INSIDER

Orbán Viktor: Minden új templom bástya a nemzet szabadságáért

A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben – mondta Orbán Viktor.
  • Szerző: Ripost

A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: Mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk, és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepi istentiszteleten a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén 2021. szeptember 26-án.
MTI/Máthé Zoltán

Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.

„Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket” – jegyezte meg, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak „sem letérni, sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük.

A pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelése napján, az ünnepi istentisztelet kezdete elõtt 2021. szeptember 26-án.
MTI/Máthé Zoltán

Ezt az együttműködést az alaptörvény is szentesíti, amikor kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A keresztény alapokon álló demokráciában az államnak nemcsak feladata, de kötelessége is a hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át a nemzetig.

„Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nem csak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben” – jelentette ki. Ezért 2010 óta Magyarországon, a Kárpát-medence magyarlakta területein 150 új magyar templomot építettek és több mint háromezer hazai és külhoni templomot megújítottak.

Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Tokaj-hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén egy nappal korábban Sárospatakon. A kormányfő a városban járva a Fidesz petícióját is aláírta.

A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása.

Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől

– fogalmazott.

Hangsúlyozta: egy egyetem felavatása önmagában is rendkívüli esemény, de az is legalább ennyire felemelő, ha egy régi adósságunkat tudjuk végre megnyugtatóan rendezni. – Most egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk – fűzte hozzá.

Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog-parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált

– mondta.

Kifejtette: az adósság felhalmozásának okait a múltban kell keresni. Az elmúlt száz év magyar történelme – „a száz év magyar magány” történetének évei – alatt Magyarország megfeledkezett a vidékről – mondta, rámutatva, kezdődött mindez a vesztes világháborúval és Trianonnal, a háborúban ugyanis megbomlott a főváros és a vidék közötti egyensúly, Trianon pedig megadta a kegyelemdöfést, korábban egybetartozó térségek szétszakadtak és perifériákká váltak.

A miniszterelnök közölte: ezután a kommunizmus erőltetett iparosítása és a szocialista városiasítás a vidék kárára történt, falvak néptelenedtek el, szárnyaló szellemi központok váltak provinciálissá.

A kommunistáknak az ország egyet jelentett a fővárossal, a vidékre pedig másodrendű Magyarországként tekintettek

– mondta.

Megjegyezte, hogy a rendszerváltás sem orvosolta ezt a történelmi igazságtalanságot, a kétszer is visszatérő kommunisták számára sosem volt fontos a nemzeti eszme és a vidék, a rendszerváltoztatás után a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott. Orbán Viktor kiemelte: a nemzeti kereszténydemokrata kormányoknak azonban a vidék „nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje”. – A mi szemünkben a főváros és a vidék egységet alkot – fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott,

a vidéki levegő hazafivá tesz,

itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. – Innen táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat – mondta.

Arról is beszélt, hogy Hegyalja különleges térsége Magyarországnak,

itt a hely szelleme az, hogy ez a szellem helye.

A közelben van II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye, Sárospatak a magyar reformáció rendíthetetlen bástyája, itt van a modern magyar nyelv bölcsője, és itt van a bor – sorolta. A miniszterelnök szerint az a tény, hogy a borászat mesterségét, a pedagógiát és a kulturális örökségvédelmet oktató egyetemet egy szabadságharcos kereszténydemokrata kormány hozza létre itt, maga a megtestesült szükségszerűség.

Kitért rá: a térségben hamarosan nagy dolgok fognak történni az egyetemen túl is, közútfejlesztések, városrekonstrukció, idegenforgalmi, mezőgazdasági és ipari beruházások tucatjai indulnak el.

Olyan szintű fejlesztés kezdődik, amilyenre az elmúlt száz évben nem volt példa – jelentette ki.

Orbán Viktor szavait azzal zárta:

azt kívánom önöknek, ragadják meg az esélyt, legyenek egy erősödő, egyre magabiztosabb nemzet büszke polgárai, akik szomjazzák a bölcsességet és az erkölcsi tanítást.

A miniszterelnök egyébként Sárospatakon írta alá a Fidesz petícióját is. – Ne hagyjuk, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak – írta Facebook-oldalára a szignózás pillanatát megörökítő fotó mellé a kormányfő.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?