kulcsár edina
Ha egy kicsit is másként alakultak volna dolgok 2019 végén Kínában, akkor valószínűleg sosem hallunk a Covid-19-ről.
Az Arizonai Egyetem tudósai egy átfogó genetikai vizsgálat során arra a megállapításra jutottak, hogy az új típusú koronavírus pusztán a véletlenek szerencsétlen összjátékának köszönhetően okozott pandémiát.
A méltán híres Science magazinban publikált tanulmány szerint a világjárványt kitörésének helyszínén, azaz a kínai Vuhanban minden adott volt ahhoz, hogy a Sars-Cov-2 tömegeket fertőzőn meg, pedig ha a dolgok csak egy kicsit is másként alakultak volna, akkor valószínűleg sose hallunk az immáron 124 millió embert megbetegítő fertőzésről – írja a CNN.
„Ez egy tökéletes vihar volt. Most már tudjuk, hogy a vírus egy-két szerencsés körülmény miatt okozott világjárványt. Ha csak egy kicsit másként alakulnak a dolgok, akkor nincs pandémia. Ha az első ember, aki bevitte a vuhani Huanan piacra a koronavírust, úgy döntött volna, hogy nem megy oda aznap, mert túl beteg, akkor valószínűleg sosem hallunk erről a betegségről”
- fogalmazott Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúciós biológia professzora, a tanulmány egyik főszerzője, aki szerint nem a hírhedté vált Huanan piac volt a Sars-Cov-2 születési helye, itt mindösszesen annyi történt, hogy vírus felerősödött és tömegeket fertőzött meg.
A szakemberek a koronavírus különböző mutációinak genetikai állományának változási sebbegéséből kiszámolták, hogy kórokozó 2019 októberében fertőzhette meg az első embert a kínai Hupej tartományban, majd december legelejéig maximum egy tucat ember kaphatta el a betegséget.
„Az adatokat figyelembe véve szinte lehetetlen, hogy 2019 októberétől decemberig bárhol máshol fertőzött volna a koronavírus Kínát leszámítva. Az eredményeink megcáfolják azt is, hogy 2019 decemberét megelőzően tömeg kerültek volna kórházba COVID-19 miatt Hupej tartományban”
- mondta Joel Wertheim, a Kaliforniai Egyetem fertőző betegségek és globális közegészségügy osztályának docense.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) rendszeresen be szokott számolni azokról az új influenzatörzsekről, melyek állatról – például sertésről – ugranak emberre. Az ilyen esetek eddig egyetlen alkalommal sem okoztak tömeges járványt, mivel ehhez szükség van arra, hogy a „nulladik” páciens sok emberrel kapcsolatba kerüljön. Ha ez a körülmény nem áll fönt, akkor még a legjobban alkalmazkodó vírusnak sincs esélye járványt okozni, mivel nem áll rendelkezésére gazdaszervezet, amiben terjedhetne.
Michael Worobey szerint rengeteg koronavírushoz hasonló halálos kórokozó jelenik meg a világunkba, de a többségüket még csak fel sem fedezzük, mivel mindösszesen pár embert betegítenek meg, majd nyomtalanul eltűnnek. A koronavírussal azonban nem ez történt, és véletlen egybeeséseknek köszönhetően világjárványt okozott.