KÜLFÖLD

Egy 50 éve elhagyott nukleáris kémeszköz okozhatta az indiai gleccserszakadást

A hirosimai atombomba felével azonos mennyiségű plutóniumot hagyott el a CIA India második legnagyobb hegyén 1965-ben. Egyes feltételezések szerint ez okozhatta a 200 halálos áldozattal járó gleccserszakadást három héttel ezelőtt.

Az észak-indiai Uttarakhand államban február 8-án, vasárnap egy gleccserszakadás következtében úgy megrongálódott a Risi Ganga folyón működő vízerőmű, hogy a víz átszakította a gátat és elárasztotta a környező falvakat.

A természeti katasztrófa következtében összesen 200 embernek veszett nyoma. Om Prakash kormányzó szerint az eltűntek mostanra vélhetően meghaltak. A többségüknek még mindig keresik a holttestét.

A Reuters hírügynökségnek a szemtanúk arról számoltak be, hogy a gleccserlavina olyan gyorsan jött, hogy lehetetlen volt bárkit is figyelmeztetni a veszélyre. Az új-delhi kormány 2000 katonát, alpinistát és helikoptereket vezényelt a térségbe. A tragédiáról több amatőr felvételt is megosztottak a közösségi médiában:

Ez idáig mindenki természeti katasztrófaként kezelte a történteket. Fel sem sem merült annak a lehetősége, hogy emberi tevékenység áll a tragédia hátterében. A környékbeli településeken azonban a napokban szárnyra kapott egy pletyka, mely szerint az özönvizet egy amerikai katonák által 1965-ben elhagyott, hidegháborús, atommeghajtású kémeszköz okozta. A helyiek egy jelentős része meg van róla győződve, hogy a titokzatos nukleáris eszköz üzemanyagtartályából kiszökött a hasadó anyag, ami akkora hőt termelt, hogy a gleccser megolvadásához, tehát a katasztrófához vezetett - írja a BBC.

Sangram Singh Rawat, Raini polgármestere a brit közmédiának elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy az nukleáris eszközök szerepet játszhattak a tragédiában. Hogyan tud egy gleccser egyszerűen letörni télen? Úgy gondoljuk, hogy a delhi kormánynak meg kell vizsgálnia ennek a lehetőségét, és meg kell találnia az eszközt.„

Az 1960-as évek elején az Egyesült Államok együttműködött Indiával, hogy kémeszközöket helyezhessen el a Himalája hegyein a kínai rakétakísérletek megfigyelése érdekében. Amerika később fokozta a katonai kémkedéssel összefüggésbe hozható akcióinak számát a térségben, miután a kínaiak 1964 október 16-án felrobbantották az első atombombájukat.

1965 októberében az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az indiai titkosszolgálattal együttműködve megpróbált elhelyezni egy plutóniumelemes energiaellátású automata telemetria-lehallgató állomást India második legmagasabb hegyének, a 7816 méter magas Nanda Dévinek a tetején, amely a kínaiak rakétakísérleteit követte volna nyomon.

A titkos akció során a 18 tapasztalt amerikai és indiai hegymászóból álló csoport 7 darab 5 kilogrammos plutónium kapszulát vitt fel a hegyre, de a rossz időjárási viszonyok miatt félúton visszafordultak, a nukleáris meghajtású eszközt pedig maguk mögött hagyták a könnyebb mozgás érdekében. A következő év tavaszán visszatértek, de nem sikerült megtalálniuk a lehallgatókészüléket. Az akció miatt az 1960-as évek nagy részében megtiltották a külföldi mászóexpedíciók belépését a térségbe. A hegyet végül 1974-ben nyitották meg ismét a látogatók előtt.

India második legmagasabb hegye,, a 7816 méter magas Nanda Dévi.

A Nanda Devin hagyott berendezés egy 180 centi hosszú antennából, két rádiós kommunikációs egységből, egy tápegységből és a hét plutónium kapszulából állt. A készülék mindennel együtt körülbelül 57 kilogramm.

A bukott expedíciót vezető hegymászó, Manmohan Singh Kohli korábban azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a hegyen elvesztett plutóniummennyiség „körülbelül fele akkora, mint a Hirosimára ledobott atombomba.” Hivatalos forrásokból úgy tudni, hogy az üzemanyagcellák plutónium 238-as és 239-es izotópot tartalmaztak. Az utóbbi a nukleáris fegyverek egyik fő összetevője.

Az 1965-ös CIA akció a Nanda Devi tövében.

Az elmúlt években a tudósok többször is mintákat vettek a talajból és gleccservízből radioaktív szennyeződés nyomai után kutatva. Egyesek azt állítják, hogy a szakemberek találtak bizonyítékokat a plutónium jelenlétére, de a kormány szándékosan elhallgatja ezeket információkat a pánik elkerülése érdekében.

A helyiek úgy vélik, hogy az 1965-ben elhagyott üzemanyagcellák mára léket kaptak, a plutónium kiszökött beülök, a radioaktív bomlás következtében felszabaduló hő pedig folyamatosan kiolvasztja a gleccsereket, és február 8-ai tragédia is ennek a folyamatnak az eredménye.

Manmohan Singh Kohli szerint nem zárható ki teljes bizonyossággal a „nukleáris elmélet”, de nagyon valószínűtlen, hogy az elvesztett kémeszköz hőt bocsásson ki vagy felrobbantsa magát.

Ezzel szemben Sangram Singh Rawat, Raini polgármestere azt állítja, hogy ha a készülék a hó alá került, és hőt sugároz, akkor idővel sokkal nagyobb mértékű olvadást, és még több természeti katasztrófát fog eredményezni.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?