INSIDER

„Vasút közlekedik majd a Batthyány térig, bemegy a hév a Kálvin térre” – Vitézy Dávid avat be a konkrét tervekbe

Hamarosan a Kálvin térre érkezik be a hév, a Batthyány téren a hév mellé vonat, Mátyásföldön pedig metró jár majd. Grandiózus tervek és a következő évtizedeket meghatározó víziók tárulnak fel Vitézy Dávid szavai nyomán, miközben az is kiderül, hogyan zajlik a szakmai munka a fővárossal és a kormányzattal együttműködve. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója beavatja munkájába és terveibe a Ripost7 olvasóit.
  • Szerző: Ripost

: Mindössze 15 éves volt, amikor megalapította a VEKÉ-t. Ilyenkor más gyerek a többiekkel focizik a téren. Ennyire nem szeretett focizni és a haverokkal bandázni?

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Vitézy Dávid: Vannak olyan tizenévesek, akik inkább a felnőttek társaságát keresik. Voltak barátaim az iskolában is, de mindig nagyon érdekelt a tömegközlekedés, így sok buszvezetővel és diszpécserrel beszélgettem. Nagyon sok értékes emberi kapcsolatom lett akkoriban, ezeket azóta is ápolom.

Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója
Fotó: Máté Krisztián (MK)
Ripost

: Azt mondják, megszállottan munkamániás. Igaz ez?

V. D.: Igaz. Nagy előny, ha az ember olyasmivel foglalkozhat munkaidőben, amit szeret. Ugyanakkor nagy hátránya, hogy a szabadidejét is munkával tölti.

: Hogyan telt a korlátozások alatti időszak?

V. D.: Kihasználtam a lehetőséget és rengeteg időt töltöttem azzal, hogy megnézzem a terveinkben érintett helyeket. Jóformán minden vasúti és hév-vonal mentén végigsétáltam, bejártam a város szinte minden szegletét. Rákos állomáson megkergettek a kutyák, pedig csak meg akartam nézni, milyen lenne ott a vasúti csomópont. Sétáltam a soroksári Duna-parton a szennyvízkiömlő mellett is azon tűnődve, milyen jó lenne, ha sétány kötné össze Pesterzsébetet és Soroksárt. Végigjártam Rákosrendezőt és a rákospalotai vasútállomás környékét, ami most szintén nem Budapest legvonzóbb területe. Egészen más ez, mint műholdról nézni egy-egy kieső, elhagyatott környéket.

: Az oltást fölvette?

V. D.: Persze, megvan a harmadik is.

: Mi Budapest legégetőbb közlekedési problémája?

V. D.: Az, hogy a külső kerületekből és az agglomerációból 10-ből 6-an autóval járnak be. A belső kerületekben és a lakótelepeken ez az arány épp fordított. A legnagyobb feladatunk az, hogy elérjük, a kertvárosokból ingázók is ilyen arányban tömegközlekedjenek.

: Aki most közlekedik Budapesten, úgy érezheti, ez lehetetlen. Milyen adottságokra alapozzák, hogy ez elérhető cél?

V. D.: Elődeink kiépítettek 11 vasútvonalat, négy hév-vonalat és négy metrót. Van egy kötöttpályás hálózatunk, amivel ugyan rengeteg teendő van még, de elképesztő lehetőségek vannak benne. A világon sok városnak ezt szinte a semmiből kell kiépítenie, ráadásul ott, ahol sűrűn vannak a lakóházak és rengeteg érdek sérülhet. Nekünk megvan a hálózat, csak használni kell. A budapesti kötöttpályás vasúti stratégiánk lényege az, hogy a héveket és a vasútvonalakat bevonjuk a főváros közlekedésébe, és a vasutat is ugyanolyan természetessé tegyük az emberek számára, mint a metrót. A másik adottságunk, hogy nálunk az a fajta autóközpontú várostervezés nem nyert teret, mint más városokban. Sokan hiszik azt, hogy ha lenne még egy sáv valahol, akkor az megoldaná a közlekedési gondokat, de ez nem igaz. Ha csinálnánk még sávokat, akkor még többen autóznának, és ugyanúgy dugó lenne.

