KÜLFÖLD

Döbbenetes konfliktus Európa szívében: Hadihajókkal fenyegeti egymást Franciaország és Nagy Britannia

17 halászhajó miatt egymás torkának ugrott Franciaország és Nagy Britannia, de annyira, hogy konkrét háborús lépésekkel fenyegeti egymást a két NATO-szövetséges ország.

Pattanásig feszült a húr az Egyesült Királyság és Franciaország között a két országot elválasztó La Manche csatorna vizeinek halászati jogai miatt. A vitatott hovatartozású vizeken nehézfegyverekkel felszerelt brit és francia hadihajók néznek farkasszemet, miközben a két kormány konkrét háborús lépesekkel fenyegeti a másikat. Egyelőre nem látni, miként lehetne megoldani a kialakult helyzetet, ami rendkívül szokatlan két NATO-szövetséges tagállam között - írja a BBC.

11 hónapig tartó átmeneti időszak után az Egyesült Királyság idén január elsején hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. Ugyanezen a napon lépett érvénybe egy brexitet követő szabadkereskedelmi, valamint egy halászati egyezmény, amely rögzítette, hogy az EU és az Egyesült Királyság halászhajói kölcsönösen hozzáférhetnek a másik fennhatósága alatt álló tengervizekhez. Az egyezség értelmében az uniós halászhajók 25 százalékkal kevesebb halat foghatnak a brit vizeken. Ezt egy átmeneti, öt és fél évig tartó időszakban fokozatosan vezetik be, vagyis 2026-ra áll be az új állapot: akkor nyeri vissza az Egyesült Királyság a teljes szuverenitását saját felségvizei fölött.

A halászati szabályok kialakítása az egyik legfontosabb eredménye volt a brexit-tárgyalásoknak, mivel a francia partok közelében található, de Nagy Britanniához tartozó Csatorna-szigetek körüli halállomány kifogására mindkét ország igényt tart, mivel a tengerparti kikötővárosokban sokan élnek halászatból.

A La Manche-csatornában, Franciaországtól látótávolságnyira fekvő Csatorna-szigetek 1066 óta a brit korona fennhatósága alá tartoznak, de nem képezik az Egyesült Királyság részét.

Az újév első napjától módosult szabályok értelmében a Csatorna-szigetek körüli vizeken azok a francia hajók kaptak halászati engedélyt a brit hatóságoktól, melyek bizonyítani tudták, hogy „történelmileg jogosultak” a halászatra, ami azt jelenti, hogy az elmúlt három évben legalább tíz napot halásztak ott. Aki ezt hivatalos dokumentációval bizonyította, az kapott egy jeladót, a britek pedig békén hagyták őket.

A napokban induló halászati szezonra a Csatorna-szigetek 41 francia halászhajónak adtak engedélyt a vizeik használatára, 17 hajó kérelmét azonban elutasították. A britek szerint mindez törvényes keretek között történt, a franciák viszont jogsértést kiáltottak és fenyegetőzésbe kezdtek, amit aztán szigetország sem hagyott szó nélkül.

Annick Girardin francia tengerügyi miniszter szerint a britek megszegik a brexit-szerződés halászati jogokról szóló részeit azzal, hogy bizonyos halászhajókat nem engednek be a felségvizeikre.

„A megállapodásban vannak megtorló intézkedések, és készek vagyunk alkalmazni azokat. Ha kell, lekapcsoljuk a villanyt Jersey-szigetén. Sajnálom, hogy idáig fajult a helyzet, de megtesszük, ha kell”

- fogalmazott egy szerdai rádióinterjúban a tárcavezető politikus, aki ezzel arra utalt, hogy a Csatorna-szigetek legnagyobb tagja, Jersey három tenger alatti kábelen keresztül kapja az áramot egy francia szolgáltatótól, de ezt bármikor megszüntethetik.

Jersey-sziget legnagyobb kikötője, St. Helier.

A miniszter fenyegetőzésével szinte egy időben körülbelül száz francia halászhajó jelentette be, hogy demonstratív jelleggel felvonulnak Jersey-sziget legnagyobb kikötője, St. Helier közelében.

Erre válaszol a Boris Johnson vezette londoni kabinet kettő hadihajót (HMS Severn, HMS Tamar) vezényelt a térségbe a dél-angliai Portsmouth kikötőjéből, mivel félő, hogy a franciák blokád alá veszik a szigetet. A riadóztatott hajók közel 100 méter hosszúak, a fedélzeti fegyvereik között pedig tüzérségi és rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek is megtalálhatóak.

Francia lapértesülések szerint a britek lépésére válaszul Emmanuel Macron csütörtök reggel felszólította a francia haditengerészet vezetőit, hogy a fenyegetések ellensúlyozása érdekében ők is vezényeljenek hadihajókat Jersey közelébe.

Jersey-sziget kormánya egyébként elrendelte egy kőolajjal működő erőmű készenlétebe helyezését, hogy akkor se boruljon sötétségbe a Budapestnél ötször kisebb földdarab, ha franciák beváltják a fenyegetésüket, és lekapcsolják őket a hálózatról.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?