kulcsár edina
Anyai nagypapája után kutat a kunszentmiklósi Hermann Bianka. A ma 66 esztendõs férfiról csak annyit tud, hogy 41 évvel ezelõtt, még mielõtt õ megszületett volna, annyira összekülönbözött a családjával, hogy azóta sem beszélnek róla. Bianka mégis szeretné megölelni...
Csak egyszer láthatnám! – sóhajt Hermann Bianka, amikor anyai nagyapja fényképeit mutatja. Elhatározta, hogy megkeresi Dombi Sándort, aki talán azt sem tudja, hogy ő a világon van, mert még Bianka születése előtt elhagyta a családot.
– Sokat kutattam utána, hogy legalább pár információt összeszedjek. Anyám és nagymamám hallani sem akar róla, de én tudni szeretném, mi van vele, él-e még, és mi történhetett a családban 1977-ben.
"Feltúrtam a poros padlást régi képek után, hátha közelebb kerülök a rejtély megoldásához."
Megtaláltam a fényképét, és megtudtam, hogy 1952. december 18-án született. Később Tatán volt katona, onnan Bösztörre helyezték, ott ismerkedett meg a nagymamámmal – mesélte Bianka a %Ripost%-nak. A lány úgy tudja, nagy szerelem volt a nagyszüleié. Győrbe költöztek, ott született meg Bianka édesanyja, Andrea és a nagynénje, Mónika.
– 1977-ben történnie kellett valaminek, mert a nagymamám a két lányával együtt összepakolt, és Kunszentmiklósra költözött a nagyapa nélkül. Nekem csak annyit árultak el, hogy nagy veszekedés előzte ezt meg. Bár a nagymama sosem vált el tőle, a kapcsolat teljesen megszakadt. Engem sohasem látott, az sem biztos, hogy tudja, a világon vagyok – mondja a lány, aki Kunszentmiklóson tanul, a Virágh Gedeon Szakgimnáziumban és jelenleg egy egyéves informatikai rendszergazdai képzést végez.
– A másik nagypapám meghalt, amikor még csak kétéves voltam. Szeretném érezni, milyen az, ha az embernek van nagyapja. Szeretném tudni, mi történt a családunkban.
Nem haragszom rá, bármit is tett, régen volt, nekem nincs hozzá közöm. De rengeteg kérdésem lenne hozzá.
Bianka abban reménykedik, hogy a nagyapja magára ismer, vagy valaki segít neki, hogy rátaláljon. Talán valamelyik testvére, Dombi Tibor vagy Gábor, mert őket is hiába kereste eddig.
– Ha végre találkozhatnék a papával, az első dolgom az lenne, hogy megölelem – mondja meghatódva. – Egy perc alatt eltűnne az a sok év, amikor nem volt velem! Azután biztosan leülnénk beszélgetni, és végre megtudhatnám, vajon annak idején miért hagyta el a nagymamámat és a lányait. Csak tudni szeretném az igazat. Csak meg szeretném ismerni őt.