: Lesz valaha Budapestből Amszterdam? Rá lehet szoktatni itt az embereket a tömeges kerékpáros közlekedésre?

V. D.: A legnagyobb lehetőség abban van, hogy a vasúti és hév megállókat jól meg lehessen közelíteni kerékpárral. Nagyon sokat számít az, hogy mondjuk egy etyeki ember meg tudja közelíteni a biatorbágyi vasútállomást. Ma sokan csak azért ülnek autóba, mert nincs rendes kerékpárút, biciklitároló. Most indítottunk egy programot „Kerékpáros kertváros” néven. Ami a belső kerületeket illeti, Párizs öt év alatt lett Amszterdam egy autóközpontú belvárosból, szóval meg lehet csinálni.

: A Karácsony-féle nagykörúti biciklisávokkal?

V. D.: Csak sárga festékkel ezt nem lehet megoldani, hanem sokszor centiről centire végig kell gondolni az adott útszakaszt és újratervezni. Ezt csináltuk az Andrássy úton vagy a Kiskörúton is anno és hasonló konfliktusok nélkül elkészült a kerékpársáv. A nagykörúton ez a munka eddig nem lett elvégezve. A budapesti kerékpározásnak van jövője, de kapkodni nem érdemes, el kell végezni a néha sziszifuszinak tűnő munkát. Ugyanezt meg lehetne csinálni a Rákóczi úton is, de legyen kerékpársáv, autózni is lehessen, és legyen egy fasor is. Ehhez átgondolt tervezés kell, faltól falig.

20200512 Budapest
Ideiglenes kerékpársáv a Nagykörúton.
fotó: Végh István (VI)
Bors

: Milyen tervei vannak a Budapesti Fejlesztési Központnak?

V. D: A BKK-val 2010-ben, még Tarlós István vezetésével elkezdtünk egy nagyon nagy munkát, amikor lecseréltük a busz- és a villamospark nagy részét, megcsináltuk az 1-es és a 3-as villamos vonalát és a budai fonódót, bevezettük a BKK-futáralkalmazást. Ezekre nagyon büszke vagyok, óriási munka volt. Most pedig arra vállalkoztam a BFK vezetőjeként Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral, hogy aktiváljuk azt a szunnyadó lehetőséget, ami a hévben és a vasútban rejlik. Mondok egy példát: a pesterzsébeti lakótelepről ma az emberek a 23-as busszal zötyögnek be a Soroksári úton, miközben ott van a Duna-parton a hév, csak éppen 40-nel megy és a Vágóhídnál véget ér. Ha felújítanánk a ráckevei hévet és bevinnénk a Kálvin térig a föld alatt, akkor 15 perccel gyorsabban be lehetne érni.

: Hév a Kálvin téren? Ez inkább álomnak tűnik, mint tervnek...

V. D: Ezek konkrét tervek! A BFK a kormány megbízásából jelenleg több mint egy tucat ilyen nagy projekt előkészítésén dolgozik. Az a cél, hogy ezeket a következő években uniós források segítségével meg is építsük. Konkrétan a Kálvin téri hév-hosszabbítás már az építési engedélyezési tervezés fázisában tart.

: A gödöllői hév és a 2-es metró összekapcsolása régi terv. Mikor utazhatunk az új vonalon?

V. D: A főpolgármester-választás után, két éve a főváros leállította a projektet. A kormány felajánlotta, hogy átveszi, ez idén megtörtént, így jelenleg a BFK-nál zajlik a tervezés. Leghamarabb 2024-ben kezdhetjük el építeni, és ha marad a kitartó kormányzati támogatás a következő ciklusban is, 2028-ra elkészülhet – de ehhez még óriási munka áll előttünk, első lépésben konszenzust kell teremteni az 5 érintett budapesti önkormányzat között.

Arról, hogy Vitézy Dávid milyennek képzeli el Budapestet 10 év múlva, mivel jár munkába és a kommentelők fel tudják-e bosszantani, a 7 kedden, vagyis november 16-án megjelent legfrissebb számában olvashatsz. Keresd az újságosoknál és egyéb árusítóhelyeken!

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?