INSIDER

Több mint kétharmadon a Fidesz támogatottsága Budapesten

Budapest 23 kerületéből jelenleg 17-nek kormánypárti, konzervatív vezetője van. Az önkormányzati választásokon felerősödnek a helyi sajátosságok, sok esetben elég a törzsszavazókat megszólítani.
  • Szerző: RIPOST

Kétharmadosnál is nagyobb többségben Fidesz-KDNP-s polgármesterek vezetnek budapesti kerületeket több ciklus óta, ami ellentétben áll a közvélekedéssel, miszerint a főváros alapvetően baloldali-liberális beállítódásúírja csütörtöki számában a Magyar Nemzet. A sikerességhez szükséges összetevők közül a lap által megkérdezett szakértők egyebek mellett a személyiség szerepét emelték ki, ám arra is rámutattak, hogy a szavazók bizalmának elnyeréséhez a helyben élők széles körét érintő projektek kellenek.

Budapest 23 kerületéből jelenleg 17-nek kormánypárti, konzervatív vezetője van. Bár a nagy politikai vízválasztók megkönnyíthetik az őrségváltást az önkormányzatok élén, az, hogy a polgármesterek többször is elnyerik-e a választók bizalmát, a városvezetői tevékenységükön múlik - mutat rá a lap.

Példaként hozza fel, hogy Óbudát a rendszerváltás idejéig visszanyúlóan irányítják polgári vagy konzervatív polgármesterek: a hivatalban lévő Bús Balázs (Fidesz-KDNP) előtt a független Tarlós István - a jelenlegi főpolgármester - vezette a III. kerületet 1990-től 2006-ig.

A legrégebben - 1994 óta - regnáló városvezetők közé tartozik az Angyalföldet irányító Tóth József (MSZP) és a fideszes Nagy Gábor Tamás is, aki több mint 20 éve, 1998 óta irányítja a budavári önkormányzatot.

Az egykori MSZP-s - és függetlenként már a Fidesz támogatásával induló - Szabados Ákos 1998 óta vezeti Pesterzsébetet, Hegyvidéknek pedig 1994 óta jobboldali a vezetése. 2006 óta a fideszes Pokorni Zoltán felelős a XII. kerület ügyeiért.

Más kerületekben sűrűbb váltógazdálkodás alakult ki, a Karácsony Gergely (Párbeszéd) által vezetett Zuglóban például nem fordult elő, hogy egy politikai oldal által támogatott jelölt két egymást követő választáson képes lett volna elnyerni az emberek bizalmát - jegyzik meg.

Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója a vízióval rendelkező és az ügyintéző típusú városvezetők közti különbséget hangsúlyozta. Úgy vélte, a szavazók kötődnek azokhoz a polgármesterekhez, akik nagyobb hangsúlyt helyeznek például a nemzeti ünnepek megszervezésére, emellett az egyházaknak és más identitásképző elemeknek is megfelelő teret biztosítanak.

Szavai szerint egy ügyintéző beállítottságú polgármester is lehet hatékony és népszerű. Ám egy Karácsony Gergelyhez hasonló városvezető, aki egyéb elfoglaltságai miatt láthatóan minden szempontból elhanyagolja a saját települését, nem számíthat tartós bizalomra a szavazóktól - fogalmazott.
    Farkas Örs a vízióval rendelkező polgármester példájaként említette Tóth József mellett a II. kerületet vezető Láng Zsoltot (Fidesz), Borbély Lénárdot, Csepel, valamint Kovács Pétert, a XVI. kerület polgármesterét, továbbá Kocsis Mátét, aki Józsefvárost irányította, mielőtt elvállalta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetői tisztségét. Hozzátette: Kocsis egyedülálló módon volt képes kialakítani egy stabil jobboldali szavazói bázist egy sokáig baloldali beállítottságú kerületben. Tóth sikerességében pedig a hatékonyan működő információs csatornáit, az úgynevezett utcabizalmi rendszerét tartotta meghatározónak.

Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati választásokon általában tíz százalékkal alacsonyabb a részvétel, mint a parlamenti mandátumok sorsát eldöntő voksoláson. Ezért ilyenkor felerősödnek a helyi sajátosságok, sok esetben elég a törzsszavazókat megszólítani - mutatott rá.

 

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója az önkormányzati választást befolyásoló tényezők közül azt emelte ki, hogy a stabil pártpreferenciájú kerületek sem egyöntetűek. Angyalföld esetében például tévhit, hogy csak a kerület szociológiai összetétele és történelme miatt stabilan baloldali, hiszen itt némely területen kifejezetten gyors a lakosság változása, ám az új lakók is elégedettek a polgármesterrel - fogalmazott.

A botrányokba merült Zugló példájára hivatkozva az elemző azt hangsúlyozta, hogy a gyakori politikai váltógazdálkodás nem tesz feltétlenül jót egy kerület fejlődésének.

 

Ripost előfizetés banner

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?