KÜLFÖLD

Bejrúti robbanás: emelkedett a halottak száma, sok embert továbbra sem találnak

A robbanás a környék hat kórházában okozott működési fennakadásokat, és több mint 20 egészségügyi létesítményt megrongált.
címkék:
  • Szerző: Ripost

Százhetvennyolcra emelkedett a múlt heti bejrúti robbanás halálos áldozatainak a száma, körülbelül 6000 ember megsebesült, és legalább 30-an eltűntek – derül ki az ENSZ pénteken közzé tett, a katasztrófa 15 kilométeres körzetében keletkezett károkat ismertető vizsgálatából.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

A robbanás a környék hat kórházában okozott működési fennakadásokat, és több mint 20 egészségügyi létesítményt megrongált. Kár keletkezett körülbelül 120 iskolaépületben is, ez csaknem 50 ezer tanulót érint. Súlyosan megrongálódott több mint 1000 lakóépület is, noha a jelentés szerint az épületek több mint 55 százalékában kiadó lakások voltak, így vélhetően sok otthon nélkül maradt embernek van hová mennie.

A romeltakarítás utcai részét hihetetlenül gyorsan megoldották, már szinte minden utca járható autóval is. Bejrút katasztrófa sújtotta részében már az épületek takarításánál tartanak.

„Az épületekbe a lökéshullámok idegen bútorokat vittek be” – érzékeltette az állapotokat az Inforádiónak egy kint dolgozó a magyar szakember.

Az épületek nagy része állva maradt, csak olyanok, mintha a „ruhájukat felfújta volna a szél”.

A libanoni parlament csütörtökön megszavazta, hogy szükségállapotot vezessenek be Bejrútban a múlt heti robbanás után, amely miatt több mint 170 ember halt meg, legalább 6500 ember megsérült, a kormány pedig lemondásra kényszerült.

Az MTI híre szerint a parlament a szerencsétlenség után tartott első ülésén hozta meg döntését a szükségállapotról, széles hatáskörrel ruházva fel a hadsereget a növekvő népharag és politikai bizonytalanság miatt.

A kormány még a lemondása előtt szükséghelyzetet rendelt el Bejrútban, felhatalmazva a hadsereget például arra, hogy kijárási tilalmat rendeljen el, megakadályozza a nyilvános gyűléseket, cenzúrázza a médiát, és a biztonságot veszélyeztető cselekmények gyanújával akár katonai bíróság elé állíttathasson embereket. A tartósabb szükségállapot bevezetéséhez azonban parlamenti jóváhagyásra volt szükség.

A kormánydöntést emberi jogi szervezetek is bírálták, szerintük a polgári kormány is kibővített jogkörrel rendelkezik a koronavírus-járvány miatt. Egyesek bírálták a tüntetők elleni kemény katonai fellépést is, attól tartva, hogy a kibővített hatásköröket az ellenvélemények elhallgattatására használhatják fel.

A parlamenti ülésen – mielőtt megszavazták a szükségállapot bevezetését – egyperces némasággal emlékeztek meg a robbanás áldozatairól. Ezután közel tucatnyi képviselő lemondásáról is tárgyaltak, akik a múlt héten távoztak, elégedetlenségüket fejezve ki amiatt, ahogyan a kormány a tragédiát kezelte.

Bejrút élelmiszer ellátása nincs veszélyben, ám a robbanásban megsemmisült az ország központi gabonatárolója, így az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) liszttel és gabonával támogatja Libanont az élelmiszerhiány elkerülése érdekében.

A WFP felhívta a figyelmet arra is, hogy a mentési munkálatokra jelentkezett önkéntesek és a robbanást követő tüntetéssorozat résztvevői nem tartják be a társadalmi távolságtartást, és ez a koronavírus-járvány terjedéséhez vezethet.

Az egyébként is nehézségekkel küzdő libanoni gazdaság súlyos visszaesést szenvedhet el, amelynek csak az egyik oka a koronavírus. A múlt heti robbanás teljes költsége elérheti a 7 milliárd dollárt, a GDP 14%-át is.

Szintén mai hír, hogy a libanoni kormány lemondott, miután a felháborodott lakosság a robbanás felelőseinek elszámoltatását követeli.

Libanon 10 milliár dolláros segélyért folyamodott az IMF-hez. Egy új kormány esetén nagyobb lehet a valószínűsége a szükséges reformok végrehajtásának.

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?