Kövér László: Nem hagyjuk, hogy nyakörvet csatoljanak ránk

Kövér László hangsúlyozta: „a haza nem eladó”, ezért nem lehet „önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kis államok újbóli gyarmati alávetése”.

Mint mondta, Magyarország már 15 éve az EU egyenjogú és egyenrangú tagja, és „eddig még minden uniós döntéshez lojálisan viszonyultunk”, megvédtük az EU külső határait és „az uniós forrásokkal igyekeztünk úgy sáfárkodni, hogy mindenki jól járjon általa: mi is, akik kapjuk, s azok is, akik befizetik”.

A politikus kijelentette: az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét. Ezért az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és fegyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza.

Úgy folytatta, hogy mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági „feltételrendszerrel” azaz „egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni „az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívabb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével”.

Kövér László úgy vélekedett, hogy a magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott. Ezért Magyarország – pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után –

önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre, és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet

– fogalmazott a házelnök.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában aláhúzta, a kormány és a miniszterelnök is kötelező mandátumként tekint majd az Országgyűlés most elfogadni tervezett határozatára.

A kabinet álláspontját ismertetve elmondta, az Európai Unió azért készül – eddig nem látott – közös hitelfelvételre, mert

egy hasonló mentőcsomag nélkül veszélybe kerülne jó néhány déli tagállam fizetőképessége.

Kiemelte, hogy Magyarország jó szövetséges, szolidaritása pedig odáig terjed, hogy kész hozzájárulni egy olyan hitelfelvételt célzó lépéshez, amely idegen a magyar kormány politikájától.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a nagyobbik kormánypárt álláspontját ismertetve elmondta, a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételi javaslat

jelenlegi formájában elfogadhatatlan a magyar embereknek,

mivel az igazságtalanul osztja el a forrásokat. Mint mondta, álságosak a jogállamisági feltételek, mivel azok valójában a tagállamokkal szembeni önkényes politikai zsarolás eszközei a brüsszeli bürokrácia kezében.

– A jogállamisági mechanizmus pont annyira szolgálja a jogállamiság ügyét, mint a kommunista időszakban a szocialista demokrácia szolgálta a demokrácia ügyét – fogalmazott.

Az ellenzék, szokásához híven

„buzgó mócsing brüsszelitaként viselkedve”

minden energiájával azon van, hogy minél több forrást vegyen el a magyar emberektől – fogalmazott Deutsch Tamás. Szavai szerint

„Nem orbántalanítani, hanem magyartalanítani akarják a nekünk járó uniós forrásokat.”

Magyarország ugyan nincs rászorulva az uniós közös hitelfelvételre, ugyanakkor szolidáris a nehéz helyzetbe került déli államokkal, és elkötelezett az európai gazdaság újbóli növekedési pályára állítása mellett, de mindenféle bújtatott, álszent politikai feltétel nélkül.