A diplomás gyed után sem kell majd személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alattiaknak

„Újabb lehetőséggel segítjük a 25 év alatti, gyermeket vállaló fiatal felnőtteket a gazdasági újraindítási akcióterv részeként: a diplomás gyed után sem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak 2022-től” – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken a Facebook-oldalán.

Novák Katalin elmondta: a 25 év alatti, gyermeket vállaló fiatal felnőttek számára is új lehetőséget kínál a kormány. Felidézte, hogy 2022. január 1-jétől bevezetik a személyi jövedelemadó-mentességet a 25 év alatti fiatalok számára, „amivel párhuzamosan ott a diplomás gyed lehetősége is”.

Kifejtette: a diplomás gyedet azok igényelhetik, akik a felsőoktatásban tanulnak vagy a felsőoktatási tanulmányaik végeztétől számított egy éven belül vállalnak gyermeket.

Nekik – a 25 év alattiak szja-mentességének köszönhetően – nem kell személyi jövedelemadót fizetni a diplomás gyed után sem, csupán a nyugdíjjárulékot, ami 10 százalékot jelent.

Ez jó hír azoknak, akik 25 év alatti fiatal felnőttként gyermekvállalásban, családalapításban gondolkodnak amellett, hogy most végzik tanulmányaikat vagy éppen frissen diplomáztak – összegzett Novák Katalin.

2010 óta gyökeres átalakuláson ment át az adópolitika, a 2011. január 1-én létrejött új adóhatóság az adópolitikai átalakulás jelképévé is vált. A cél az adók, a munkát terhelő adók csökkentése volt. Az adócsökkentések a koronavírus-válság ellenére is folytatódnak – jelentette ki a pénzügyminiszter a NAV 2020-ról szóló online évértékelőre küldött videoüzenetében.

Varga Mihály úgy fogalmazott, az idén 10 éves hivatal kiállta a „válságtesztet”. A tárcavezető ezért köszönetet mondott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak, és azt kérte: folytassák azt a munkát, amellyel néhány éven belül a NAV lehet az Európai Unió legversenyképesebb adóhivatala.

Felidézte: 2010 óta gyökeres átalakuláson ment át az adópolitika, a 2011. január 1-én létrejött új adóhatóság az adópolitikai átalakulás jelképévé is vált. A cél az volt, hogy csökkentsék az adókat, csökkentsék a munkát terhelő adókat, a munkavállalókról és vállalkozásokról áthelyezzék az adóztatás súlypontját a fogyasztási adókra, illetve az is, hogy ügyfél-centrikussá tegyék a hivatal működését.

Az eredmények közül kiemelte: csak a jövedelmet terhelő adókból 38,5 százalékpontot „faragtak le” tíz év alatt. A munkáltatók adóterhe 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent, a társasági adó kulcsa 19 százalék volt, most 9 százalék, amely a legalacsonyabb az EU-ban.

Az adókedvezmények rendszere is átalakult: míg 2010-ben csupán 12 milliárd forintnyi kedvezményben részesültek a gyermeket nevelők, idén már a családoknál hagyott összeg elérheti a 380 milliárd forintot – ismertette. Az adócsökkentések a koronavírus-válság ellenére is folytatódnak: az új lakások áfacsökkentése 110 milliárd forintot hagy az embereknél, a szociális hozzájárulási adó mérséklése pedig mintegy 360 milliárd forint pluszpénzt jelent a munkáltatóknak 2021-ben – sorolta.

A tárcavezető szerint tíz év alatt lényeges és látványos átalakuláson ment át a hatóság is, míg 2010-ben az adóhivatal legtöbbször a tömegesen végzett vagyonosodási vizsgálatok miatt szerepelt a sajtóban, most az adózással kapcsolatos hírek elsősorban a NAV szolgáltatásairól szólnak.

Emlékeztetett: 5 évvel ezelőtti évértékelőjén azt kérte, hogy Svédországhoz hasonlóan, Magyarországon is az adóhivatal legyen az egyik legnépszerűbb hatóság, segítse a cégek munkáját. Számos eredmény született e téren is a miniszter szerint, mert már a következő évben debütált az e-szja, amellyel az adóhivatal évente mintegy 5 millió embert mentesít az szja-bevallás elkészítése alól. A revizorok ellenőrzés helyett segítik a vállalkozásokat a kisebb hibák javításában, és még a végrehajtási területen is érezhető az ügyfél-centrikus szemlélet. Mint mondta, 2018-as célkitűzés volt, hogy a NAV legyen Magyarország első papírmentes hivatala. Válaszul megjelent az online számlázás, és idén nyártól mintegy félmillió vállalkozásnak a NAV készíti el az áfabevallási-tervezetét is.

Az első papírmentes hivatal címe felé vezető út vége felé jár a hivatal, hiszen a cégek szinte minden adóügyüket elektronikusan intézik. Az EU-ban példaértékű módon még az ellenőrzés is lehet papírmentes. Elérték, hogy a lakosság jelentős része ügyfélkapun keresztül intézi adóügyeit – sorolta Varga Mihály.

Egyetlen európai országban sincs hosszabb időtartamú hiteltörlesztési moratórium, mint Magyarországon, a magyar program 15 hónapig nyújt segítséget a családoknak – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalára feltöltött videóban szombaton.

Dömötör Csaba közölte: a moratórium a hazai 2,7 millió hitelszerződés jóval több mint felét érinti, a családokon túl több mint félmillió magyar vállalkozásnak jelent nagy segítséget. A kormány azért döntött erről, mert meg kell akadályozni, hogy a vírus a családok megélhetését veszélyeztesse. „Egyetlen bajba jutott családot sem hagyhatunk az út szélén” – jelentette ki.

Más országokban is döntöttek moratóriumról, de egyetlen országban sem szól ez hosszabb időre, mint Magyarországon. Kiemelte: fontos körülmény, hogy a moratórium szabályai annak lejártát követően is védik azokat, akik élnek vele. Így a törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint a válság előtt. Nem változhat a kamatozás, csak abban az esetben, ha az eredeti szerződés is változó kamatozásról szólt – sorolta az államtitkár. Szintén segítség, hogy nem lehet kamatos kamatot felszámítani, így a moratórium időtartama később nem magasabb törlesztőrészletet, hanem hosszabb futamidőt jelent.

Kitért arra: a moratórium a gazdasági újraindítási akcióterv egyik legfontosabb pontja. Abban segíti a magyar gazdaságot, hogy a járvány után újabb szinteket lépjen. Azon lesznek, hogy ez így legyen – mondta.