fehérorosz probléma egyébként előjött a tizenkettek levelében a tekintetben is, hogy

világos jogi megfogalmazásra van szükség „harmadik országok esetleg hibrid támadásának” minősítésére és kezelésére.

Az aláírók mindennek fényében felszólították az Európai Bizottságot, hogy még ez év végéig terjesszen be e tárgyban jogszabály-javaslatot. Megfigyelők megjegyzik, hogy bár a közös levél még az EU-huszonhetek belügyminisztereinek múlt pénteki luxembourgi tanácsülése előtt született, azonban magán az ülésen a kérdést formálisan nem vitatták meg, az ülésről kiadott hivatalos kommüniké sem tesz rá utalást. Ez persze önmagában nem zárja ki, hogy a brüsszeli testület reagáljon a „tizenkettek” kérésére és jogalkotási javaslattal álljon majd elő, de még így is kétségessé válhat ennek szükséges mértékű tagállami támogatottsága.

Az aláírók közül ugyanis, Lengyelország kivételével egyelőre hiányzott valamennyi „nagy” tagállam,

jóllehet, közülük három maga is Schengen-külső határt ellenőriz és védelmez (Franciaország, Olaszország és Spanyolország), miközben az ugyancsak hiányzó Németország, mint legnépszerűbb célország érdekelt az illegális bevándorlás visszaszorításában. Mindez persze még változhat egy esetleges bizottsági javaslat konkrét szövegével szembesülve – mutatnak rá elemzők.